A kisvállalati adó (KIVA) sok kkv részére nyújt adómegtakarítást – akár a szociális adón, akár a helyi iparűzési adón keresztül. Ezek a cégek lehetőség szerint nem szeretnék elveszíteni a jogukat, hogy a KIVA szerint adózzanak. Márpedig egy-egy vállalatfelvásárlási helyzetben ez a veszély komolyan felmerül.
A KIVA egyik legfőbb előnye a bérek után fizetendő járulék terhek csökkentése: a 13%-os szociális adó helyett a vállalkozás csak a 10%-os KIVA-t köteles megfizetni. KIVA esetén a nyereség után sem kell feltétlenül adózni, a társaság az adót csak akkor köteles megfizetni, ha a jövedelmet a vállalkozásból kiveszi. Több esetben a KIVA választását helyi iparűzési adó szempontok befolyásolják: ezen vállalkozásoknak ugyanis a HIPA-t nem az árbevétel egésze, hanem csak a KIVA alap 120%-a után kell megfizetniük. Ráadásul a KIVA mértéke az utóbbi időben folyamatosan csökkent, amely miatt a tavalyi év végén már közel hetvenezer vállalkozás adózott ezen adózási formában.
Nem egy esetben kerülnek azonban a KIVA alatt adózó cégek egy vállaltfelvásárlási tranzakcióba. Márpedig nem árt ilyen esetben óvatosnak lenni, hiszen ez elég könnyen a KIVA alanyiság elvesztéséhez vezethet.
Kapcsoltakkal vagy anélkül?
Ha egy KIVA státuszú cég létszáma meghaladja a 100 főt, vagy bevétele meghaladja a 6 milliárd forintot, úgy automatikusan kiesik a KIVA alanyok közül. Márpedig, ha egy vállalatfelvásárlási tranzakció eredményeként egy vállalkozás azt őt felvásárló csoport tagjává válik, úgy az őt felvásárló cég adataival együtt ezen mutatószámok valamelyike könnyen meghaladásra kerülhet. Felmerül a kérdés, hogy ilyenkor a mutatószámok a felvásárló cég számaival együtt értelmezendők-e.
A KIVA törvény rendkívül meglepő módon, az adóalanyiság elvesztésének tárgykörében nem utal a kapcsolt vállalkozások adatainak figyelembevételére. Ezért még ha a kivázó céget egy multi is vásárolja fel, ez elvileg nem feltételnül jár a KIVA státusz elvesztésével. Egy ilyen értelmezés azonban - még a jogszabály viszonylag egyértelmű megfogalmazása ellenére is – egy vékony jég, ezért érdemes lehet azt egy hatósági állásfoglalással megerősítteteni.
KIVA és az átalakulások
Egy vállalatfelvásárlási tranzakciót sokszor megelőznek szervezeti átalakulások. Ha például a vevőt nem érdekli a megvásárolt cég valamely üzleti egysége vagy ingatlanállománya, úgy célszerű ezeket az eszközöket egy kiválás útján kivinni a cégből. De egy tranzakció előtt ugyanígy felmerülhet az igény összeolvadásra vagy beolvadásra is.
Ezek az átalakulások egyike sem kompatibilis azonban a KIVA státusszal. A törvény szerint ugyanis a KIVA adóalanyiság megszűnik az adóalany egyesülését vagy szétválását megelőző nappal. A cégnek tehát dönteni kell: vagy átalakul, vagy adózik tovább a KIVA szerint.
KIVA és a holdingosítás
Nem jobb a helyzet a köznapi nyelvben csak holdingosításként megfogalmazott cégátstrukturálási ügyletekkel sem. Egy tranzakciót megelőzően felmerülhet ugyanis, hogy - az ügyletből származó nyereség azonnali leadózásának elkerülése érdekében – a tulajdonos egy holdingtársaságot hoz létre és az eladandó cégben levő részesedését ebbe a holdingtársaságba apportálja be. Maga az apportálás, ha az kedvezményezett részesedéscserének minősül, mind a tulajdonos, mind pedig az érintett cég szintjén mentes az adótól, ezt követően pedig a cég értékesítése adómentesen megoldható.
Nem ilyen jó a helyzet azonban a KIVA-val. A törvény szóhasználata szerint ugyanis a „KIVA adóalanyiság megszűnik a kedvezményezett részesedéscsere esetén”. Bár a jogszabály megfogalmazása elég dodonai, adóhatósági állásfoglalások egyértelműen kimondják, hogy ilyenkor az apportált cég ugyan csak tárgya a tranzakciónak, mégis elveszíti a KIVA státuszát.
Nem kedvezőbb a helyzet az úgynevezett „kedvezményezett eszközátruházás” esetén sem, amikor egy cég egy önálló üzletágát adja át részesedésért cserébe. Az átadó cég ugyanis ezzel a művelettel is búcsút inthet a KIVA státuszának.
Van mégis remény?
Nem kell azonban feladni a reményt annak, aki egy adóhatékonyan megkonstruált vállalatfelvásárlásban részt akar venni és egyszersmind meg is akarja tartani a vállalat KIVA státuszát. Így például az eladandó vagyonrészek bizalmi vagyonkezelésbe (bvk) való átadása nem vonja magával a KIVA státusz elvesztését. Ezt követően pedig a részesedés adómentesen értékesíthető. Ráadásul, bvk közbeiktatásával, a tulajdonos számos családi vagyoni ügyét is rendezni tudja egy füst alatt.
A kicsit egzotikusabb megoldás iránt fogékonyak részére pedig akár egy befektetési alap közbeiktatása is megoldást jelenthet. Azzal, hogy egy ilyen megoldás jogilag bonyolultabb és ezért, értelemszerűen, költségesebb is.
A CIKK OLVASHATÓ A CÉGÉRTÉK MAGAZIN 2022. ŐSZI SZÁMÁBAN
