Megjelent a NAV 2025-ös ellenőrzési terve, amelyben az előző évhez hasonlóan kiemelt szerepet kap a differenciált, kockázati alapú megközelítés. A NAV tovább finomítja az ellenőrzésre kiválasztás folyamatát a rendelkezésére álló hatalmas adatvagyon és a mesterséges intelligencia alkalmazásával, és ezek alapján az adózók jogkövetési hajlandósága szerint választja ki az ellenőrzés típusát, amely lehet az újdonságként megjelenő adategyeztetési eljárás, illetve a korábbi években is már előszerettel alkalmazott támogató eljárás, jogkövetési vizsgálat, illetve adó- vagy vámellenőrzés.

A gyors nemzetközi terjeszkedésben gondolkodó társaságok körében egyre népszerűbb az ún. employer of record (EoR) szolgáltatás igénybevétele. Ez lehetővé teszi, hogy egy társaság leányvállalat létrehozása nélkül, gyorsan, hatékonyan és alacsonyabb költséggel lépjen piacra és vonjon be munkaerőt egy másik országban. Mint minden csodaszernél, itt sem árt azonban az óvatos adagolás.

A januárban hatályba lépett új ingatlan-nyilvántartási törvény átalakította a több részletben megvásárolt vagy feltételhez kötött ingatlanok bejegyzésének a rendszerét, és létrehozta az úgynevezett vevői jogot. Január óta azonban nagy vita övezte annak a kérdését, hogy a vevői jog bejegyezhető-e banki finanszírozással érintett (és ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló) ingatlanokra. Egy napokban hatályba lépett törvénymódosítás azonban megoldja a kérdést.

A globális munkavállalói mobilitás egyre gyakoribb kérdés a vállalatok életében. Nem árt ezért tisztában lenni a kiküldetés alapvető jogi és adózási szabályaival. Míg háromrészes cikksorozatunk első fejezetében a legfontosabb jogi kérdéseket vettük górcső alá, addig most az adózási és társadalombiztosítási megfontolásokat járjuk körül.

Összekötni a tenerifei nyaralást távmunkavégzéssel? Három hónapra Kínába küldeni a munkavállalónkat? Míg tíz éve ezek a kérdések egyedinek számítottak, ma már a nemzetközi mobilitás a munkaviszonyok mindennapi részévé vált.
 

A „gazdaságfehérítés” jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a „fekete” – azaz a be nem jelentett – foglalkoztatás feltárására. A kihágókkal szembeni szigorú retorziók célja, hogy olyan kockázatot telepítsen a foglalkoztatókra, amely mellett ne érje meg kibújni a foglalkoztatással járó adókötelezettségek teljesítése alól. Sokszor azonban nem annyira elvágólagos, hogy foglalkoztatóként mikor is terhel minket a bejelentési kötelezettség, és a szigorú szankciók alkalmazása rendkívül igazságtalanul hathat azokban az esetekben, amikor vétlenek voltunk.

A fogyasztóvédelmi hatóság már 2024-ben is kiemelten vizsgálta a webáruházakat és a nemzetgazdasági miniszter legutóbbi bejelentése alapján ezek a vizsgálatok csak szaporodni fognak a jövő évtől. Ráadásul, 2025-től egy fogyasztóvédelmi csúcshatóság is létrejön, amelynek kiemelt célja lesz a fogyasztók védelmének biztosítása az online térben. Webáruház üzemeltetőjeként nem árt ezért felkészülni arra, hogy mik is azok a főbb gyakorlatok és hiányosságok, amikre ugrik a hatóság.

Nemrég elemeztük a Kúria kötelező döntését, amely alapján a pervesztes félnek kell viselnie a pernyertes fél oldalán felmerült teljes ügyvédi munkadíjat, és a bíróságok csak egészen kivételes esetekben mérsékelhetik azt. Mindezt azért, hogy a pernyertesség pénzügyi értelemben is nyereséges legyen. Az igazságügyi miniszter napokban megjelent új rendelete néhány fenntartással, de összességében jogszabályi szinten is megerősítette a Kúria által elindított reformot.