címke: offshore

Élet a halál után? – Továbbra is van igény a külföldi cégalapításokra

dr. Csővári István | 2017. december 11.

Miközben az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a külföldi cégalapítások iránti igény továbbra sem lankad. Az adóelkerülés és adókijátszás mint elsődleges motiváció kezd azonban eltűnni és helyüket más célok veszik át.

Offshore és dopping

dr. Jalsovszky Pál | 2016. április 22.

Adócsalás. Panama. Offshore. Korrupció. Ciprus. Anonim bankszámlák. Ezek a fogalmak manapság egymás szinonimájaként kerülnek említésre valamennyi médiában, azok közé a közgondolkodás is egyenlőségjelet tesz. És valószínűleg nem is alaptalanul.

Meghalt Liechtenstein, éljen Liechtenstein! – mi változik a nagyhercegségben 2016-tól?

dr. Csővári István | 2016. január 14.

Adómentesség, anonimitás, kiszámítható és stabil jogszabályi környezet, fejlett pénzügyi rendszer – ez jellemezte évtizedek óta Liechtensteint, az adóelkerülők egyik legfőbb fellegvárát. Ahogy azonban Svájc a közelmúltban beadta a derekát a nagyhatalmaknak, Liechtenstein sem kerülhette el alpesi szomszédjának sorsát. Ezzel egyidejűleg viszont Liechtenstein a legális adótervezés új helyszínévé válhat.

Szorul a hurok

dr. Jalsovszky Pál | 2015. december 11.

Egy, a 2010-es évek elején napvilágot látott felmérés szerint több, mint 20 ezer milliárd dollárra tehető az a pénzösszeg, amelyet a világ tehetős emberei offshore társaságok számláin tartanak. Más feltételezések akár ennek többszörösére is becsülik az elrejtett vagyonok mértékét. Az offshore számlákon tartott pénzek több szempontból is hiányoznak a fejlett világ országainak költségvetéséből. Egyrészt ezen vagyonok és azok hozadékai után a tulajdonosaik nem fizetnek adót. Másrészt azok nem vesznek részt az adott országok gazdasági vérkeringésében sem, azok nincsenek bevonva a jövedelemtermelő folyamatokba.

A ló túlsó oldalán – indokolatlan veszélyeket rejt a multinacionális cégek számára az állami támogatások „offshore” szabályozása

dr. Csővári István | 2015. április 15.

A közpénzek felhasználásával kapcsolatos „offshore ellenes” jogszabálycsomag azzal a méltányolható céllal került 2011-ben bevezetésre, hogy ne juthassanak ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű offshore cégek hazai és uniós közpénz-forrásokhoz. A szabályozás azonban alaposan túllőtt a célon. Számos „ártatlan” külföldi tulajdonú cég is beleesik a szabályozás csapdájába, köztük többek között az amerikai tulajdonú multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai.

Szorul a hurok –az offshore cégek tulajdonosai is bekerülnek az automatikus banki adatszolgáltatás hálójába

dr. Csővári István | 2014. május 14.

Az EU Megtakarítási Irányelve már hosszú évek óta automatikus információcserét ír elő a tagállamok adóhatóságai között, amely alapján az adóhatóságok hozzájuthatnak állampolgáraik más tagállamokban fenntartott bankszámláinak adataihoz. Az Irányelv azonban csak a magánszemélyek nevén lévő bankszámlákra terjed ki, így alkalmazását könnyű volt kikerülni egy cég – tipikusan offshore cég – közbeiktatásával. Az Irányelv napokban elfogadott módosítása alapján azonban 2016-tól a tagállami pénzintézetek kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt hazai adóhatóságaiknak megküldeni. Ez lényegesen szűkíteni fogja a vagyonok eltitkolásának a lehetőségét.

Kincses szigeti veszedelmek – az offshore cégekről áttekintően (2. rész)

dr. Csővári István | 2014. március 18.

Az offshore társaságok használata elsőre könnyűnek és egyszerűnek tűnhet: az országon kívül van a cég és a pénz, a tulajdonos láthatatlan, az országon belül így nincsen probléma és nincsen kockázat. Ez a hozzáállás azonban mára sok szempontból is meghaladottá és igen kockázatossá vált. Az offshore társaságokról szóló két részes áttekintésünk első részében tisztáztuk az offshore társaság fogalmát, bemutattuk az offshore társaságok létrehozásának általános menetét, valamint használatuk legelterjedtebb módjait. Ebben a második részben az offshore társaságok használata során figyelembe veendő buktatókat és jogszabályi korlátozásokat foglaljuk össze. Megpróbáljuk továbbá megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon van-e még létjogosultsága az offshore struktúráknak.

Kincses szigeti veszedelmek - az offshore cégekről áttekintően (1. rész)

dr. Csővári István | 2014. március 6.

Néhány hete ismét minden nap hallhatunk „offshore társaságokkal” kapcsolatos híradásokról. A pénzügyi kormányzat bejelentette, hogy újabb adóegyezményekről tárgyal számos adóparadicsommal. Egy ítélete útján pedig a közelmúltban már a Kúria is „megszólalt az ügyben”. De mi az igazság az offshore társaságokra vonatkozó, gyakran túlfűtött híradásokban? Lehet-e offshore cégeket adóstrukturálás céljából legálisan is használni, vagy az „offshore halála” ténylegesen eljött? Kétrészes bejegyzésünkben ezekre a kérdésekre igyekszünk időszerű válaszokat adni – és egyszersmind eloszlatni néhány, e tárggyal kapcsolatos gyakori tévhitet. 

Bejegyzésünk első részében tisztázzuk az offshore társaság fogalmát, bemutatjuk az offshore társaságok létrehozásának általános menetét, valamint használatuk legelterjedtebb módjait. A második részben pedig az offshore társaságok használata során figyelembe veendő buktatókat és jogszabályi korlátozásokat foglaljuk össze, továbbá azt a kérdést próbáljuk meg megválaszolni, hogy vajon van-e még létjogosultsága az offshore struktúráknak.

Keresés a blogban
Kiknek szól ez a blog?

A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.

Feliratkozom