A napokban magyar bíróság először ítélt meg olyan behajthatatlan követelésre jutó áfa-összeget, ahol a számlák eredeti teljesítési időpontja már elévült. A bíróság egyértelművé tette: az elévülést nem ettől, hanem attól az időponttól kell számítani, amikor a követelés véglegesen behajthatatlanná vált. Ez sok folyamatban lévő ügyben adhat reményt az adózóknak.
Az Európai Unió Bírósága a múlt héten ítéletet hozott az irodánk által képviselt lengyel Krakvet ügyében. A döntésben állást foglalt abban, hogy az adóalanyoknak távolsági értékesítések esetén melyik országban kell áfát fizetniük. A Bíróság megerősítette azt is, hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. Ez a magyar adóhatóságot is arra késztetheti, hogy újragondolja eddigi gyakorlatát.
A kártérítések esetében nem mindig ez a helyzet. Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.
Már régóta problémát okoz, hogy az adóhatóság akkor sem adja vissza a már befizetett áfát az eladónak, ha a vevő a bruttó vételárat egyáltalán nem fizette meg. Az Európai Unió Bírósága (EUB) hétfőn közzétett döntésében azonban egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a magyar NAV is köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. Ez a döntés most lehetővé teheti, hogy legfeljebb fél éven belül más érintett adózók is kérjék a behajthatatlanná vált követeléseikre jutó áfa visszatérítését.
A klímaváltozás elleni védekezés ma már minden iparágban érezteti a hatását – így nem meglepő módon az építőiparban is. Az ennek okán elfogadott építési előírások azonban sokszor adnak vitára okot és nem egy esetben állítják komoly kihívás elé a hazai ingatlanpiac szereplőit.
Sokan tapasztalhatták meg június végén az EU pénzmosás elleni irányelvének gyakorlati hatásait: a bankok szigorú határidővel és a bankszámlák befagyasztásának kilátásba helyezésével igyekeztek rávenni a vállalkozásokat, hogy adják meg a tényleges, végső tulajdonosok adatait. Bár a június végi kataklizma végül technikai okokból elmaradt, és a határidő áttolódott októberre, de már látszik, hogy a cégek tulajdonosi szerkezetének átláthatóságában egy új szintre lépünk.
Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az EUB elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – a bevezetni kívánt adminisztratív korlátozások miatt – bizonyos esetekben még mindig csak az uniós jogra hivatkozással lehet csak visszakérni az áfát.
Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék. Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
