címke: társasági döntéshozatal

2014-től az „új” Ptk. lehetőséget biztosít a társaságoknak, hogy működésük és szervezetük tekintetében eltérjenek a törvényben előírt szabályoktól. Mindezidáig bizonytalan volt azonban, hogy meddig is ér a takaró, mi az, amitől tényleg el lehet térni, és mi az, amitől mégsem. Egy januártól életbe lépő törvénymódosítás egyértelműsíti a szabályokat és lazít azokon, növelve ezáltal a társasági jogi versenyképességünket is.

Egy cég életében sokszor előfordul, hogy annak korábbi egyszemélyi tulajdonosa és menedzsmentje szétválik. Ilyen felállásban a tulajdonos elemi érdeke, hogy magánál tartsa a végső ellenőrzést. Ez viszont sokszor csak speciális jogi eszközökkel biztosítható.

Bár alig hétéves múltra tekint vissza, a bizalmi vagyonkezelés rendkívüli népszerűségre tett szert napjainkra. Családi vagyonok százai mennek át vagyonkezelői struktúrába, miközben tényleges változás nem történik a társaságok irányítása felett. Ráadásul a tulajdonosok ezzel adózásilag is jól járhatnak.

A címbeli vicc szereplőjének érzi magát a jogász, amikor a Ptk. azon rendelkezésének értelmezésével találkozik, mely szerint „valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség, ha a létesítő okirat módosítása egyes tagok jogait hátrányosan érinti”. Kik azok az „egyes tagok”? Alkalmazandó-e ez a rendelkezés akkor is, ha az alapszabály módosítása valamennyi részvényes jogát hátrányosan érinti? A kérdéseknek komoly gyakorlati jelentőségük van társaságok működése során.

Lépten-nyomon hallható: a mai magyar vállalkozások legnagyobb kihívása a generációváltás. És valóban, az utódlás megoldása egyre több vállalkozásnál válik sürgetővé. Szerencsére időközben újabb alternatív megoldások jelennek meg a horizonton, amelyek fogódzót nyújthatnak. 

Ha valaki váratlanul elhalálozik, ez nem csak a család életében hagy rettenetes űrt maga után, hanem annál a társaságnál is, amelynek az elhunyt tagja volt. Ilyenkor a társaság könnyen döntésképtelen helyzetbe kerülhet, még akkor is, ha az elhunyt csak minimális tagi részesedéssel rendelkezett. Viszont léteznek megoldások, amelyekkel – ilyen esetekre – nem csak a családi hozzátartozókról, hanem a társaság döntésképtelenségének elkerüléséről is tud az örökhagyó gondoskodni.

Nyitva állhat a lehetőség arra, hogy egy társaság taggyűlése egyes, korábban meghozott határozatait módosítsa. Ez különösen jó hír azoknak, akik év közben leányvállalatukból többletosztalékot kívánnak kivonni.

A pár évvel ezelőtt hatályba lépett Ptk. kiszélesítette a társaságok autonómiáját, a cégek bátran formálhatják saját képükre belső szervezetüket és működésüket. Ugyanakkor megmaradt számos, kevesek által ismert merev, társasági jogi szabály, amelyben való figyelmetlenség komoly jogi és anyagi következményekkel járhat.