A jogos érdek továbbra is az egyik leggyakrabban alkalmazott GDPR-jogalap, ugyanakkor a felügyeleti hatóságok egyre szigorúbban vizsgálják annak alkalmazhatóságát. Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) által közzétett új OSS Case Digest több tucat határon átnyúló ügy tanulságain keresztül mutatja be, milyen szempontok alapján értékelik az európai adatvédelmi hatóságok a jogos érdek fennállását és az érdekmérlegelési teszt megfelelőségét. A döntések számos ponton összhangban állnak a NAIH gyakorlatával, és fontos jelzést adnak a magyar adatkezelők számára is arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető megfelelően alátámasztottnak a jogos érdek alkalmazása, mint adatkezelési jogalap. Cikkünk bemutatja a legfontosabb európai trendeket és azok gyakorlati jelentőségét a magyar vállalkozások számára.

Jelentős fordulat előtt áll a magyar kriptoeszköz-piac: a Pénzügyminisztérium múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kriptoeszközök piacáról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, amely megszüntetné a tavaly bevezetett, sokat vitatott validációs kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó büntetőjogi felelősségrendszert. A változás nemcsak a befektetők számára hozhat nagyobb jogbiztonságot, hanem újra vonzóvá teheti a magyar piacot a nemzetközi és hazai kriptoeszköz-szolgáltatók számára is.

2026 a fogyasztók éve. Az év elején kibővült a fogyasztó jogi kategóriája és ezáltal bizonyos kérdésekben a kkv-k is erősebb jogi pozícióba kerültek az értékesítőkkel szemben, szeptemberben és decemberben pedig a greenwashingra vonatkozó szabályozás szigorítása, valamint a termékfelelősségi igények könnyebb érvényesíthetősége várható. Az év slágere azonban az a szabály, amely két hét múlva lép hatályba: a webshopok üzemeltetőinek biztosítaniuk kell, hogy a  fogyasztók online is elállhassanak a szerződéstől.

Akár vállalatfelvásárlásról, akár tőkebefektetésről vagy akár közös vállalat (joint venture) létrehozásáról beszélünk, a legfontosabb stratégiai döntések között merül fel, hogy az új, adott esetben kisebbségi tulajdonos, milyen mértékben vegyen részt a céltársaság működésében. A befolyás eszköztára rendkívül széles: megjelenhet tulajdonosi vétójogok formájában a stratégiai döntések kapcsán, a napi működésben vezető tisztségviselőként való részvételben, atipikus társasági struktúrák kialakításában, vagy akár a menedzsment számára előírt rendszeres jelentéstételi kötelezettségekben. A jelen cikkben az egyes megoldásokat és az alkalmazásuk során felmerülő dilemmákat vizsgáljuk.

Társasház építés, ipari park fejlesztés, naperőmű projekt – számos olyan építkezés, amely sok esetben nem valósulhat meg termőföldek vagy földrészletek belterületbe vonása nélkül. Míg azonban a belterületbe vonásnak eddig jól kalkulálható feltételrendszere volt, addig a tavalyi év végétől ebbe belekerült egy olyan elem, amelyre a fejlesztőnek nincsen rálátása. Egyelőre a jogászok vakarják a fejüket, hogy hogyan is lehetne a helyzetet a legjobban kezelni.

A gazdasági élet természetes eleme az infláció, amiért tavaly 100 egységet fizettünk, azért idén már 105-öt kell. Felmértük, hogy így hat-e az infláció az adótételekre is. Az eredmény rendkívül változatos. Vannak olyan adók, amelyek szépen, tendenciózusan követik az inflációt. Ugyanakkor több olyan őskövületet is találhatunk a jogrendszerben, melyek 10, 20 vagy akár 30 éve változatlanok, és nem hat rájuk az idő vasfoga.

A Bértranszparencia Irányelv május 10-én ünnepli a 3. születésnapját, már szinte nincs olyan cég, amely valamilyen módon nem találkozott a témával. És bár a jelentéstételi kötelezettség hatálybalépéséig még egy év hátra van, vannak olyan munkáltatói feladatok, amiknek már most meg kell felelni. Akkor is, ha az Irányelv hazai alkalmazáshoz szükséges magyar szabályozás még nem ismert.