címke: ingatlan

A januárban hatályba lépett új ingatlan-nyilvántartási törvény átalakította a több részletben megvásárolt vagy feltételhez kötött ingatlanok bejegyzésének a rendszerét, és létrehozta az úgynevezett vevői jogot. Január óta azonban nagy vita övezte annak a kérdését, hogy a vevői jog bejegyezhető-e banki finanszírozással érintett (és ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló) ingatlanokra. Egy napokban hatályba lépett törvénymódosítás azonban megoldja a kérdést.

Áfát is tartalmazó ingatlanvételár esetén a gyakorlatban számos esetben merült fel a kérdés: az ingatlan bruttó vagy nettó vételárát kell-e megjelölni forgalmi értékként az illeték kiszabásához. Még ha ez hivatalosan még mindig nem lett megerősítve, eldőlni látszik a kérdés – szerencsére a nettó vételár javára. 

Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.

Két héttel ezelőtt, szinte kertek alatt született meg az a jogszabálymódosítás, amelynek révén megoldódhat az ingatlanpiac egyik „slágerproblémája”, a társasházban lévő gépkocsibeállók értékesítésének bonyolult folyamata. A változások május 2-án hatályba léptek, így már a piac szereplőin a sor, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák az új rendelkezéseket.

Lassan már nemzeti sporttá válik a magáningatlan-beruházások cégvagyonból történő megvalósítása. Bár a megoldás kecsegtetőnek tűnik, az rengeteg kockázatot hordoz magában. Az ilyen konstrukciókat ráadásul a NAV célkeresztbe vette.

Egy ingatlan értékének meghatározása során sokféle tényező kerül a mérlegre. A szokásosan értékelt tényezőkön túl nem lehet figyelmen kívül hagyni olyan adottságokat sem, mint az ingatlanból nyíló kilátás (a panoráma) vagy a helyiségek természetes megvilágítása (a benapozás). Amennyire jó dolog, hogy az ablakunkból láthatjuk a balatoni naplementét, annyira homályos azonban, hogy mire kell figyelnünk egy építkezés során, hogy ne váljunk a dühös szomszédok követeléseinek céltáblájává. 

2021-től jóval egyszerűbbé válik az osztatlan közös tulajdonban álló termőföldek felosztása. Az új szabályok ezenkívül megoldást adnak a beazonosíthatatlan tulajdonosok nevére bejegyzett földek helyzetére is. Az így elérni kívánt tisztább, átláthatóbb földtulajdoni struktúra ugyanakkor nem csak a mezőgazdasági művelés hatékonyságát segítheti, de a zöldmezős ingatlanberuházásokat is felpörgetheti.

A mindennapi szerződéseink értelmezésében az áfa sok komplikációt tud okozni. Tartalmazza-e pl. a vételár az áfát, ha arról a felek külön nem rendelkeztek? A garanciális visszatartás áfás vagy áfa-mentes összegből teljesítendő-e? A vagyonszerzési illetéket az ingatlan bruttó vagy nettó összege után kell-e megfizetni? A kérdéseknek ráadásul különös aktualitást ad az újépítésű lakásokra kivetett áfa mértékének csökkentése: ki fog ezzel jól járni, az építő vagy a lakásvásárló?