Míg a magyarországi aranyvízum szabályai még az utolsó finomításokon mennek át, addig az unió más országaiban már évek óta népszerűek a hasonló programok. Látható viszont, hogy amint a szabályok itthon kikristályosodnak, a magyar Golden Visa uniós összehasonlításban is rendkívül versenyképes lesz.
Széles körben elterjedt a hír, hogy szeptember 1-jétől már nem kötelező általánosságban a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata, az már csak szűk körben és külön meghatározott munkakörök esetén terheli a munkáltatókat. A hír igaz is, meg nem is, a prudensen eljáró cégeknek még egy ideig várniuk kell, amíg megszabadulnak ettől, a sokak által adminisztratív teherként kezelt szabálytól.
Immár fél éve van hatályban az ún. panasztörvény, amely a 250 fős létszámot meghaladó cégeknél már kötelezővé teszi a visszaélés-bejelentési rendszer bevezetését. Tekintettel arra, hogy december 17-étől egy újabb körre, az 50 fő feletti cégekre is alkalmazandó lesz a törvény, érdekes lehet a már felmerült gyakorlati tapasztalatokat összegezni.
Időről-időre felreppen a hír, hogy valamely cégnél bevezetésre került a négynapos munkahét. Többen cikkeztek már a Magyar Telekomról, mint első nagy fecskéről a piacon, de szóba került a Libri, valamint külföldi anyavállalattal rendelkező helyi cégek is. Magától értetődik a kérdés: elérhető-e ez a lehetőség mindenki számára és ha igen milyen áron?
Az Országgyűlés által tegnap elfogadott törvény értelében valamennyi, 50 főt meghaladó vállalkozás köteles lesz decembertől visszaélés-bejelentési rendszert alkalmazni. Nem várhatnak eddig a 250 főt foglalkoztató munkáltatók, nekik ugyanis 60 nap múlva rendelkezniük kell a bejelentési rendszerrel. Kérdés természetesen, hogy a cégek a szabályozást egy újabb felesleges adminisztratív nyűgnek élik-e meg, vagy az valóban belső vizsgálatok lavináját fogja-e elindítani.
Sokakhoz eljutott már a hír, hogy január 1-jétől jelentősen változtak a Munka Törvénykönyvének (Mt.) szabályai. A sok változás közepette azonban többeknek elkerülheti a figyelmét egy olyan újdonság, amely sokszor hozhatja kellemetlen helyzetbe a munkáltatókat: a munkáltatót terhelő bizonyítási kötelezettség kiszélesedése.
Az egészségügyi krízis okozta pánikhelyzetben vállalkozások vezetői könnyen késztetést érezhetnek néhány „nyilvánvalónak tűnő” jogi vagy üzleti lépés megtételére. Ezen lépések azonban sokszor hordoznak magukban komolyabb jogi kockázatokat, nem árt ezért azokkal óvatosan bánni.
Miközben világszerte rohamosan nő a távmunkában vagy ún. home office-ban dolgoztatottak száma, addig sokan nem tudják, ez jogilag mivel jár. Márpedig sokszor váratlan kockázatokkal kell szembenéznie annak, aki az irodáján kívül foglalkoztatja a dolgozóját.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
