A mai nap a Parlament megszavazta azt a „salátatörvényt”, amely, többek között, szeptembertől csorbítja a bvk legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét. Bár a végső szabályozás puhábbra sikeredett, mint az eredeti javaslat, de így is igaz: aki most kimarad, az várhatóan lemarad.
A bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) létrehozása számos jogi és adózási előnnyel kecsegtet. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy bvk létrehozatalával a vagyonrendelő, adófizetési kötelezettség nélkül, fel tudja értékelni a vagyonát piaci értékre. Az adótörvények tervezett módosítása ezt a lehetőséget kívánja bezárni. Aki azonban idejében reagál, az még ki tudja használni a vagyonfelértékelés lehetőségét.
A kisvállalati adó (KIVA) sok kkv részére nyújt adómegtakarítást – akár a szociális adón, akár a helyi iparűzési adón keresztül. Ezek a cégek lehetőség szerint nem szeretnék elveszíteni a jogukat, hogy a KIVA szerint adózzanak. Márpedig egy-egy vállalatfelvásárlási helyzetben ez a veszély komolyan felmerül.
A hazai családi kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége csupán egyetlen cég, jellemzően egy Kft testesíti meg, a KKV felsőbb régióiban azonban számos cégből álló cégcsoport formájában működnek. Hogyan jönnek létre a cégcsoportok, és mi indokolja? Mikor érdemes cégcsoport létrehozatalába kezdeni? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Szeptember 1-jétől már nem csak magánszemélyek tudnak átköltözni Magyarországról egy másik EU tagállamba, hanem akár cégek is. Bár jó pár hónapot várni kell a határon, de a nap végén a kft.-nkből például GmbH válhat. Ráadásul, a költözés még adóelőnnyel is járhat.
A Kata tv. szeptemberi módosítása alapjaiban fordította fel ezt az adózási formát. A jelenlegi becslések szerint a korábbi 460 ezer katás vállalkozóból mindössze 100 ezer marad a katában, a többiek kiszorulnak belőle. Mindeközben a módosítás nem csak a kata szerint adózók, hanem az őket foglalkoztatók helyzetét is több szempontból érinti. Ezekből a hatásokból csemegéztünk párat.
Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.
Az Európai Unió már régóta a célkeresztjében tartja a holdingtársaságot és az egyéb, ún. „postafiók társaságokat”, amelyek valós gazdasági jelenlét nélkül főként passzív jövedelmeket szednek be. Az Európai Bizottság december 22-én, egyfajta karácsonyi ajándékként közzétett irányelv-tervezete ezt a folyamatot teljesítheti be.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
