A Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt hetekben két vizsgálatot indított a recept nélkül kapható gyógyszerek piacán. Az eljárások arra derítenek majd fényt, hogy a piaci szereplők magatartása versenykorlátozónak minősül-e, és ennek (is) köszönhető-e a vény nélküli gyógyszerek rohamos drágulása.

Közismert, hogy egyenes ági rokonok között az öröklés Magyarországon illetékmentes, azaz nem kell közterhet fizetnünk, ha a szüleink után öröklünk. A helyzet azonban bonyolódik, ha nemzetközi elem kerül az öröklésbe: akár a gyerekek külföldön élnek, akár a hagyaték egy része külföldi vagyonban áll. Ilyenkor gondos tervezés kell ahhoz, hogy nehogy egy haláleset – annak érzelmileg megterhelő voltán túlmenően – adózásilag is kellemetlen perceket szerezzen.

Február 14-én lép hatályba a tőkepiaci törvény módosítása, amely rugalmasabb keretet teremt a jövőben a vállalati kötvények feltételeinek megváltoztatásához. Az új szabályok részletes törvényi keretek között szabályozzák, többek között, a kötvényesi gyűlés működését, amely lehetővé teszi a kötvényfeltételek változó piaci környezethez vagy célokhoz igazodó átalakítását.

Ha Magyarországról Ausztriába utazik az ember, hamar feltűnnek az út mentén sorakozó szélerőművek. A különbség szembeötlő, és óhatatlanul felveti a kérdést: vajon mi magyarázza, hogy két földrajzilag közeli országban ennyire eltérő a szélenergia jelenléte? A megtérülési számítások különböznek, eltérőek a szélviszonyok, vagy inkább politikai, kulturális okok állnak a háttérben? Esetleg ekkora szerepe van az információs aszimmetriának?

Egy tavalyi jogszabály alapján az Otthon Start Program keretében megvalósuló új lakásépítések – kérelemre – magáncélú kiemelt beruházássá nyilváníthatók. Ezt a feltételrendszert egészítette ki egy múlt év végi módosítás, amely immár bírságolja, ha valaki nem a jogalkotó szándékának megfelelően veszi igénybe a kiemelt státuszt. Ráadásul, erre azon fejlesztőknek is figyelniük kell, akik a kiemelt státuszt már korábban megkapták.

Olyan büntetőügyekben, amelyben cég érintett, már eddig is lehetőség volt arra, hogy a cég vezetője mellett magát a céget is a büntetőpadra ültessék. A gyakorlatban erre eddig csak ritkán került sor. 2026-tól azonban gyökeresen megváltoznak a cégek elleni büntetőeljárás szabályai és várhatóan gyakrabban vonják majd a cégeket is felelősségre.

Sokan vesznek igénybe állami és EU-s forrásokból finanszírozott támogatásokat K+F projektekre. Nem mindenkinek jut azonban eszébe, hogy a vállalkozás a támogatás mellett egyszersmind adókedvezményeket is érvényesíthet. Ráadásul, a támogatáshoz kapott K+F minősítés az adókedvezményeknél is jól jöhet.

A Kúria egy friss határozata (BH2025.211) szerint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott elévülést megszakító okok listája nem bővíthető a felek megállapodásával. Hiába szerepel tehát a szerződésben egy, a törvényben fel nem sorolt esemény – például egy írásbeli fizetési felszólítás – mint elévülést megszakító ok, az jogilag nem lesz érvényesíthető.