címke: ingatlan

Új lakások építésekor elterjedt gyakorlattá vált azok ún. tervezőasztalról történő értékesítése. Ez a beruházó számára korai finanszírozást tud jelenteni, míg a vevő általában a kész lakásokhoz képest kedvezménnyel tudja biztosítani magának az új lakás megszerzését. Mindeddig azonban az ilyen lakásértékesítések számos jogi kockázatnak voltak kitéve és ezért azok hitelképessége is erősen korlátozott volt. Ezen igyekszik segíteni egy – várhatóan jövő februárban hatályba lépő – új intézmény, az ún. társasházi építményi jog.

A nyáron bejelentett beruházási tervek értelmében a kormány nagyszabású út- és vasútépítési projektek megvalósítását tervezi a következő tíz évben. Ezek az állami beruházások jelentős hatással lesznek az ország közlekedési infrastruktúrájára, és ezen keresztül a gazdaság egészére. A fejlesztéseknek van azonban egy keveset tárgyalt, de szintén fontos következménye: a kisajátítási ügyek várható megszaporodása.

Nyár elején módosultak az ingatlan-nyilvántartás szabályai, amely módosítások jelentős könnyítéseket biztosítanak az ún. zártkerti ingatlanok (nyaralók, kertesházak stb.) tulajdonosainak. Nem lesz mindegy azonban, hogy kinek melyik önkormányzat területén van víkendháza.

A januárban hatályba lépett új ingatlan-nyilvántartási törvény átalakította a több részletben megvásárolt vagy feltételhez kötött ingatlanok bejegyzésének a rendszerét, és létrehozta az úgynevezett vevői jogot. Január óta azonban nagy vita övezte annak a kérdését, hogy a vevői jog bejegyezhető-e banki finanszírozással érintett (és ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló) ingatlanokra. Egy napokban hatályba lépett törvénymódosítás azonban megoldja a kérdést.

Áfát is tartalmazó ingatlanvételár esetén a gyakorlatban számos esetben merült fel a kérdés: az ingatlan bruttó vagy nettó vételárát kell-e megjelölni forgalmi értékként az illeték kiszabásához. Még ha ez hivatalosan még mindig nem lett megerősítve, eldőlni látszik a kérdés – szerencsére a nettó vételár javára. 

Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.

Két héttel ezelőtt, szinte kertek alatt született meg az a jogszabálymódosítás, amelynek révén megoldódhat az ingatlanpiac egyik „slágerproblémája”, a társasházban lévő gépkocsibeállók értékesítésének bonyolult folyamata. A változások május 2-án hatályba léptek, így már a piac szereplőin a sor, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák az új rendelkezéseket.

Lassan már nemzeti sporttá válik a magáningatlan-beruházások cégvagyonból történő megvalósítása. Bár a megoldás kecsegtetőnek tűnik, az rengeteg kockázatot hordoz magában. Az ilyen konstrukciókat ráadásul a NAV célkeresztbe vette.