címke: adatvédelem

A jogos érdek továbbra is az egyik leggyakrabban alkalmazott GDPR-jogalap, ugyanakkor a felügyeleti hatóságok egyre szigorúbban vizsgálják annak alkalmazhatóságát. Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) által közzétett új OSS Case Digest több tucat határon átnyúló ügy tanulságain keresztül mutatja be, milyen szempontok alapján értékelik az európai adatvédelmi hatóságok a jogos érdek fennállását és az érdekmérlegelési teszt megfelelőségét. A döntések számos ponton összhangban állnak a NAIH gyakorlatával, és fontos jelzést adnak a magyar adatkezelők számára is arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető megfelelően alátámasztottnak a jogos érdek alkalmazása, mint adatkezelési jogalap. Cikkünk bemutatja a legfontosabb európai trendeket és azok gyakorlati jelentőségét a magyar vállalkozások számára.

Szeptember elején egy precedens értékű határozatot hozott meg a francia adatvédelmi hatóság: a Shein írországi leányvállalatát büntette meg a sütikre és a felhasználói hozzájárulásra vonatkozó szabályok súlyos megsértése miatt. A határozat messze túlmutat az egyedi bírságon és figyelmeztet: a sütikre vonatkozó adatvédelmi rendelkezéseket komolyan kell venni.

Az IT-szektor legtöbbet elhangzó hívószavai idén a „kiberbiztonság” és a „megfelelés”. Ennek oka az EU területén egységesen bevezetendő, ún. NIS2 direktíva, amellyel kapcsolatos feladatok az egész évet átölelik. Ráadásul, pár nap múlva már a második fázison is túl kell lépniük a hazai vállalkozásoknak.

Az Országgyűlés által tegnap elfogadott törvény értelében valamennyi, 50 főt meghaladó vállalkozás köteles lesz decembertől visszaélés-bejelentési rendszert alkalmazni. Nem várhatnak eddig a 250 főt foglalkoztató munkáltatók, nekik ugyanis 60 nap múlva rendelkezniük kell a bejelentési rendszerrel. Kérdés természetesen, hogy a cégek a szabályozást egy újabb felesleges adminisztratív nyűgnek élik-e meg, vagy az valóban belső vizsgálatok lavináját fogja-e elindítani.

A bolti vásárlás háttérbe szorulásával előtérbe kerültek az online kereskedési formák. Jelentős versenyhátrányba kerülhet manapság az, aki a fizikai üzlethelyiség mellett vagy helyett nem áll rá a webkereskedelemre. Nem árt azonban tudni, hogy az informatikai fejlesztésen és a kiszállítás megszervezésen túl egy webshop üzemeltetése komoly jogi előkészületeket is igényel.

A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat.