Szigorodik az ellenőrzés a webáruházak felett

A 2024-es év során mind a fogyasztóvédelmi hatóságok, mind pedig a Gazdasági Versenyhivatal aktívan ellenőrizte a webáruházakat és online piactereket. Csupán az év első felében a fogyasztóvédelmi hatóság közel 300 vizsgálatot folytatott le – leginkább próbavásárlások lefolytatásával.

Míg a fogyasztóvédelmi bírságok egyelőre mérsékeltek, addig a GVH bírságtételei már magasak. A booking.com esetében például a hatóság 382,5 millió Ft-os bírságot szabott ki, kifogásolva a társaság jogsértő kommunikációs gyakorlatát és a fogyasztók pszichés befolyásolását. Korábban 100 millió Ft-ot meghaladó bírságot kapott az Elittárs társkereső és az Elf Bar termékeket forgalmazó két webáruház is. Az Elittárs a hatóság döntése értelmében valótlanul keltette azt a benyomást a fogyasztókban, hogy szolgálgatása előfizetése megvásárlása nélkül is alkalmas párkereső tevékenység folytatására. A két webáruházat pedig azért bírságolta meg a GVH, mert megtévesztően tartották fenn azt a látszatot, hogy legálisan rendelhetőek Magyarországra Elf Bar termékek.

A tapasztalatok szerint a hatóságok megállapításai pár, jól körülhatárolható kategóriába oszthatók.

Fogyasztói vélemények, értékelések

A fogyasztói vélemények az online piactérben jelentős szerepet játszanak abban, hogy valaki milyen terméket vagy szolgáltatást választ. Nem meglepő módon ezért a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy ezek az értékelések valósak legyenek, azok elhelyezése ne legyen megtévesztő. Elvárt az is, hogy a szolgáltató egyaránt tüntesse fel a pozitív és a negatív véleményeket is, továbbá az értékelési szempontrendszert és a módszertant tegye világossá a fogyasztók számára.

A fogyasztók rejtett befolyásolása

Egyre gyakoribb, hogy a digitális szolgáltatók észrevétlen, ún. „sötét mintázatú” módszerekkel manipulálják a fogyasztókat az online térben. Ide tartoznak pl. az olyan gyakorlatok, amelyben a szolgáltató sürgetéssel vagy szűkösségi hatással kívánja a fogyasztót a vásárlásra rábírni (pl. visszaszámláló órával párosuló néhány percig kedvezményt ígérő „azonnali ajánlatok”, „már csak két jegy elérhető ezen az áron” típusú üzenetek). Hasonló hatást kelt fontos információk és választási lehetőségek vizuális kiemelése, illetve elrejtése (pl. egyes ajánlatok feltűnő színekkel való kiemelése, miközben az olcsó megoldások nehezen észrevehetőek). De ugyanígy megtévesztő gyakorlat az információkkal való elhalmozás, amely összezavarhatja a fogyasztókat és kizökkentheti figyelmüket.

Megfelelő tájékoztatás

A hatósági gyakorlat szintén fontosnak tartja, hogy a digitális áruk, szolgáltatások esetén a kereskedők – az általános tájékoztatási kötelezettségen túlmenően – hívják fel a felhasználók figyelmét a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyes speciális körülményekre is. Így fontos például a figyelmet felhívni a digitális áru, szolgáltatás működésére, az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésre, illetve az áru, szolgáltatás kompatibilitására és interoperabilitására, azaz arra, hogy milyen szoftverekkel és hardverekkel tud működni. Ugyanígy kötelesek az online piacterek tájékoztatni a felhasználókat a keresési lekérdezések nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről és arról, hogy az áru, a szolgáltatás értékesítője vállalkozásnak vagy magánszemélynek minősül-e. Utóbbira azért van szükség, hogy a vásárló tisztában legyen azzal, hogy többlet fogyasztói jogok csak akkor illetik meg, ha vállalkozástól vásárol.

Árfeltüntetési gyakorlat

A hatóság kifejezetten utazik arra a gyakorlatra, amikor a vállalkozás az árazásában egy kedvezményes lehetőség benyomását kelti. Ilyen pl. a gyártó által ajánlott magasabb ár feltüntetése, vagy az akciós árhoz képest magasabb, de soha nem alkalmazott fiktív, „eredeti” ár közlése. De ennek minősül az a gyakorlat is, amikor árak tömkelegével vonják el az online szolgáltatók a fogyasztó figyelmét és zavarják meg a fogyasztók ügyleti döntését (pl. egyszerre tüntetnek fel egy eredeti árat, kedvezményes árat, akciós árat, árkedvezményes kuponárat). Az jogszabályi előírás szerint a kereskedőknek egyértelműen világossá kell tenniük, hogy mi volt az akciót megelőző legalább 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár, s ehhez képest mekkora a kedvezményes ár.

Jön a csúcshatóság

Azt pedig, hogy a webáruház üzemeltetők a fenti szabályoknak megfelelnek-e, 2025. január 1-jétől már egy új szerv, a most alakuló Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) fogja ellenőrizni. Az új hatóság nem titkos célja az, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítson a fogyasztók védelmére az online térben. Az e-kereskedelem ezért 2025-ben kiemelt vizsgálati terület lesz. A külföldi társhatóságok tapasztalata alapján pedig újfajta ellenőrzések is válhatók, így akár a webáruházban feltüntetett fogyasztói vélemények ellenőrzése is.