Az üzleti világban gyakran előfordul, hogy az üzleti partner nem fizeti ki a lejárt tartozását vagy nem fizeti vissza az adott kölcsönt. Mit tehetünk ilyenkor? Az alábbiakban a legfontosabb jogi megoldásokat tekintjük át.

Alig több mint két hónap múlva élesedik az EU adatmegosztási rendelete (az ún. „Data Act”), amely – több egyéb téma mellett – kötelezővé teszi egyes ipari adatok megosztását az okoseszközök eladói és gyártói részére. Innentől kezdve tehát olyan adatokat is megtudhatunk a napi életben használt kütyüinkről, amelyek létezéséről eddig nem is tudtunk.

Egy új törvényjavaslat több izgalmas újítást vezetne be a polgári perekben. A javaslat célkitűzése a perek gyorsítása, a peres eljárások fölötti társadalmi kontroll növelése, a jogi oktatás és tudományos kutatás korszerűsítése, a Kúria jogegységesítő funkciójának bővítése, valamint a bíróságok indokolási kötelezettségből fakadó adminisztratív terheinek csökkentése. Összeszedtük ezekből a javaslat legizgalmasabb újításait.

Gyakori vélekedés, hogy a büntetőjogi felelősség és kockázat kizárólag a magánszemélyeket terheli, és a cégek biztonságban vannak az efféle eljárásoktól. Ez azonban koránt sincs így. Ráadásul, a cégek sok esetben már a nyomozás legelején „megbélyegződnek”, és emiatt visszafordíthatatlan károkat szenvednek – holott az ügy akkor igazán még el se kezdődött.

Jelenleg komoly illetékkockázattal találja szembe magát az, aki átminősítés előtt álló földterületen kezd naperőmű beruházást. Egy várható jogszabály-módosítás azonban igyekszik megoldani a helyzetet.

A HR sci-fi a szemünk előtt játszódik: kétségtelen, hogy a HR technológiák a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyik leggyorsabban fejlődő szegmense. Ma már teljesen átalános, hogy MI chatbottal interjúznak a jelöltek, MI alapú szoftverek segítenek a bérszámfejtésben és MI által vezérelt prediktív elemzést használnak a munkaerő-tervezéshez. A fejlődést nem lehet megállítani, de a hiperűrsebességgel száguldás közben érdemes figyelmet fordítani a jogi megfelelési követelményekre, mert különben több fejfájást okozhat a nem körültekintően végrehajtott digitalizáció.

Mint köztudott, egy bő hete hatályba lépett Donald Trump azon rendelete, amely importvámok bevezetésével kívánja orvosolni „a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatok által okozott tartós és jelentős árukereskedelmi mérleghiányt”. Körbejártuk, hogy mindez miként érintheti Európát és benne a magyar vállalkozásokat.

Ismét megszámoltuk, hogy hány adónem van Magyarországon. A tapasztalatok: az elmúlt két év különadókkal tűzdelt időszaka után ismét ígéretes, csökkenő pályára kerültünk. De azért a söralátétig még mindig van hova fejlődni.