címke: adótervezés

Tegnapelőtt napvilágot látott a vagyonadóról szóló törvény tervezete, amely a vártnál komplexebb és szigorúbb szabályrendszert vázol fel. A törvény saját értékelési szabályokból indul ki, így a vállalkozási vagyon és az ingatlanok adóértéke jóval meghaladhatja a vártakat. Az egymilliárd forintos értékhatár és az általános, egyszázalékos adómérték mellett már az is körvonalazódik, kiket érintene az új adó, hogyan kellene meghatározni a vagyon értékét, és milyen kötelezettségekre kellene felkészülni.

A magyar adórendszerben a fejlesztési adókedvezmény kínálja az egyik legnagyobb megtakarítási lehetőséget: segítségével a vállalkozások akár 80%-kal is csökkenthetik a számított társasági adójukat. A kedvezmény sikeres igénybevételéhez azonban fontos a megfelelő tervezés és a buktatók kikerülése. Ráadásul idéntől bővültek a támogatással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek is.

Az üzleti élet nyári szezonja idén a bizalmi vagyonkezelések alapításáról szólt. Aki tudta, az még a szeptember 11-éig nyitva álló határidőbe belesűrítette a családi vagyonkezelés létrehozatalát. Ezzel együtt nem kevés – legtöbbször tárgyilagos, de olykor cinikus – sajtóvisszhang vette körül a jelenséget. Most, a folyamat végén érdemes lehet felmérni, hogy hova is jutottunk.

A mai nap a Parlament megszavazta azt a „salátatörvényt”, amely, többek között, szeptembertől csorbítja a bvk legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét. Bár a végső szabályozás puhábbra sikeredett, mint az eredeti javaslat, de így is igaz: aki most kimarad, az várhatóan lemarad.

A bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) létrehozása számos jogi és adózási előnnyel kecsegtet. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy bvk létrehozatalával a vagyonrendelő, adófizetési kötelezettség nélkül, fel tudja értékelni a vagyonát piaci értékre. Az adótörvények tervezett módosítása ezt a lehetőséget kívánja bezárni. Aki azonban idejében reagál, az még ki tudja használni a vagyonfelértékelés lehetőségét.

A kisvállalati adó (KIVA) sok kkv részére nyújt adómegtakarítást – akár a szociális adón, akár a helyi iparűzési adón keresztül. Ezek a cégek lehetőség szerint nem szeretnék elveszíteni a jogukat, hogy a KIVA szerint adózzanak. Márpedig egy-egy vállalatfelvásárlási helyzetben ez a veszély komolyan felmerül. 

A hazai családi kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége csupán egyetlen cég, jellemzően egy Kft testesíti meg, a KKV felsőbb régióiban azonban számos cégből álló cégcsoport formájában működnek. Hogyan jönnek létre a cégcsoportok, és mi indokolja? Mikor érdemes cégcsoport létrehozatalába kezdeni? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Szeptember 1-jétől már nem csak magánszemélyek tudnak átköltözni Magyarországról egy másik EU tagállamba, hanem akár cégek is. Bár jó pár hónapot várni kell a határon, de a nap végén a kft.-nkből például GmbH válhat. Ráadásul, a költözés még adóelőnnyel is járhat.