A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor.
A cím akár álkérdésnek is tűnhet – ám messze nem az. Sokan ugyanis nem tudják, hogy vállalkozások között bizonyos esetekben teljesen tiltott a készpénzfizetés. Arról pedig még ennél is kevesebben tudnak, hogy bizonyos összeghatár felett a készpénzfizetés a pénzmosási szabályok teljes szigorát vonja maga után.
Tulajdonosi körben a legbevettebb cégfinanszírozási forma jelenleg a tagi kölcsön. De sokan elfelejtik, akármennyire is egyszerű egy tagi kölcsön nyújtása, az több időzített bombát rejt magában – mint arra egy friss kúriai döntés is ráerősít. Szerencsére, létezik már kockázatmentesebb tőkejuttatási lehetőség is.
Pályázati lehetőségek, vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes hitelek, adókedvezmények, adómentességek, csak hogy néhányat említsünk azokból az előnyökből, amelyekért megéri kkv-nak lenni. Sokszor azonban csapdákat rejtő jogszabályok zegzugain keresztül kell végigmennie annak, aki meg akarja tudni magáról, hogy valóban kkv-e.
Késhegyre menő vitákat folytatnak az adózók az adóhatósággal a bíróságok előtt egyre gyakrabban zajló transzferár-vitákban. Míg a vitákból a múltban többnyire az adóhatóság került ki győztesen, a Fővárosi Bíróság egy legutóbbi ítélete utat mutat ahhoz, hogy az adózók hogyan tudják a jövőben eredményesen felvenni a küzdelmet a hatósággal szemben.
Jelentősen kibővíti az adótörvények mai napon elfogadott módosítása a kapcsolt vállalkozások fogalmát. Mivel 2015-től két cég már nem csupán a tulajdonosi, hanem az ügyvezetési összefonódáson keresztül is kapcsolt vállalkozásnak minősülhet, a jövő évtől megtöbbszöröződhet azon ügyletek száma, amelyeknél a feleknek kötelessége a piaci árhoz igazodni. Az új definíció azonban egyidejűleg számos jogbizonytalanságot is okoz.
Az elnagyolt és kidolgozatlan szabályrendszer miatt már évek óta problémát jelent annak értelmezése, hogy egy adott vállalkozás kis- és középvállalkozásnak (KKV) minősül-e vagy sem. Pedig a KKV-kat megillető különböző kedvezmények miatt a minősítésnek igen komoly következményei vannak. A képet tovább homályosítja, hogy a NAV a közelmúltban megváltoztatta az alig egy évvel ezelőtt közzétett állásfoglalását és kimondta: a kis- és középvállalkozások definíciójának alkalmazásakor konszolidált beszámoló hiányában a társaság testvérvállalkozásának az adatait is számításba kell venni. A megváltoztatott értelmezés akár több száz adózót is érinthet, egyben pedig tovább fokozza a KKV státusz körüli bizonytalanságokat.
Pert vesztett az adóhatóság az év végi transzferár-korrekciók áfa-kezeléséhez kapcsolódó ügyben. A bíróság kimondta, hogy az év végi árkorrekció az év során lezajlott ügyletekhez kapcsolható, ezért azokkal azonos áfa-kezelés alá esik. Az ítélet jelentősége túlmutat az egyedi ügyön, mert kiderült: a NAV álláspontjával ellentétben a bíróságok is azt a logikát követik, amely a hasonló ügyletek számviteli kezelésére vonatkozó legutóbbi törvénymódosításokban megjelent.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
