A magyar adórendszerben a fejlesztési adókedvezmény kínálja az egyik legnagyobb megtakarítási lehetőséget: segítségével a vállalkozások akár 80%-kal is csökkenthetik a számított társasági adójukat. A kedvezmény sikeres igénybevételéhez azonban fontos a megfelelő tervezés és a buktatók kikerülése. Ráadásul idéntől bővültek a támogatással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek is.

Amikor egy vállalatfelvásárlási ügylet versenyjogi megítélése szóba kerül, mindenki szeme előtt elsődlegesen a tranzakció fúziós bejelentése lebeg. Pedig egy ügylet kapcsán a versenyjogi kockázatok már ennél jóval hamarabb felmerülnek.

A jogos érdek továbbra is az egyik leggyakrabban alkalmazott GDPR-jogalap, ugyanakkor a felügyeleti hatóságok egyre szigorúbban vizsgálják annak alkalmazhatóságát. Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) által közzétett új OSS Case Digest több tucat határon átnyúló ügy tanulságain keresztül mutatja be, milyen szempontok alapján értékelik az európai adatvédelmi hatóságok a jogos érdek fennállását és az érdekmérlegelési teszt megfelelőségét. A döntések számos ponton összhangban állnak a NAIH gyakorlatával, és fontos jelzést adnak a magyar adatkezelők számára is arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető megfelelően alátámasztottnak a jogos érdek alkalmazása, mint adatkezelési jogalap. Cikkünk bemutatja a legfontosabb európai trendeket és azok gyakorlati jelentőségét a magyar vállalkozások számára.

Jelentős fordulat előtt áll a magyar kriptoeszköz-piac: a Pénzügyminisztérium múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kriptoeszközök piacáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amely megszüntetné a tavaly bevezetett, sokat vitatott validációs kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó büntetőjogi felelősségrendszert. A változás nemcsak a befektetők számára hozhat nagyobb jogbiztonságot, hanem újra vonzóvá teheti a magyar piacot a nemzetközi és hazai kriptoeszköz-szolgáltatók számára is.

2026 a fogyasztók éve. Az év elején kibővült a fogyasztó jogi kategóriája és ezáltal bizonyos kérdésekben a kkv-k is erősebb jogi pozícióba kerültek az értékesítőkkel szemben, szeptemberben és decemberben pedig a greenwashingra vonatkozó szabályozás szigorítása, valamint a termékfelelősségi igények könnyebb érvényesíthetősége várható. Az év slágere azonban az a szabály, amely két hét múlva lép hatályba: a webshopok üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy a  fogyasztók online is elállhassanak a szerződéstől.

Akár vállalatfelvásárlásról, akár tőkebefektetésről vagy akár közös vállalat (joint venture) létrehozásáról beszélünk, a legfontosabb stratégiai döntések között merül fel, hogy az új, adott esetben kisebbségi tulajdonos, milyen mértékben vegyen részt a céltársaság működésében. A befolyás eszköztára rendkívül széles: megjelenhet tulajdonosi vétójogok formájában a stratégiai döntések kapcsán, a napi működésben vezető tisztségviselőként való részvételben, atipikus társasági struktúrák kialakításában, vagy akár a menedzsment számára előírt rendszeres jelentéstételi kötelezettségekben. A jelen cikkben az egyes megoldásokat és az alkalmazásuk során felmerülő dilemmákat vizsgáljuk.

Társasház építés, ipari park fejlesztés, naperőmű projekt – számos olyan építkezés, amely sok esetben nem valósulhat meg termőföldek vagy földrészletek belterületbe vonása nélkül. Míg azonban a belterületbe vonásnak eddig jól kalkulálható feltételrendszere volt, addig a tavalyi év végétől ebbe belekerült egy olyan elem, amelyre a fejlesztőnek nincsen rálátása. Egyelőre a jogászok vakarják a fejüket, hogy hogyan is lehetne a helyzetet a legjobban kezelni.