A SAFE-re keresztelt szerződéstípus az Egyesült Államokban már évtizedek óta megkönnyíti a tőkebevonást frissen alakult, magas jövőbeni potenciállal rendelkező cégekbe. Mindeközben a magyar jogszabályok alatt ugyanezt csak macerásan és kerülőúton lehet jelenleg megvalósítani. Ezt a hiányt igyekszik pótolni azonban egy nemrégiben benyújtott törvénymódosítás-javaslat.
Amikor a cégtulajdonos fejében megérik az eladás gondolata, onnantól kezdve a cég értékesítéséig még hosszú az út. Ebben a folyamatban számos olyan jogi és adózási tennivaló van, amelyeket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat.
A mindennapi szerződéseink értelmezésében az áfa sok komplikációt tud okozni. Tartalmazza-e pl. a vételár az áfát, ha arról a felek külön nem rendelkeztek? A garanciális visszatartás áfás vagy áfa-mentes összegből teljesítendő-e? A vagyonszerzési illetéket az ingatlan bruttó vagy nettó összege után kell-e megfizetni? A kérdéseknek ráadásul különös aktualitást ad az újépítésű lakásokra kivetett áfa mértékének csökkentése: ki fog ezzel jól járni, az építő vagy a lakásvásárló?
A járványhelyzet váratlanul érte a kereskedelmi szerződéseket is. Hamar kiderült, hogy az angolszász minták alapján kimunkált vis maior klauzulák ebben a helyzetben fabatkát sem érnek, azok nem képesek az élethelyzeteket megfelelően rendezni. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján ma már jobban látható, hogyan is lehet „Covid-biztos” szerződéseket írni.
A hazai jogrendszer mind a mai napig hallgat arról, hogyan kell tekinteni az e-mailen kötött szerződésekre. Egy, a vírushelyzet kapcsán elfogadott jogszabály azonban most kifejezetten megengedi a társaság és a magánszemély tagok közötti e-mailes kommunikációt. Lehet, hogy ez az első lépés az e-mailek szélesebb körű jogi elfogadottságához?
A bolti vásárlás háttérbe szorulásával előtérbe kerültek az online kereskedési formák. Jelentős versenyhátrányba kerülhet manapság az, aki a fizikai üzlethelyiség mellett vagy helyett nem áll rá a webkereskedelemre. Nem árt azonban tudni, hogy az informatikai fejlesztésen és a kiszállítás megszervezésen túl egy webshop üzemeltetése komoly jogi előkészületeket is igényel.
Az egészségügyi krízis okozta pánikhelyzetben vállalkozások vezetői könnyen késztetést érezhetnek néhány „nyilvánvalónak tűnő” jogi vagy üzleti lépés megtételére. Ezen lépések azonban sokszor hordoznak magukban komolyabb jogi kockázatokat, nem árt ezért azokkal óvatosan bánni.
Az egészségügyi veszélyhelyzet következtében előbb - utóbb számos cégtulajdonos, cégvezető, jogi vagy pénzügyi igazgató mentesül majd a mindennapi rutinszerű munkája alól. Ez az az idő, amikor érdemes lehet a társaság azon jogi és pénzügyi kérdéseiben rendet tenni, amire esetleg a hétköznapok során nem volt idő. Erre kínálunk az alábbiakban öt tippet.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
