Köztudomású, hogy az angol nyelvben nem árt a négybetűs szavakkal óvatosan bánni. Nincs ez másként a nemzetközi adózásban sem, a BEPS és ATAD betűkombinációk évek óta a legnagyobb fejtörést jelentik a multinacionális vállalkozáscsoportok pénzügyi vezetői, valamint a nemzetközi adótanácsadók számára. Kis háttérként: a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) az OECD adózási munkacsoportjának terméke, az ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) pedig az Európai Unió nagyrészt erre reagáló projektje.

​Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni.

„Túl jó ahhoz, hogy sokáig bízni lehessen benne” – ezzel a felkiáltással hárították el vállalkozások százai eddig azt, hogy MRP szervezetet hozzanak létre. Márpedig a Kormány elmúlt napokban közzétett törvénytervezete azt sugallja: ha valaki a céljának megfelelően használja fel ezt a kedvezményes dolgozói juttatási formát, úgy azzal hosszú távon is tervezhet.

A tapasztalatok szerint egyre több családi vállalkozás érik meg az eladásra. Oka ennek egyrészt a kedvező befektetői környezet, de másrészt az is, hogy esetenként nehézségekbe ütközik a vállalkozások új generációra történő átörökítése. Nagyon nem mindegy azonban ilyenkor, hogy a tulajdonosok milyen adózási feltételek mellett tudják értékesíteni cégüket. Míg adott esetben az értékesítés adómentessé tehető, addig máskor akár 34,5%-os adóteherrel is szembesülhet a vállalkozásából kilépő magánszemély.

Pár héttel ezelőtt meghozott ítéltében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni.

Egy a minap kihirdetett irányelv alapján előfordulhat, hogy a jövőben a nevünk és a kapott adótanácsunk részletei az adóhatóságnál landolnak. 2020 júliusától ugyanis a tanácsadók vagy bizonyos esetekben maguk az adózók kötelesek lesznek tájékoztatni az adóhatóságot egyes, agresszívnak minősített adótervezési konstrukciók részleteiről. Ráadásul a tájékoztatási kötelezettség, visszamenőlegesen, mindazokra a struktúrákra is kiterjed, amelyek megvalósításába az adózók 2018. június 25. után kezdenek bele.

A tartós befektetési számla (TBSz), annak nyolc évvel ezelőtti bevezetése óta folyamatosan izgalomban tartja adótanácsadók és adómegtakarításban érdekeltek fantáziáját. Nem meglepő módon, hiszen a TBSz adófizetési kötelezettség nélkül nyújt cégtulajdonosoknak lehetőséget arra, hogy a társaságukban képződött jövedelmet felvegyék. És míg idővel egyes klasszikus, a TBSz-re alapozott adótervezési módok bezárultak ugyan, addig mások továbbra is igénybe vehetők.

Számos adóelőny érhető el azáltal, ha valaki átkerül egy másik ország adóztatási köre (illetősége) alá. Bár az, hogy egy magánszemély hol rendelkezik illetőséggel, nem választás kérdése, a személyes körülmények gondos megtervezésével alakítható, hogy valaki hol adózik. Ez pedig mindenkit érint, aki rövidebb-hosszabb ideig külföldön vállal munkát.