Ha Magyarországról Ausztriába utazik az ember, hamar feltűnnek az út mentén sorakozó szélerőművek. A különbség szembeötlő, és óhatatlanul felveti a kérdést: vajon mi magyarázza, hogy két földrajzilag közeli országban ennyire eltérő a szélenergia jelenléte? A megtérülési számítások különböznek, eltérőek a szélviszonyok, vagy inkább politikai, kulturális okok állnak a háttérben? Esetleg ekkora szerepe van az információs aszimmetriának?

Egy tavalyi jogszabály alapján az Otthon Start Program keretében megvalósuló új lakásépítések – kérelemre – magáncélú kiemelt beruházássá nyilváníthatók. Ezt a feltételrendszert egészítette ki egy múlt év végi módosítás, amely immár bírságolja, ha valaki nem a jogalkotó szándékának megfelelően veszi igénybe a kiemelt státuszt. Ráadásul, erre azon fejlesztőknek is figyelniük kell, akik a kiemelt státuszt már korábban megkapták.

Olyan büntetőügyekben, amelyben cég érintett, már eddig is lehetőség volt arra, hogy a cég vezetője mellett magát a céget is a büntetőpadra ültessék. A gyakorlatban erre eddig csak ritkán került sor. 2026-tól azonban gyökeresen megváltoznak a cégek elleni büntetőeljárás szabályai és várhatóan gyakrabban vonják majd a cégeket is felelősségre.

Sokan vesznek igénybe állami és EU-s forrásokból finanszírozott támogatásokat K+F projektekre. Nem mindenkinek jut azonban eszébe, hogy a vállalkozás a támogatás mellett egyszersmind adókedvezményeket is érvényesíthet. Ráadásul, a támogatáshoz kapott K+F minősítés az adókedvezményeknél is jól jöhet.

A Kúria egy friss határozata (BH2025.211) szerint a Polgári Törvénykönyvben meghatározott elévülést megszakító okok listája nem bővíthető a felek megállapodásával. Hiába szerepel tehát a szerződésben egy, a törvényben fel nem sorolt esemény – például egy írásbeli fizetési felszólítás – mint elévülést megszakító ok, az jogilag nem lesz érvényesíthető.

Minap meghozott jogegységi határozatában a Kúria döntött arról, hogy egy közigazgatási pert indító személy meddig változtathatja meg a keresetét. A döntés alapján erre a keresetlevél megírására nyitva álló 30 napon túl csak nagyon korlátozott körben van lehetőség. Ezen álláspont rendkívül leszűkíti a felperes mozgásterét a közigazgatási perekben.

Új korszak kezdődik az európai gyógyszerjogban: az Európai Unió több mint húsz év után átfogóan megújítja gyógyszerjogi szabályozását, amely alapjaiban formálhatja át a gyógyszeripar működését. A Gyógyszeripari Csomag célja, hogy gyorsabb hozzáférést tegyen lehetővé a megfizethető gyógyszerekhez, ösztönözze az innovációt, megerősítse az iparág versenyképességét, mindeközben figyelmet fordítva a fenntarthatóság jelentőségére is. Cikkünk bemutatja a tervezett változások főbb elemeit és azok várható hatásait a gyógyszergyártók számára.

A közelmúltban benyújtásra és részben már elfogadásra is kerültek azok a törvényjavaslatok, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák. A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk?