A közelmúltban benyújtásra kerültek – és részben már elfogadásra is kerültek – azok a törvényjavaslatok, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák. A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk?

A Legfőbb Ügyészség nemrég tette közzé szokásos éves statisztikáját a magyarországi bűnözés adatairól. Ez alapján az elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt két évben jelentősen nőtt (2023-ban 6,2%-os, míg 2024-ben 31%-os emelkedés történt). Még ennél is nagyobb arányú növekedés tapasztalható a gazdaságot érintő bűncselekmények számában: itt ugyanis 2023-ban kb. 24%-os, 2024-ben kb. 35%-os növekedés történt az előző évhez viszonyítva. Nagy változás figyelhető meg a gazdaságot érintő bűncselekmények szerkezetében is: míg a klasszikus bűnözési formák (mint pl. költségvetési csalás vagy csődbűncselekmények) visszaszorulnak, addig a kiberbűncselekmények száma ugrásszerűen nő.

Szeptember végén az Európai Bizottság hajnali rajtütést (ún. dawn raid-et) tartott a vakcinapiacon is aktív Sanofinál, melyet tagállami versenyhatósági képviselők is kísértek. A razzia beleillik abba a keményvonalas politikába, amelyet a közelmúltban az európai versenyhatóság folytat a gyógyszeripari piacon és amelynek a magyar GVH irányából is lehet folytatása.

Új lakások építésekor elterjedt gyakorlattá vált azok ún. tervezőasztalról történő értékesítése. Ez a beruházó számára korai finanszírozást tud jelenteni, míg a vevő általában a kész lakásokhoz képest kedvezménnyel tudja biztosítani magának az új lakás megszerzését. Mindeddig azonban az ilyen lakásértékesítések számos jogi kockázatnak voltak kitéve és ezért azok hitelképessége is erősen korlátozott volt. Ezen igyekszik segíteni egy – várhatóan jövő februárban hatályba lépő – új intézmény, az ún. társasházi építményi jog.

Szeptember elején egy precedens értékű határozatot hozott meg a francia adatvédelmi hatóság: a Shein írországi leányvállalatát büntette meg a sütikre és a felhasználói hozzájárulásra vonatkozó szabályok súlyos megsértése miatt. A határozat messze túlmutat az egyedi bírságon és figyelmeztet: a sütikre vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseket komolyan kell venni.

Az Európai Unió Bírósága az Arcomet-ügyben hozott ítéletével olyan területre világított rá, amely eddig kevésbé volt a fókuszban: bizonyos transzferár-korrekciókat nem lehet pusztán számviteli elszámolásnak tekinteni, hanem azok sok esetben áfa-köteles szolgáltatásnak is minősülhetnek. Ez alapján nem árt átgondolni a csoporton belüli elszámolások áfakezelését.

A reklámok világában a figyelem megszerzése mindennél fontosabb. Napi több tucat hirdetéssel találkozunk, ezért a vállalkozások igyekeznek minél ütősebb üzenetekkel kitűnni. Az egyik bevett eszköz, ha azt állítják magukról, hogy valamiben ők a „legjobbak” vagy „elsők”. Mivel az ilyen üzenetek jellegüknél fogva különösen alkalmasak a fogyasztói ügyleti döntés befolyásolására, ezért azok folyamatosan a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálati fókuszában vannak. Márpedig a GVH nagyon szigorú mérce alapján szokott dönteni.

A nyáron bejelentett beruházási tervek értelmében a kormány nagyszabású út- és vasútépítési projektek megvalósítását tervezi a következő tíz évben. Ezek az állami beruházások jelentős hatással lesznek az ország közlekedési infrastruktúrájára, és ezen keresztül a gazdaság egészére. A fejlesztéseknek van azonban egy keveset tárgyalt, de szintén fontos következménye: a kisajátítási ügyek várható megszaporodása.