Az Európai Unió már régóta a célkeresztjében tartja a holdingtársaságot és az egyéb, ún. „postafiók társaságokat”, amelyek valós gazdasági jelenlét nélkül főként passzív jövedelmeket szednek be. Az Európai Bizottság december 22-én, egyfajta karácsonyi ajándékként közzétett irányelv-tervezete ezt a folyamatot teljesítheti be.
A közelmúltban a magyar Bakati ügyben hozott ítéletével az Európai Bíróság rendet tett a külföldi utasok áfa-visszatérítési ügyeiben és láthatóan győztest hirdet a határmenti kereskedők és a NAV között folytatott küzdelemben. A bíróság ítélete azonban jó pár kérdést nyitva hagy.
Sok éve húzódó, és az ingatlanfejlesztők zsebéből súlyos milliárdokat kiszedő bizonytalanságra tett pontot az Unió Bírósága. Nem csak azt erősítette meg, hogy az úgynevezett „közcélú” beruházásokra levonható az áfa, de azt is, hogy ezeknek a szükségszerű átadása sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget akkor, ha a beruházás a fejlesztő gazdasági tevékenységéhez is elengedhetetlenül szükséges.
Óhatatlanul is a jól ismert akadálypályás tévéműsor juthat az eszünkbe, ha az új, 2020-as szabályok alapján kérjük vissza az áfát a behajthatatlan követeléseinkre. Az első konkrét tapasztalatok mutatják, hogy sok nehézséggel kell megküzdenie annak, aki vissza akarja kapni az áfát. De a vállalkozás semmiképpen sem lehetetlen.
A napokban magyar bíróság először ítélt meg olyan behajthatatlan követelésre jutó áfa-összeget, ahol a számlák eredeti teljesítési időpontja már elévült. A bíróság egyértelművé tette: az elévülést nem ettől, hanem attól az időponttól kell számítani, amikor a követelés véglegesen behajthatatlanná vált. Ez sok folyamatban lévő ügyben adhat reményt az adózóknak.
Az Európai Unió Bírósága a múlt héten ítéletet hozott az irodánk által képviselt lengyel Krakvet ügyében. A döntésben állást foglalt abban, hogy az adóalanyoknak távolsági értékesítések esetén melyik országban kell áfát fizetniük. A Bíróság megerősítette azt is, hol húzódik a határ az adókijátszás és a jogszerű adótervezés között. Ez a magyar adóhatóságot is arra késztetheti, hogy újragondolja eddigi gyakorlatát.
A kártérítések esetében nem mindig ez a helyzet. Az Európai Unió Bírósága a közelmúltban újfent kijelentette, hogy a szerződésben kikötött kártérítés vagy kötbér is minősülhet egy szolgáltatás ellenértékének áfa szempontból. Ez azért nem mindegy, mert az ellenérték áfás, a kártérítés viszont nem. Mindez különösen az ún. hűségidős, vagy az egyéb határozott idejű szolgáltatásokat érintheti.
Már régóta problémát okoz, hogy az adóhatóság akkor sem adja vissza a már befizetett áfát az eladónak, ha a vevő a bruttó vételárat egyáltalán nem fizette meg. Az Európai Unió Bírósága (EUB) hétfőn közzétett döntésében azonban egyértelműen leszögezi, hogy ha a követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor a magyar NAV is köteles az arra jutó áfát visszatéríteni az eladónak. Ez a döntés most lehetővé teheti, hogy legfeljebb fél éven belül más érintett adózók is kérjék a behajthatatlanná vált követeléseikre jutó áfa visszatérítését.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
