GYAKORI KÉRDÉSEK
1. Milyen termékekre terjed ki a szabályozás?
A szabályozás hatálya alá az ún. körforgásos termékek tartoznak. A jelenleg hatályos magyar szabályok az EU által előírtnál szélesebb körben határozzák meg az ide tartozó termékeket, így az EPR kötelezettség kiterjed a csomagolásokra, az egyes egyszer használatos és egyéb műanyag termékekre (pl. pohár, ételtároló edény), az elektromos és elektronikus berendezésekre, az elemekre és akkumulátorokra, a gépjárművekre, a gumiabroncsokra, az irodai és reklámhordozó papírra, a sütőolajra és zsírra, a textiltermékekre, valamint a fából készült bútorokra.
2. Csak a nagy cégeket érinti?
Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. Az EPR-kötelezettség a vállalkozások túlnyomó részét érinti valamilyen szinten. Abban az esetben ugyanis, ha egy vállalkozás körforgásos terméket gyárt, vagy ilyet hoz elsőként belföldi forgalomba, úgy azonnal, automatikusan az EPR-kötelezettség hatálya alá tartozik.
3. Mit kell tennem, ha körforgásos terméket gyártok vagy hozok belföldön forgalomba?
Ebben az esetben ún. kettős regisztrációs kötelezettségnek kell eleget tenni. Egyrészt regisztrálni kell a MOHU Zrt. internetes felületén található Partner Portálon, másrészt külön regisztrációt kell elvégezni az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál is.
4. Elegendő csak negyedévente adatot szolgáltatnom a hulladékgazdálkodási hatóság felé vagy más egyéb kötelezettségeim is vannak?
Az adatszolgáltatás csak egy a sok adminisztratív kötelezettség közül. A már említett regisztrációs kötelezettségen túl az érintetteknek nyilvántartás-vezetési, díjfizetési, számlázáshoz kapcsolódó záradékolási, valamint tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége is van.
5. Az EPR-díjat kinek fizetem és mi alapján, adónak minősül?
Az EPR-díjat a MOHU Zrt. részére kell a kiállított számla ellenében megfizetni. Az első számlákat várhatóan november elején kapják meg az érintettek.
Szemben a környezetvédelmi termékdíjjal, az EPR nem minősül adónak. Viszont a rendszer sajátossága, hogy a termékdíjból levonható az EPR-díj, tehát nem merül fel kettős adóztatás ugyanannak a terméknek a vonatkozásában.
A díjtételeket a 2023-as évre vonatkozóan az energiaügyi miniszter a 8/2023. (VI.2.) EM-rendeletben határozta meg. Ebből egyértelműen látható, hogy a korábbi termékdíjhoz képest nagyon magas EPR-díjakat állapítottak meg. Például amíg a papír és a karton esetén 19 Ft/kg volt a termékdíj, addig az EPR-díj már 173 Ft/kg. De például közel négyszer magasabb az EPR-díj a műanyag esetében is (219 Ft/kg szemben az 57 Ft/kg-os termékdíjhoz képest).
Szemben a környezetvédelmi termékdíjjal, az EPR nem minősül adónak. Viszont a rendszer sajátossága, hogy a termékdíjból levonható az EPR-díj, tehát nem merül fel kettős adóztatás ugyanannak a terméknek a vonatkozásában.
A díjtételeket a 2023-as évre vonatkozóan az energiaügyi miniszter a 8/2023. (VI.2.) EM-rendeletben határozta meg. Ebből egyértelműen látható, hogy a korábbi termékdíjhoz képest nagyon magas EPR-díjakat állapítottak meg. Például amíg a papír és a karton esetén 19 Ft/kg volt a termékdíj, addig az EPR-díj már 173 Ft/kg. De például közel négyszer magasabb az EPR-díj a műanyag esetében is (219 Ft/kg szemben az 57 Ft/kg-os termékdíjhoz képest).
6. Elkerülhető-e az EPR-díjfizetés?
Speciális esetekben lehet mentesülni az EPR-díjfizetési kötelezettség alól.
Például természetes személyek, karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek mentesülhetnek, ha az adott terméket nem gazdasági tevékenység keretében értékesítik.
De akkor sem kell EPR-díjat fizetni, ha például az adott terméket 60%-ban önállóan vagy más termék részeként igazoltan külföldre értékesítik. Akkor sem kell például fizetni, ha a terméket adóraktárba / termékdíjraktárba tárolják be, vagy ilyen raktáron belül értékesítik.
Például természetes személyek, karitatív tevékenységet folytató közhasznú szervezetek mentesülhetnek, ha az adott terméket nem gazdasági tevékenység keretében értékesítik.
De akkor sem kell EPR-díjat fizetni, ha például az adott terméket 60%-ban önállóan vagy más termék részeként igazoltan külföldre értékesítik. Akkor sem kell például fizetni, ha a terméket adóraktárba / termékdíjraktárba tárolják be, vagy ilyen raktáron belül értékesítik.
7. Az adóhatóság fogja a kötelezettség teljesülését ellenőrizni? Ki fog szankcionálni?
Mivel az EPR-díj nem minősül adónak, így az adóhatóságnak nem lesz joga ellenőrzést lefolytatni vagy szankcionálni. Ezek a feladatok az országos hulladékgazdálkodási hivatalra (Pest Vármegye Kormányhivatal) hárulnak. Mulasztás esetén az első időkben várhatóan felszólítással fognak élni, de lehetősége van a hatóságnak az adott termék forgalmazását is felfüggeszteni vagy akár bírságolni is. Sőt, ha az érintett regisztrációs kötelezettséget mulaszt el, úgy még a koncessziós hulladékot sem fogják elszállítani.
+ Hogy tudok jól felkészülni?
Mindenképpen érdemes szakértő segítségével alaposan körbejárni a témát, beminősíteni a vállalkozáson átfutó termékeket. Egyrészt, ezzel jó eséllyel ki lehet alakítani a megfelelő nyilvántartásokat, másrészt megfelelő kategorizálással adott esetben kevesebb EPR-díjat kellhet fizetni, sőt, bizonyos esetekben még az adminisztrációs kötelezettségeket is csökkenteni lehet, ezáltal is csökkentve a ránk háruló kötelezettségeket.
