Minap meghozott jogegységi határozatában a Kúria döntött arról, hogy egy közigazgatási pert indító személy meddig változtathatja meg a keresetét. A döntés alapján erre a keresetlevél megírására nyitva álló 30 napon túl csak nagyon korlátozott körben van lehetőség. Ezen álláspont rendkívül leszűkíti a felperes mozgásterét a közigazgatási perekben.

Új korszak kezdődik az európai gyógyszerjogban: az Európai Unió több mint húsz év után átfogóan megújítja gyógyszerjogi szabályozását, amely alapjaiban formálhatja át a gyógyszeripar működését. A Gyógyszeripari Csomag célja, hogy gyorsabb hozzáférést tegyen lehetővé a megfizethető gyógyszerekhez, ösztönözze az innovációt, megerősítse az iparág versenyképességét, mindeközben figyelmet fordítva a fenntarthatóság jelentőségére is. Cikkünk bemutatja a tervezett változások főbb elemeit és azok várható hatásait a gyógyszergyártók számára.

A közelmúltban benyújtásra és részben már elfogadásra is kerültek azok a törvényjavaslatok, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák. A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk?

A Legfőbb Ügyészség nemrég tette közzé szokásos éves statisztikáját a magyarországi bűnözés adatairól. Ez alapján az elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt két évben jelentősen nőtt (2023-ban 6,2%-os, míg 2024-ben 31%-os emelkedés történt). Még ennél is nagyobb arányú növekedés tapasztalható a gazdaságot érintő bűncselekmények számában: itt ugyanis 2023-ban kb. 24%-os, 2024-ben kb. 35%-os növekedés történt az előző évhez viszonyítva. Nagy változás figyelhető meg a gazdaságot érintő bűncselekmények szerkezetében is: míg a klasszikus bűnözési formák (mint pl. költségvetési csalás vagy csődbűncselekmények) visszaszorulnak, addig a kiberbűncselekmények száma ugrásszerűen nő.

Szeptember végén az Európai Bizottság hajnali rajtütést (ún. dawn raid-et) tartott a vakcinapiacon is aktív Sanofinál, melyet tagállami versenyhatósági képviselők is kísértek. A razzia beleillik abba a keményvonalas politikába, amelyet a közelmúltban az európai versenyhatóság folytat a gyógyszeripari piacon és amelynek a magyar GVH irányából is lehet folytatása.

Új lakások építésekor elterjedt gyakorlattá vált azok ún. tervezőasztalról történő értékesítése. Ez a beruházó számára korai finanszírozást tud jelenteni, míg a vevő általában a kész lakásokhoz képest kedvezménnyel tudja biztosítani magának az új lakás megszerzését. Mindeddig azonban az ilyen lakásértékesítések számos jogi kockázatnak voltak kitéve és ezért azok hitelképessége is erősen korlátozott volt. Ezen igyekszik segíteni egy – várhatóan jövő februárban hatályba lépő – új intézmény, az ún. társasházi építményi jog.

Szeptember elején egy precedens értékű határozatot hozott meg a francia adatvédelmi hatóság: a Shein írországi leányvállalatát büntette meg a sütikre és a felhasználói hozzájárulásra vonatkozó szabályok súlyos megsértése miatt. A határozat messze túlmutat az egyedi bírságon és figyelmeztet: a sütikre vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseket komolyan kell venni.

Az Európai Unió Bírósága az Arcomet-ügyben hozott ítéletével olyan területre világított rá, amely eddig kevésbé volt a fókuszban: bizonyos transzferár-korrekciókat nem lehet pusztán számviteli elszámolásnak tekinteni, hanem azok sok esetben áfa-köteles szolgáltatásnak is minősülhetnek. Ez alapján nem árt átgondolni a csoporton belüli elszámolások áfakezelését.