Kevesebb transzferár-adminisztráció és a veszteségek csoporton belüli felhasználhatósága: csak pár előny abból, amit a csoportos társasági adóalanyiság a kapcsolt vállalkozásoknak biztosít. Egy jelenlegi jogszabálytervezet azonban bezárja ezt a kaput a konszolidált beszámolóba be nem vont vállalkozások számára. Számukra ugyanis várhatóan csak 2026. november 20-ig lesz nyitva az utolsó lehetőség arra, hogy a jelenlegi feltételekkel TAO-csoportot alapítsanak.

Ki rendelkezhet egy munkavállalóról készült professzionális portréfotóval a vaku villanása után? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnhet, különösen akkor, ha a fotózást a munkáltató rendelte meg és finanszírozta. A helyzet azonban ennél összetettebb: ugyanahhoz a fényképhez szerzői jogi és személyiségi jogi jogosultságok is kapcsolódnak, amelyek nem feltétlenül ugyanazt a személyt illetik meg. A kérdés különösen a munkaviszony megszűnésekor válhat aktuálissá. Használhatja-e a munkavállaló a korábbi munkáltató által készíttetett portréját saját LinkedIn-profilján vagy az új munkáltatója honlapján? És meddig használhatja a korábbi munkáltató a munkavállaló fényképét a munkaviszony megszűnését követően?

Nehéz manapság anélkül végigpörgetni a híreket, hogy ne találkoznánk a vezetőszár, közpénzek és hűtlen kezelés hármasával. A hűtlen kezelés az utóbbi időben újra látványosan előtérbe került, aminek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásai körül indult eljárás is komoly löketet adott. Csakhogy a hűtlen kezelés korántsem csak közpénzek és közéleti szereplők ügye: ugyanúgy felmerülhet egy vállalkozás, egy állami intézmény vagy akár egy önkormányzat vagyonának kezelése során is. De mit jelent valójában a hűtlen kezelés, hol húzódik a határ egy rossz döntés és a bűncselekmény között, és mire érdemes figyelnie annak, akire más vagyonát bízták?

Tegnapelőtt napvilágot látott a vagyonadóról szóló törvény tervezete, amely a vártnál komplexebb és szigorúbb szabályrendszert vázol fel. A törvény saját értékelési szabályokból indul ki, így a vállalkozási vagyon és az ingatlanok adóértéke jóval meghaladhatja a vártakat. Az egymilliárd forintos értékhatár és az általános, egyszázalékos adómérték mellett már az is körvonalazódik, kiket érintene az új adó, hogyan kellene meghatározni a vagyon értékét, és milyen kötelezettségekre kellene felkészülni.

Új korrupcióellenes szuperhatóság, csatlakozás az Európai Ügyészséghez, kötelező adóhatósági ellenőrzések és a vagyonosodási vizsgálatok visszatérése: néhány hónap alatt alapjaiban alakult át a közvagyon védelmének rendszere. Aki közpénzből vagy uniós támogatásból gazdálkodik, a jövőben akár négy különböző hatósággal is szembetalálhatja magát.

A napokban sajtóvisszhangot kapott a Coca-Cola és Whisper Ton influenszer marketing ügye, amely során az üdítőgyártó 5 millió forint bírságban, az influenszer pedig figyelmeztetésben részesült. Ez alapján egyértelmű: az influenszer marketing ellenőrzése tartósan a GVH fókuszában van, függetlenül a követőtábortól vagy a vizsgált vállalkozás méretétől.

A magyar adójog egyik kevésbé látványos, ugyanakkor nagyon veszélyes csapdája a kifizető fogalma. Sok külföldi vállalat úgy gondolja, hogy amíg nincs magyarországi telephelye vagy fióktelepe, addig a magyar adóhatóság hatóköre kívül esik rajta. A valóság ennél árnyaltabb. Ráadásul egy külföldi kifizető által alkalmazott magyar magánszemély is kerülhet ezáltal kellemetlen helyzetbe.

Sok gyártó magától értetődőnek tartja, hogy beleszól a terméke árazásába, hiszen ő ismeri a versenytársait, szeretné pozícionálni a brandjét a piacon. Ez azonban jogilag aggályos lehet. Ráadásul, ahogy ez a Gazdasági Versenyhivatal napokban közzétett tájékoztatójából sejthető, a hatóság továbbra is határozottan fel fog lépni a jogellenesnek minősülő árrögzítés ellen.