Az egészségügyi veszélyhelyzet következtében előbb - utóbb számos cégtulajdonos, cégvezető, jogi vagy pénzügyi igazgató mentesül majd a mindennapi rutinszerű munkája alól. Ez az az idő, amikor érdemes lehet a társaság azon jogi és pénzügyi kérdéseiben rendet tenni, amire esetleg a hétköznapok során nem volt idő. Erre kínálunk az alábbiakban öt tippet. 

Míg egy tipikus családi kis- vagy középvállalkozást jellemzően egyetlen cég testesít meg, addig a nagyvállalatok rendszerint számos cégből álló cégcsoport formájában működnek. Hogyan jönnek létre a cégcsoportok, mi indokolja a létrehozatalukat? Mikor érdemes cégcsoport létrehozatalába kezdeni? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Gyarló emberi tulajdonság, hogy feladatainkat szeretjük mindaddig húzni-halasztani, amíg azok sürgőssé nem válnak, vagy a határidő látható közelségbe nem kerül. Így van ez a vizsgára való felkészüléssel, a szükséges orvosi beavatkozások elvégzésével … és így van ez a jogszabályokra való felkészüléssel is.

Köztudomású, hogy az angol nyelvben nem árt a négybetűs szavakkal óvatosan bánni. Nincs ez másként a nemzetközi adózásban sem, a BEPS és ATAD betűkombinációk évek óta a legnagyobb fejtörést jelentik a multinacionális vállalkozáscsoportok pénzügyi vezetői, valamint a nemzetközi adótanácsadók számára. Kis háttérként: a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) az OECD adózási munkacsoportjának terméke, az ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) pedig az Európai Unió nagyrészt erre reagáló projektje.

​Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni.

„Túl jó ahhoz, hogy sokáig bízni lehessen benne” – ezzel a felkiáltással hárították el vállalkozások százai eddig azt, hogy MRP szervezetet hozzanak létre. Márpedig a Kormány elmúlt napokban közzétett törvénytervezete azt sugallja: ha valaki a céljának megfelelően használja fel ezt a kedvezményes dolgozói juttatási formát, úgy azzal hosszú távon is tervezhet.

A tapasztalatok szerint egyre több családi vállalkozás érik meg az eladásra. Oka ennek egyrészt a kedvező befektetői környezet, de másrészt az is, hogy esetenként nehézségekbe ütközik a vállalkozások új generációra történő átörökítése. Nagyon nem mindegy azonban ilyenkor, hogy a tulajdonosok milyen adózási feltételek mellett tudják értékesíteni cégüket. Míg adott esetben az értékesítés adómentessé tehető, addig máskor akár 34,5%-os adóteherrel is szembesülhet a vállalkozásából kilépő magánszemély.

Pár héttel ezelőtt meghozott ítéltében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni.