Olyan büntetőügyekben, amelyben cég érintett, már eddig is lehetőség volt arra, hogy a cég vezetője mellett magát a céget is a büntetőpadra ültessék. A gyakorlatban erre eddig csak ritkán került sor. 2026-tól azonban gyökeresen megváltoznak a cégek elleni büntetőeljárás szabályai és várhatóan gyakrabban vonják majd a cégeket is felelősségre.

Sokan vesznek igénybe állami és EU-s forrásokból finanszírozott támogatásokat K+F projektekre. Nem mindenkinek jut azonban eszébe, hogy a vállalkozás a támogatás mellett egyszersmind adókedvezményeket is érvényesíthet. Ráadásul, a támogatáshoz kapott K+F minősítés az adókedvezményeknél is jól jöhet.

A Kúria egy friss határozata (BH2025.211) szerint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott elévülést megszakító okok listája nem bővíthető a felek megállapodásával. Hiába szerepel tehát a szerződésben egy, a törvényben fel nem sorolt esemény – például egy írásbeli fizetési felszólítás – mint elévülést megszakító ok, az jogilag nem lesz érvényesíthető.

Minap meghozott jogegységi határozatában a Kúria döntött arról, hogy egy közigazgatási pert indító személy meddig változtathatja meg a keresetét. A döntés alapján erre a keresetlevél megírására nyitva álló 30 napon túl csak nagyon korlátozott körben van lehetőség. Ezen álláspont rendkívül leszűkíti a felperes mozgásterét a közigazgatási perekben.

Új korszak kezdődik az európai gyógyszerjogban: az Európai Unió több mint húsz év után átfogóan megújítja gyógyszerjogi szabályozását, amely alapjaiban formálhatja át a gyógyszeripar működését. A Gyógyszeripari Csomag célja, hogy gyorsabb hozzáférést tegyen lehetővé a megfizethető gyógyszerekhez, ösztönözze az innovációt, megerősítse az iparág versenyképességét, mindeközben figyelmet fordítva a fenntarthatóság jelentőségére is. Cikkünk bemutatja a tervezett változások főbb elemeit és azok várható hatásait a gyógyszergyártók számára.

A közelmúltban benyújtásra és részben már elfogadásra is kerültek azok a törvényjavaslatok, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák. A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk?

A Legfőbb Ügyészség nemrég tette közzé szokásos éves statisztikáját a magyarországi bűnözés adatairól. Ez alapján az elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt két évben jelentősen nőtt (2023-ban 6,2%-os, míg 2024-ben 31%-os emelkedés történt). Még ennél is nagyobb arányú növekedés tapasztalható a gazdaságot érintő bűncselekmények számában: itt ugyanis 2023-ban kb. 24%-os, 2024-ben kb. 35%-os növekedés történt az előző évhez viszonyítva. Nagy változás figyelhető meg a gazdaságot érintő bűncselekmények szerkezetében is: míg a klasszikus bűnözési formák (mint pl. költségvetési csalás vagy csődbűncselekmények) visszaszorulnak, addig a kiberbűncselekmények száma ugrásszerűen nő.

Szeptember végén az Európai Bizottság hajnali rajtütést (ún. dawn raid-et) tartott a vakcinapiacon is aktív Sanofinál, melyet tagállami versenyhatósági képviselők is kísértek. A razzia beleillik abba a keményvonalas politikába, amelyet a közelmúltban az európai versenyhatóság folytat a gyógyszeripari piacon és amelynek a magyar GVH irányából is lehet folytatása.