logo

címke: új Ptk.

Tulajdonos kontra menedzsment: hogyan maradhat meg kontroll?

dr. Bejó Ágnes | 2021. június 16.
perjel
dr. Bejó Ágnes

Egy cég életében sokszor előfordul, hogy annak korábbi egyszemélyi tulajdonosa és menedzsmentje szétválik. Ilyen felállásban a tulajdonos elemi érdeke, hogy magánál tartsa a végső ellenőrzést. Ez viszont sokszor csak speciális jogi eszközökkel biztosítható.

Véget érhet az e-mailek vesszőfutása?

dr. Bejó Ágnes | 2020. június 12.
perjel
dr. Bejó Ágnes

A hazai jogrendszer mind a mai napig hallgat arról, hogyan kell tekinteni az e-mailen kötött szerződésekre. Egy, a vírushelyzet kapcsán elfogadott jogszabály azonban most kifejezetten megengedi a társaság és a magánszemély tagok közötti e-mailes kommunikációt. Lehet, hogy ez az első lépés az e-mailek szélesebb körű jogi elfogadottságához?

Egy? Hát mindegyik …

dr. Jalsovszky Pál | 2019. szeptember 5.
perjel
dr. Jalsovszky Pál

A címbeli vicc szereplőjének érzi magát a jogász, amikor a Ptk. azon rendelkezésének értelmezésével találkozik, mely szerint „valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség, ha a létesítő okirat módosítása egyes tagok jogait hátrányosan érinti”. Kik azok az „egyes tagok”? Alkalmazandó-e ez a rendelkezés akkor is, ha az alapszabály módosítása valamennyi részvényes jogát hátrányosan érinti? A kérdéseknek komoly gyakorlati jelentőségük van társaságok működése során.

Társasági jogi csapdák – komoly következményekkel

dr. Bejó Ágnes | 2018. április 20.
perjel
dr. Bejó Ágnes

A pár évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. kiszélesítette a társaságok autonómiáját, a cégek bátran formálhatják saját képükre belső szervezetüket és működésüket. Ugyanakkor megmaradt számos, kevesek által ismert merev, társasági jogi szabály, amelyben való figyelmetlenség komoly jogi és anyagi következményekkel járhat.

Letérni a megszokott útról – személyre szabható a cégek szabályozása

dr. Bejó Ágnes | 2018. január 9.
perjel
dr. Bejó Ágnes

Az immár több mint két éve hatályba lépett „új” Ptk. lehetővé tette, hogy a vállalkozások saját képükre formálják szervezetüket és működésük szabályait. A tálcán kínált lehetőség pedig meg is ragadta a jogászok fantáziáját. Olyan extrém ötletek repkedtek a levegőben, mint például, hogy kft. is bocsásson ki részvényt vagy más, tagsági jogot megtestesítő értékpapírt. A cégbíróságok azonban hamar lehűtötték a kedélyeket és kialakították az ún. „státuszszabályok” kategóriáját: a jogszabály rugalmassága ellenére sem lehet eltérni azon szabályoktól, amelyek egy társasági forma jellegadó sajátosságát képezik.

Földosztás a 21. században – avagy mire jó a föld és az épület tulajdonjogának megosztása

dr. Bihari Levente | 2017. november 9.
perjel
dr. Bihari Levente

A pár éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat egyelőre óvatosan közelít a lehetőséghez: bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési, vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését.

Csak kérni kell és teljesül - változnak a hitelbiztosítékra vonatkozó csődjogi szabályok

Dr. Zsibrita Boglárka | 2017. június 27.
perjel
Dr. Zsibrita Boglárka

Míg a 2014-ben hatályba lépett Ptk. ellehetetlenített jó pár, a gyakorlatban alkalmazott hitelbiztosítékot, addig a jogalkotó az elmúlt évek során fokozatosan visszahelyezte ezen biztosítékokat jól megérdemelt helyükre. Sőt, a csődtörvény július 1-jétől életbe lépő módosításai túl is mennek a korábbi szabályokon, és a biztosítéki célú vételi jogot és engedményezést a zálogjoggal egy szintre helyezik. Az eset jó példája annak, hogy létezhet ma Magyarországon hatékony együttműködés a jogalkotó és valamely szakma képviselői között.

Székhelyszolgáltatók célkeresztben

dr. Bejó Ágnes | 2017. június 13.
perjel
dr. Bejó Ágnes

Egy nemrégiben napvilágot látott minisztériumi rendelet ellehetetleníti Magyarországon a székhelyszolgáltatók működését – legalábbis azokét, akik professzionális szinten látják el ezt a feladatot. Mivel a jogszabály indokolást nem tartalmaz, ösztönös kérdésként merül fel: kinek az érdekében született az új szabályozás.

FELIRATKOZOM A HÍRLEVÉLRE

Szeretné megkapni szakmai cikkeinket?