Az elmúlt pár évben mind a NAV, mind pedig a Pénzügyminisztérium számos módon igyekezett megédesíteni azt az egyébként fájdalmas feladatot, amellyelsaját vagyonunk terhére, adóbefizetés útján, részt kell vennünk a közösségi költekezések finanszírozásában.
A Kúria először döntött érdemben a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésével kapcsolatos ügyekben – mégpedig az adózók javára. Az ítéletek több hasonló ügyben is utat mutatnak, sőt: a 2020-ban hatályba lépett szabályok alapján kért visszatérítésekben is segíthetik az adózókat.
A közelmúltban a magyar Bakati ügyben hozott ítéletével az Európai Bíróság rendet tett a külföldi utasok áfa-visszatérítési ügyeiben és láthatóan győztest hirdet a határmenti kereskedők és a NAV között folytatott küzdelemben. A bíróság ítélete azonban jó pár kérdést nyitva hagy.
A mindennapi szerződéseink értelmezésében az áfa sok komplikációt tud okozni. Tartalmazza-e pl. a vételár az áfát, ha arról a felek külön nem rendelkeztek? A garanciális visszatartás áfás vagy áfa-mentes összegből teljesítendő-e? A vagyonszerzési illetéket az ingatlan bruttó vagy nettó összege után kell-e megfizetni? A kérdéseknek ráadásul különös aktualitást ad az újépítésű lakásokra kivetett áfa mértékének csökkentése: ki fog ezzel jól járni, az építő vagy a lakásvásárló?
Sok éve húzódó, és az ingatlanfejlesztők zsebéből súlyos milliárdokat kiszedő bizonytalanságra tett pontot az Unió Bírósága. Nem csak azt erősítette meg, hogy az úgynevezett „közcélú” beruházásokra levonható az áfa, de azt is, hogy ezeknek a szükségszerű átadása sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget akkor, ha a beruházás a fejlesztő gazdasági tevékenységéhez is elengedhetetlenül szükséges.
Óhatatlanul is a jól ismert akadálypályás tévéműsor juthat az eszünkbe, ha az új, 2020-as szabályok alapján kérjük vissza az áfát a behajthatatlan követeléseinkre. Az első konkrét tapasztalatok mutatják, hogy sok nehézséggel kell megküzdenie annak, aki vissza akarja kapni az áfát. De a vállalkozás semmiképpen sem lehetetlen.
A napokban magyar bíróság először ítélt meg olyan behajthatatlan követelésre jutó áfa-összeget, ahol a számlák eredeti teljesítési időpontja már elévült. A bíróság egyértelművé tette: az elévülést nem ettől, hanem attól az időponttól kell számítani, amikor a követelés véglegesen behajthatatlanná vált. Ez sok folyamatban lévő ügyben adhat reményt az adózóknak.
Az Európai Unió Bírósága a múlt héten ítéletet hozott az irodánk által képviselt lengyel Krakvet ügyében. A döntésben állást foglalt abban, hogy az adóalanyoknak távolsági értékesítések esetén melyik országban kell áfát fizetniük. A Bíróság megerősítette azt is, hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. Ez a magyar adóhatóságot is arra késztetheti, hogy újragondolja eddigi gyakorlatát.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
