Ahogy az a Gazdasági Versenyhivatal jelenleg futó televíziós, rádiós és köztéri – Nem marad köztetek! szlogennel fémjelzett – kommunikációs kampányából is kitűnik, a versenyhatóság minden eszközt bevet a kartellek elleni küzdelemben. A nyugati mintára bevezetett Kartell Chat intézménye közvetlen és modern kapcsolatot teremt a versenyfelügyelet és a hétköznapi magánszemély között – kérdés persze, hogy ez a fórum menniyre mozgatja meg az érdekeltek fantáziáját.

Ostor helyett mézesmadzag? – a Kartell Chat lényege

A Kartell Chat lényege, hogy bármely személy egy informatikailag zárt rendszeren keresztül, egy tetszőlegesen választott felhasználónévvel, regisztráció után bejelentkezhet a Versenyhivatal rendszerébe és kapcsolatba léphet így a GVH kartellvizsgálójával.

A közvetlen levelezési lehetőség egyrészt fórumot biztosít arra, hogy a versenyjog iránt érdeklődők – legyenek azok akár vállalatvezetők, tanácsadók vagy hétköznapi magánszemélyek – versenyjogi kérdéseikre választ kapjanak. Különösen hasznos lehet ez az információforrás olyan esetekben, amikor egy társaság versenyjogilag releváns helyzetbe kerül és saját eljárásának a megfelelősége felől kíván megbizonyosodni. Másrészt, nem titkoltan, a chatelés lehetősége újabb impulzust kíván adni a kartellek – például árrögzítés, piacfelosztás, közbeszerzési kartellezés – bejelentésének oly módon, hogy közben a bejelentő személye teljes mértékben anonim marad.

A Kartell Chat lehetőségének bevezetése nyugat-európai mintákon alapul. Így például a német versenyhatóság már évek óta hasonló rendszert üzemeltet, a tapasztalatok szerint elég sikeresen.

Gyakorlati és jogi kérdések

Az idő fogja eldönteni, hogy kik és milyen kérdésekkel fognak élni a chatelés lehetőségével. A chat során kapott válaszok értelemszerűen jogi kötőerővel semmilyen szempontból nem bírnak, ezért ez a lehetőség várhatóan nem fogja a versenyjogban járatos tanácsadók munkáját feleslegessé tenni. Továbbra sem valószínű ezért, hogy egy nagyvállalat igazgatója a Kartell Chaten keresztül fogja feltenni az őt nyugtalanító kartelljogi kérdéseit. Hasznos eszköz lehet azonban a Kartell Chat intézménye a limitált jogi költségvetéssel rendelkező kis- és középvállalatok versenyjogi tudatosságának ösztönzése szempontjából.

A Kartell Chat a jövőben várhatón párhuzamosan fog működni a GVH által néhány évvel ezelőtt bevezetett informátori díjazással. Az informátori díj lényege, hogy a GVH az adott kartellügyben kiszabott bírság 1%-át, de legfeljebb 50 millió forintot ad annak a személynek, aki valamely kartell felfedéséhez nélkülözhetetlen bizonyítékot szolgáltat. Bár ezt a GVH tájékoztatása egyértelműen nem fogalmazza meg, a Kartell Chaten információt bejelentő az anonimitásnál fogva vélhetően nem fog informátornak minősülni és nem lesz jogosult az informátori díjra.

A chatelés rendszerén keresztül benyújtott információ jogilag szintén nem minősül ún. engedékenységi kérelemnek. 2014. július 1. óta kartellezésben részt vevő, de azt a GVH-nak „meggyónó” és elsőként bejelentő piaci szereplő bírságmentességben vagy bírságcsökkentésben részesülhet – ez a lehetőség azonban jogilag nem fogja megilletni azt a vállalatvezetőt, aki a Kartell Chat csatornáján keresztül hozza a GVH tudomására azt, hogy cége kartell megvalósításában vett részt.

A Kartell Chat kapcsán persze a fő kérdés, hogy a kartellt potenciálisan bejelentők ténylegesen bizalmukba fogadják-e a GVH-t, azaz a versenyhatóság el tudja-e hitetni, hogy az anonimitást teljes mértékben – szivárgásmentesen – tudja garantálni. Kérdéses továbbá az is, hogy egy, nyugat-európai jogi és társadalmi körülmények között jól működő intézmény mennyire tud kompatibilis lenni a magyar valósággal.