címke: munkajog

A Bértranszparencia Irányelv május 10-én ünnepli a 3. születésnapját, már szinte nincs olyan cég, amely valamilyen módon nem találkozott a témával. És bár a jelentéstételi kötelezettség hatálybalépéséig még egy év hátra van, vannak olyan munkáltatói feladatok, amiknek már most meg kell felelni. Akkor is, ha az Irányelv hazai alkalmazáshoz szükséges magyar szabályozás még nem ismert.

A HR sci-fi a szemünk előtt játszódik: kétségtelen, hogy a HR technológiák a digitalizáció és a mesterséges intelligencia egyik leggyorsabban fejlődő szegmense. Ma már teljesen átalános, hogy MI chatbottal interjúznak a jelöltek, MI alapú szoftverek segítenek a bérszámfejtésben és MI által vezérelt prediktív elemzést használnak a munkaerő-tervezéshez. A fejlődést nem lehet megállítani, de a hiperűrsebességgel száguldás közben érdemes figyelmet fordítani a jogi megfelelési követelményekre, mert különben több fejfájást okozhat a nem körültekintően végrehajtott digitalizáció.

A globális munkavállalói mobilitás egyre gyakoribb kérdés a vállalatok életében. Nem árt ezért tisztában lenni a kiküldetés alapvető jogi és adózási szabályaival. Míg háromrészes cikksorozatunk első fejezetében a legfontosabb jogi kérdéseket vettük górcső alá, addig most az adózási és társadalombiztosítási megfontolásokat járjuk körül.

Összekötni a tenerifei nyaralást távmunkavégzéssel? Három hónapra Kínába küldeni a munkavállalónkat? Míg tíz éve ezek a kérdések egyedinek számítottak, ma már a nemzetközi mobilitás a munkaviszonyok mindennapi részévé vált.
 

Míg a magyarországi aranyvízum szabályai még az utolsó finomításokon mennek át, addig az unió más országaiban már évek óta népszerűek a hasonló programok. Látható viszont, hogy amint a szabályok itthon kikristályosodnak, a magyar Golden Visa uniós összehasonlításban is rendkívül versenyképes lesz.

Széles körben elterjedt a hír, hogy szeptember 1-jétől már nem kötelező általánosságban a munkavállalók orvosi alkalmassági vizsgálata, az már csak szűk körben és külön meghatározott munkakörök esetén terheli a munkáltatókat. A hír igaz is, meg nem is, a prudensen eljáró cégeknek még egy ideig várniuk kell, amíg megszabadulnak ettől, a sokak által adminisztratív teherként kezelt szabálytól.

Immár fél éve van hatályban az ún. panasztörvény, amely a 250 fős létszámot meghaladó cégeknél már kötelezővé teszi a visszaélés-bejelentési rendszer bevezetését. Tekintettel arra, hogy december 17-étől egy újabb körre, az 50 fő feletti cégekre is alkalmazandó lesz a törvény, érdekes lehet a már felmerült gyakorlati tapasztalatokat összegezni.

Időről-időre felreppen a hír, hogy valamely cégnél bevezetésre került a négynapos munkahét. Többen cikkeztek már a Magyar Telekomról, mint első nagy fecskéről a piacon, de szóba került a Libri, valamint külföldi anyavállalattal rendelkező helyi cégek is. Magától értetődik a kérdés: elérhető-e ez a lehetőség mindenki számára és ha igen milyen áron?