Mint köztudott, egy bő hete hatályba lépett Donald Trump azon rendelete, amely importvámok bevezetésével kívánja orvosolni „a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok által okozott tartós és jelentős árukereskedelmi mérleghiányt”. Körbejártuk, hogy mindez miként érintheti Európát és benne a magyar vállalkozásokat.

Ismét megszámoltuk, hogy hány adónem van Magyarországon. A tapasztalatok: az elmúlt két év különadókkal tűzdelt időszaka után ismét ígéretes, csökkenő pályára kerültünk. De azért a söralátétig még mindig van hova fejlődni.

Míg tíz évvel ezelőtt még senki sem tudta volna megmondani, mi is az a bizalmi vagyonkezelés, addig az mára a tudatos családi és vagyontervezés egyik eszközévé vált. Legalábbis erről tanúskodik a Jalsovszky Private közelmúltban több mint 100 ügyfele körében készített felmérése.

Megjelent a NAV 2025-ös ellenőrzési terve, amelyben az előző évhez hasonlóan kiemelt szerepet kap a differenciált, kockázati alapú megközelítés. A NAV tovább finomítja az ellenőrzésre kiválasztás folyamatát a rendelkezésére álló hatalmas adatvagyon és a mesterséges intelligencia alkalmazásával, és ezek alapján az adózók jogkövetési hajlandósága szerint választja ki az ellenőrzés típusát, amely lehet az újdonságként megjelenő adategyeztetési eljárás, illetve a korábbi években is már előszerettel alkalmazott támogató eljárás, jogkövetési vizsgálat, illetve adó- vagy vámellenőrzés.

A gyors nemzetközi terjeszkedésben gondolkodó társaságok körében egyre népszerűbb az ún. employer of record (EoR) szolgáltatás igénybevétele. Ez lehetővé teszi, hogy egy társaság leányvállalat létrehozása nélkül, gyorsan, hatékonyan és alacsonyabb költséggel lépjen piacra és vonjon be munkaerőt egy másik országban. Mint minden csodaszernél, itt sem árt azonban az óvatos adagolás.

A januárban hatályba lépett új ingatlan-nyilvántartási törvény átalakította a több részletben megvásárolt vagy feltételhez kötött ingatlanok bejegyzésének a rendszerét, és létrehozta az úgynevezett vevői jogot. Január óta azonban nagy vita övezte annak a kérdését, hogy a vevői jog bejegyezhető-e banki finanszírozással érintett (és ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló) ingatlanokra. Egy napokban hatályba lépett törvénymódosítás azonban megoldja a kérdést.

A globális munkavállalói mobilitás egyre gyakoribb kérdés a vállalatok életében. Nem árt ezért tisztában lenni a kiküldetés alapvető jogi és adózási szabályaival. Míg háromrészes cikksorozatunk első fejezetében a legfontosabb jogi kérdéseket vettük górcső alá, addig most az adózási és társadalombiztosítási megfontolásokat járjuk körül.

Összekötni a tenerifei nyaralást távmunkavégzéssel? Három hónapra Kínába küldeni a munkavállalónkat? Míg tíz éve ezek a kérdések egyedinek számítottak, ma már a nemzetközi mobilitás a munkaviszonyok mindennapi részévé vált.