logo

VITARENDEZÉS TÁMOGATÁS

SECOND OPINION

A magyar piacon elsőként kínálunk hivatalosan is jogvitákkal és vitarendezéssel kapcsolatosan ún. second opinion szolgáltatást. Célunk, hogy a másodvélemény kérése és adása többé ne legyen tabutéma, hanem elfogadott, bevett eszköze legyen a jogi igényérvényesítéssel kapcsolatos kockázatok enyhítésének. A másodvélemények hozzájárulhatnak a jogviták hatékonyabb rendezéséhez, és kiszámíthatóbb igényérvényesítést alapozhatnak meg. Rugalmasan alakítható keretek között vállaljuk másodvélemények adását jogvitás ügyekben, egyúttal kidolgoztuk saját etikai kódexünket, amelyet a másodvéleményekkel kapcsolatban irányadónak tekintünk, függetlenül attól, hogy tőlünk, vagy az általunk vitt üggyel kapcsolatban kérik a másodvéleményt.

GYAKORI KÉRDÉSEK

Kinek ajánljuk a second opinion szolgáltatásunkat? 
Bárkinek, így vállalati és magánszemély ügyfeleink részére, de akár ügyvéd kollégáknak is, akik a szakmai konzílium lehetőségét keresik.
Mikor érdemes igénybe venni a second opinion szolgáltatásunkat? 
Lényegében bármikor lehet értelme, per előtt, per közben, sőt: még a pert követően is.
Mire lehet jó a másodvélemény a pert megelőző fázisban? 
A cél ilyenkor a jogvita megelőzése, elkerülése lehet, vagy épp a jogérvényesítés vagy a védekezés előkészítése, a jogi stratégia és érvelés kialakítása, a keresetlevél tervezetének átfésülése.
Már megindult a per, mire használhatom a másodvéleményt a peres eljárás alatt? 
Amíg a per tart, addig folyamatosan érdemes monitorozni a lehetőségeket és a tapasztalatokat. A másodvélemény segíthet az érvek finomhangolásában, bizonyítási kérdésekben, és a jogorvoslattal kapcsolatos döntések meghozatalában.
Már lezárult a jogvitám, mi értelme lenne ilyenkor egy másodvéleménynek? 
Lehet, hogy a konkrét jogvitának vége, de rengeteg tanulság vonható le belőle, célszerű lehet átgondolni és finomhangolni a tapasztalatok fényében az üzleti folyamatokat, ezzel megelőzve esetleges további jogvitákat.
Milyen formában kérhetek/kaphatok másodvéleményt? 
Az igények szerint, bármilyenben. Teljesen rendben van, ha csak a legfontosabb kérdésekre fókuszáló egyszerű szóbeli konzultáció fér bele, de működhet az is, hogy írásban, a releváns dokumentumok, vagy akár a teljes dokumentáció áttekintése alapján reagálunk egyes kérdésekre, erre vonatkozó igény esetén akár tárgyalási szimulációt (próbatárgyalást) is tarthatunk. A kereteket a folyamat elején közösen alakítjuk ki.
Már van ügyvédem, és maximálisan megbízom benne, de a cégem sorsa múlik a jogvitán. Biztos nem etikátlan másik ügyvédhez fordulni? 
A másodvélemény kérésének semmi köze az ügyet ellátó ügyvéd iránti bizalomhoz. A másodvélemény valódi célja az ügy minél biztosabb alapokra helyezése, ha úgy tetszik, egy szakmai konzílium lehetőségének a megteremtése. Ügyfeleink döntése, hogy a bevonásunkra pontosan hogyan kerüljön sor – maradhatunk a háttérben, de örömmel egyeztetünk közvetlenül az ügyvédkollégákkal is.
Miért venném igénybe még egy ügyvéd szolgáltatását? A jogvita így is sok pénzembe kerül. 
A bírósági eljárások hosszúra nyúlhatnak, és nehéz megjósolni az eredményüket, ezért a „több szem többet lát” elv akkor is segíthet, ha egyébként maximálisan meg vagyunk győződve arról, hogy jó stratégiát választottunk és jó kezekben van az ügyünk. A másodvélemények pénzügyi feltételrendszere rugalmasan igazodik ahhoz, hogy azokra milyen formában van szükség. A rövidtávon felmerült költség hosszútávon megtérülhet, hiszen biztosabb alapokon nyugszik a pereskedés. Mivel a legújabb bírósági gyakorlat nyitott a pernyertes fél ténylegesen felmerült és észszerű ügyvédi költségeinek megtérítésére, ezért a korábbiakhoz képest arányaiban kisebb „ráfizetést” jelent egy másodvélemény megkérése, ezt kompenzálhatja a jogérvényesítés biztosabb szakmai megalapozása.
Milyen szabályok vonatkoznak a másodvéleményt adó ügyvédekre? 
Ugyanúgy köti őket az összes vonatkozó szabály (titoktartás, összeférhetetlenség, stb.), mint az ügyet közvetlenül ellátó kollégákat. Ezzel együtt, mivel a másodvélemények gyakran tabunak számítanak, ezért külön etikai szabályokat is kidolgoztunk, amelyeket az általános szabályokon túl kötelezőnek tartunk magunkra nézve, akár mi adjuk a másodvéleményt, akár az általunk ellátott üggyel kapcsolatban más ügyvéd kollégáktól kérik azt.

A SECOND OPINION ETIKAI KÓDEXE

KÖZÖS SZABÁLYOK

  • Mindig az ügyfél dönt, hogy kér-e, kitől és milyen keretek között másodvéleményt.
  • Az ügyfél másodvéleménnyel kapcsolatos igényét tiszteletben tartjuk, nem beszéljük rá és nem beszéljük le róla.
  • Betartjuk az ügyvédi etikai normákat.

HA TŐLÜNK KÉRIK A MÁSODVÉLEMÉNYT

  • Másodvélemény adása során nem minősítjük a kollégákat, nem a másik ügyvéd munkájáról mondunk véleményt; az ügyre és az üggyel kapcsolatos tanácsadásra fókuszálunk.
  • Másodvéleményünket objektíven, tényekre alapozottan, értékítélettől mentesen fogalmazzuk meg.
  • A másodvéleményben az álláspontunkat a saját szakmai meggyőződésünknek megfelelően rögzítjük, függetlenül attól, hogy az az ügyfél számára kedvező-e vagy sem.
  • A másodvélemény adása során alaptalanul nem biztatjuk fel az ügyfelet és nem használjuk ki a szorult helyzetét, bizonytalanságát.

HA AZ ÁLTALUNK VITT ÜGGYEL KAPCSOLATBAN KÉRNEK MÁSODVÉLEMÉNYT

  • Minden támogatást megadunk az ügyfélnek ahhoz, hogy hatékonyan szerezhessen be másodvéleményt.
  • Az ügyfél kérésére rendelkezésre bocsátjuk az ügy teljes, rendszerezett aktáját, elősegítve, hogy másodvéleményt szerezhessen be.
  • Az ügyfél erre irányuló kérése esetén nyitottak vagyunk az ügyfél által bevont további kollégákkal való egyeztetésre, az álláspontok ütköztetésére.
  • Az ügyfél által beszerzett másodvéleményt igyekszünk a lehető legteljesebb mértékben figyelembe venni.
  • Ha szakmai álláspontunkkal ellentétes instrukciót kapunk a másodvéleményre hivatkozással, úgy az ezzel kapcsolatos álláspontunkat a másodvélemény minősítése nélkül, objektíven közöljük az ügyféllel.

SZAKÉRTŐINK