címke: pénzmosás

A Legfőbb Ügyészség nemrég tette közzé szokásos éves statisztikáját a magyarországi bűnözés adatairól. Ez alapján az elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt két évben jelentősen nőtt (2023-ban 6,2%-os, míg 2024-ben 31%-os emelkedés történt). Még ennél is nagyobb arányú növekedés tapasztalható a gazdaságot érintő bűncselekmények számában: itt ugyanis 2023-ban kb. 24%-os, 2024-ben kb. 35%-os növekedés történt az előző évhez viszonyítva. Nagy változás figyelhető meg a gazdaságot érintő bűncselekmények szerkezetében is: míg a klasszikus bűnözési formák (mint pl. költségvetési csalás vagy csődbűncselekmények) visszaszorulnak, addig a kiberbűncselekmények száma ugrásszerűen nő.

A cím akár álkérdésnek is tűnhet – ám messze nem az. Sokan ugyanis nem tudják, hogy vállalkozások között bizonyos esetekben teljesen tiltott a készpénzfizetés. Arról pedig még ennél is kevesebben tudnak, hogy bizonyos összeghatár felett a készpénzfizetés a pénzmosási szabályok teljes szigorát vonja maga után.

Sokan tapasztalhatták meg június végén az EU pénzmosás elleni irányelvének gyakorlati hatásait: a bankok szigorú határidővel és a bankszámlák befagyasztásának kilátásba helyezésével igyekeztek rávenni a vállalkozásokat, hogy adják meg a tényleges, végső tulajdonosok adatait. Bár a június végi kataklizma végül technikai okokból elmaradt, és a határidő áttolódott októberre, de már látszik, hogy a cégek tulajdonosi szerkezetének átláthatóságában egy új szintre lépünk.

Októbertől újabb tortúrára kell számítania annak a vállalkozásnak, amely bankszámlát nyit, jogi tanácsot kér, könyvelőnél vagy könyvvizsgálónál jár. Mindaddig nem tud ilyen professzionális szolgáltatást igénybe venni ugyanis, amíg fel nem fedi végső tényleges tulajdonosát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy egyelőre nem világos, az így megadott információt ki és milyen körben használhatja majd fel.