dr. Bereznai Henrik

Már 2023. december közepén lehetett arra számítani, hogy a Kormány hozzányúl a fél éve már hatályban lévő EPR, valamint a 2024. január 1-től indult kötelező visszaváltási rendszert érintő szabályokhoz. A decemberben közzétett rendelettervezethez képest néhány eltéréssel 2014. január 1-től már alkalmazandók az új szabályok.

Reklámhordozó papír

A decemberi tervezethez képest újdonság, hogy a továbbiakban nem minősül reklámhordozó papírnak az a reklámot hordozó anyag, amely kizárólag a gyártó nevét és elérhetőségét tartalmazza, illetve a kivételek közül kikerült az ISBN számmal ellátott könyv és tankönyvjegyzék.

Megszűnt továbbá az irodai papír és a reklámhordozó papír közötti különbségtételre vonatkozó 50%-os szabály, valamint a csomagolás és a reklámhordozó papír közötti különbségtételre vonatkozó elhatárolási szabály is.

Szintén új szabályozás, miszerint első belföldi forgalomba hozatalnak (és így EPR-kötelezettség keletkezésének) minősül a belföldi előállítású reklámhordozó papír esetében a nyomdai szolgáltatás teljesítése (nyomtatás és termékátadás).

Kötelezettségek egyéni teljesítésének megszűnése

Ahogyan az várható volt, a kötelező visszaváltási rendszer elindulásával a betétdíjas termékek esetében a kötelezettek már nem jogosultak az egyéni teljesítésre.

Kötelezettségek szerződéses átvállalása

Az EPR szabályozás lehetőséget biztosít a gépjárművek, illetve a mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott termékek esetén az EPR-kötelezettségek szerződéses átvállalására. Adminisztratív könnyebbség e tekintetben, hogy január 1-től a teljes 8 számjegyű KF kód helyett elegendő a KF kód első 6 karakterét feltüntetni a szerződésben.

Az EPR és a DRS egymáshoz való viszonya

Az EPR és a DRS egymáshoz való viszonyát illetően több módosítás is történt. Egyrészt, a DRS rendszer hatálya alá tartozó termékek esetén a záróelem és címke KF kódját a DRS-termék anyaga szerinti csoportkód figyelembevételével kell megállapítani.

Másrészt, a borászati termék üvegcsomagolás esetén a díjátalány csak a DRS szerinti csatlakozási és szolgáltatási díj alá nem tartozó csomagolásrészekre (pl. címke, kupak) választható.

Harmadrészt, a szabályozás egyértelműsíti: azon termékek esetében, ahol a gyártó DRS hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségét teljesíti, ott EPR-díjfizetési kötelezettsége már nem keletkezik. Ez a kettős fizetési kötelezettséget ugyan rendezi, de továbbra is kérdéses marad, hogy a termékdíjból a DRS keretében megfizetett díj levonható-e vagy sem.

Forgalomba hozatal alóli kivételek

Bár az eddig szabályozás alapján kialakult gyakorlat is ebbe az irányba mutatott, most mégis egyértelművé tették, hogy ha az EPR-terméket belföldi társaságnak adják el, viszont azt külföldre fuvarozzák, úgy nem kell EPR-díjat fizetni.

Szintén kivételként jelenik a nemzetközi közforgalmú repülőtéren az utasok tartózkodására szolgáló tranzitterületen kialakított, nem helyben fogyasztásra történő értékesítés, ha az értékesítés külföldre utazó utasok részére történik.

Használt csomagolószerek újbóli felhasználása

Az új szabályozás értelmében nem keletkezik EPR-kötelezettség az újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásában nem szereplő, használt csomagolószerekből létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatalkor. A mentesülés feltétele ugyanakkor, hogy az érintett csomagolás kapcsán az EPR-díjat korábban már megfizették.

Érdekesség, hogy a külföldi előállítású csomagolás terméktől való elválasztása (kicsomagolás) csak akkor eredményez EPR-kötelezettséget, ha a csomagolás Magyarországon válik hulladékká.

Korlátozott, szigorú önellenőrzés

A korábbi szabályozáshoz képest igencsak szigorodott az adatszolgáltatásokat érintő önellenőrzés lehetősége. Gyártók esetében az önellenőrzésre kizárólag a tárgyhót követő év január 1. – március 31. közötti időszakban van lehetőség. Ehhez képest a MOHU Zrt., illetve a MOHU Zrt.-vel szerződött alvállalkozók a módosítást már tárgyéven belül, többször is megtehetik. A végső határidő az ő esetükben is a tárgyévet követő év március 31. napja.

„Mentességi nyilatkozatok”

Az ún. exportcélú mentességi nyilatkozat 2024. január 20-ig visszamenőlegesen is be lehet nyújtani a 2023-as év harmadik és negyedik negyedévére vonatkozóan.

DRS-t érintő legfontosabb módosulások

Indokolt esetben, írásbeli kérelemre a gyártó mentesülhet a DRS kötelezettségek teljesítése alól, ha azok teljesítése az adott termék számviteli törvény szerinti bekerülési értékéhez viszonyítottan aránytalan és túlzó terhet jelente rá nézve.

A visszaváltás eredményeképpen a fogyasztó részére a visszatérített összegről kiállított utalványok érvényességi ideje 6 hónap lesz.

Mentesülhet a gyártó a csatlakozási és szolgáltatási díj megfizetése alól, ha rendelkezik ún. exportcélú ERP nyilatkozattal. Illetve nem kell majd szolgáltatási díjat és csatlakozási díjat sem fizetni olyan újrahasználható termékek után, amelyek kapcsán a korábbi forgatási ciklusban a gyártó az EPR-díjat megfizette.