Hagyományos felmérésünkben ismét megnéztük, hogy hány adófajta van Magyarországon. Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számoltunk. A csökkenés viszont csak technikai jellegű, miközben továbbra is velünk élnek olyan adók, mint a kiirthatatlannak tűnő, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj vagy az újonnan bevezetett plakátadó.

Kevesebb, ...

A jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó, ezért idén ismét eggyel kevesebb, összesen 58 adó létezik hazánkban. Ezzel kijelenthető, hogy már a második évben csökken a magyarországi adók száma.

...vagy több?

Más kérdés, hogy – miként azt a jövedéki adó esete is mutatja – számos jogszabályban ma már több, egymástól eltérő jellegű adó is felfedezhető. Erre kiváló példa a helyi adókról szóló törvény idén január 1-től hatályos módosítása, amely az építményadó keretében bevezette a „plakátadó"-t. Ez a reklámhordozót mint új adótárgyat nevesíti és arra az önkormányzatoknak négyzetméterenként 12.000 Ft-os maximális adómértéket enged megállapítani. Mivel azonban ennek sem a tárgya (ingatlan) sem az alapja (terület) nem tér el jelentősen az építményadóétól, ezért külön adófajtának nem tekinthető.

Miből mennyit?

Áfa: nő a hatékonyság

A bevételi lista tetején nincs meglepetés: az áfából 2017-ben több mint 3.500 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Ez az adónem az előző évhez képest úgy produkált 7 %-os bevétel-növekedést, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Míg ennek részben oka lehet a növekvő fogyasztás és a lassanként beinduló infláció is, legalább ilyen fontos a hatékonyabb beszedés. Az online számlázás évközi bevezetése ráadásul újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének.

Tao: kicsi a bors, de erős

2017-től a korábbi 10/19%-os sávos mértékről mindössze 9%-osra csökkent a társasági adó. Mindeközben az abból származó bevétel (kb. 625 milliárd forint) az előző évihez képest relatíve kismértékben, 8,5%-kal csökkent és messze fölötte van a 2015-ös bevételi adatoknak. Ránézésre tehát a kevesebb lehet több is. Ugyanakkor a 2018-as, 40%-kal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.

Eva, kata, kiva: átrendeződés folyamatban

A kisadókat áttekintve szembetűnő, hogy tavaly először több bevétel (kb. 98 milliárd forint) származott katából mint evából (kb. 64 milliárd forint), miközben a kivából származó bevételek (kb. 22 milliárd forint) a megelőző évhez képest 65%-kal nőttek. Úgy tűnik, hogy az adókormányzat intenzív marketing-kampánya lassan beérik és az adózók megértik-megszeretik az új, egyszerűsített adónemeket. Ugyanakkor a 2003-ban bevezetett evából még annak ellenére is jóval több bevétel származik mint a kivából, hogy kifejezett adómegtakarítás már nemigen érhető el vele a társasági adóhoz képest.

Láthatatlan mikroadók

Az adórendszer értékeléséhez továbbra is érdemes kiemelten figyelni a kisadók vagy akár értelmezhetetlenül kicsi bevételt hozó adók sorsát. Ebben a körben nincs változás, mert a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj a 2017. év előzetes adatai alapján is hozta a negatív rekordot: ezúttal 29 millió forint bevételt termelt egy év alatt.

Hova tovább?

A jövő akár izgalmasan is alakulhat az adófajták szempontjából. A választásra készülő egyes pártok ugyanis az adófajták csökkentését tűzték zászlajukra; miközben programjaikban legalább 9 új adónem ötlete is felmerül. Így nem kizárt, hogy jövőre olyan új adónemekkel találkozhatunk, mint a „spekulációs adó” vagy az „üvegházgáz-adó”, esetleg a „lakatlansági díj”.