A nyáron bejelentett beruházási tervek értelmében a kormány nagyszabású út- és vasútépítési projektek megvalósítását tervezi a következő tíz évben. Ezek az állami beruházások jelentős hatással lesznek az ország közlekedési infrastruktúrájára, és ezen keresztül a gazdaság egészére. A fejlesztéseknek van azonban egy keveset tárgyalt, de szintén fontos következménye: a kisajátítási ügyek várható megszaporodása.

Nyár elején módosultak az ingatlan-nyilvántartás szabályai, amely módosítások jelentős könnyítéseket biztosítanak az ún. zártkerti ingatlanok (nyaralók, kertesházak stb.) tulajdonosainak. Nem lesz mindegy azonban, hogy kinek melyik önkormányzat területén van víkendháza.

Mindig izgalmas fejlemény, amikor egy új lehetőség jelenik meg a polgári jog palettáján. Ez történt tavaly év elején is, amikor a leválás bekerült az átalakulások lehetőségei közé. Ráadásul a pár hete megszavazott salátatörvény megteremti ezen átalakulási forma adósemlegességét is.

Az üzleti világban gyakran előfordul, hogy az üzleti partner nem fizeti ki a lejárt tartozását vagy nem fizeti vissza az adott kölcsönt. Mit tehetünk ilyenkor? Az alábbiakban a legfontosabb jogi megoldásokat tekintjük át.

Alig több mint két hónap múlva élesedik az EU adatmegosztási rendelete (az ún. „Data Act”), amely – több egyéb téma mellett – kötelezővé teszi egyes ipari adatok megosztását az okoseszközök eladói és gyártói részére. Innentől kezdve tehát olyan adatokat is megtudhatunk a napi életben használt kütyüinkről, amelyek létezéséről eddig nem is tudtunk.

Egy új törvényjavaslat több izgalmas újítást vezetne be a polgári perekben. A javaslat célkitűzése a perek gyorsítása, a peres eljárások fölötti társadalmi kontroll növelése, a jogi oktatás és tudományos kutatás korszerűsítése, a Kúria jogegységesítő funkciójának bővítése, valamint a bíróságok indokolási kötelezettségből fakadó adminisztratív terheinek csökkentése. Összeszedtük ezekből a javaslat legizgalmasabb újításait.

Gyakori vélekedés, hogy a büntetőjogi felelősség és kockázat kizárólag a magánszemélyeket terheli, és a cégek biztonságban vannak az efféle eljárásoktól. Ez azonban koránt sincs így. Ráadásul, a cégek sok esetben már a nyomozás legelején „megbélyegződnek”, és emiatt visszafordíthatatlan károkat szenvednek – holott az ügy akkor igazán még el se kezdődött.

Jelenleg komoly illetékkockázattal találja szembe magát az, aki átminősítés előtt álló földterületen kezd naperőmű beruházást. Egy várható jogszabály-módosítás azonban igyekszik megoldani a helyzetet.