Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.
Az Európai Unió már régóta a célkeresztjében tartja a holdingtársaságot és az egyéb, ún. „postafiók társaságokat”, amelyek valós gazdasági jelenlét nélkül főként passzív jövedelmeket szednek be. Az Európai Bizottság december 22-én, egyfajta karácsonyi ajándékként közzétett irányelv-tervezete ezt a folyamatot teljesítheti be.
Egyre többen keresnek pénzt az interneten bloggerként, vloggerként vagy influenszerként. A közösségi hálókon keresztül milliókhoz lehet eljutni egy-egy jól célzott üzenettel, amely komoly jövedelmet is hozhat. Az adózás ezeket a jövedelmeket sem kerüli el – nem mindegy azonban, hogyan adózunk utánuk.
A cégek életében rendkívül népszerűek azon adóhatékony jövedelmezési formák, amelyek egyszersmind a menedzsment motiválásának eszközeként is szolgálnak. Ezen lehetőségek köre bővült idén nyáron az ún. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal („KMRP”), amely az MRP-khez hasonló, egyes, az MRP által nem kezelt helyzetekre is alkalmazható. Ráadásul a KMRP-k kiválóan alkalmasak ún. menedzsment buy-out-ok megteremtéséhez is.
Lassan már nemzeti sporttá válik a magáningatlan-beruházások cégvagyonból történő megvalósítása. Bár a megoldás kecsegtetőnek tűnik, az rengeteg kockázatot hordoz magában. Az ilyen konstrukciókat ráadásul a NAV célkeresztbe vette.
A nyári hónapokban sokan másra sem tudnak gondolni, mint a napfényes tengerpartra, az ínycsiklandó mediterrán konyhára, a portugál utcák színes épületeire, a kulturális feltöltődést nyújtó városokra... Kevesen tudják azonban, hogy a közkedvelt nyaralóhelyek a turistalátványosságokon túl az adórendszereik miatt is vonzó célpontok lehetnek a fizetőképes, jómódú külföldiek számára. És nem csak egy nyári kaland erejéig, hanem akár hosszabb időre is.
Bár alig hétéves múltra tekint vissza, a bizalmi vagyonkezelés rendkívüli népszerűségre tett szert napjainkra. Családi vagyonok százai mennek át vagyonkezelői struktúrába, miközben tényleges változás nem történik a társaságok irányítása felett. Ráadásul a tulajdonosok ezzel adózásilag is jól járhatnak.
A napokban járt le a határon átnyúló adózási konstrukcióban érintett feleknek az első ún. DAC-6-os adatszolgáltatási kötelezettsége. Ezzel egyidejűleg – még utolsó pillanatban – a Pénzügyminisztérium is közzétett egy tájékoztatót az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről. Nem árt, ha – különösen – a könyvelők, tanácsadók, ügyvédek és a bankok is alaposan átrágják magukat a 38 oldalas dokumentumon, mert bármelyikük könnyen az adatszolgáltatás hatálya alá kerülhet.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
