címke: felelosség

Az utóbbi évek egyik slágerterméke a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) volt, komoly családi és magánvagyonok kerültek át vagyonkezelőkhöz. Míg azonban a céges részesedések bvk-ban való tartása számos adózási és vagyontervezési előnnyel jár a cégtulajdonosok számára, azok értékesítése egy M&A tranzakció során számos kérdést és megoldandó problémát vet fel. Ezekből szemezgettünk.

A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése. Ma már egy okostelefonnal bárki könnyedén felvehet üzleti tárgyalásokat – akár titokban is. Titkos felvétel készítésének számtalan oka lehet: egyesek számára biztonságot jelenthet a későbbi viták elkerülése érdekében, mások pedig valamilyen hátsó szándékkal akarják felhasználni azt később. De vajon jogilag megengedett a hangfelvétel titokban történő készítése? És milyen következményekkel járhat, ha valaki egy titokban készített hangfelvételt használ fel egy polgári perben vagy büntetőeljárásban?

Az egészségügyi krízis okozta pánikhelyzetben vállalkozások vezetői könnyen késztetést érezhetnek néhány „nyilvánvalónak tűnő” jogi vagy üzleti lépés megtételére. Ezen lépések azonban sokszor hordoznak magukban komolyabb jogi kockázatokat, nem árt ezért azokkal óvatosan bánni.

A fenyegető gazdasági válság előreláthatólag számos vállalkozás pénzügyi helyzetét fogja megingatni. Ezeknél a vállalkozásoknál módosul a cégvezető felelőssége is: csődközeli helyzetben a vezető ugyanis már nem csak a társaság, hanem a hitelezők érdekeit is köteles figyelembe venni. De ami egyszerű a papíron, az nem annyira az a gyakorlatban.

A csődtörvény több mint 10 éve hatályban lévő szabálya sokáig lehetetlen választás elé állította azon cégek vezető tisztségviselőit, amelyek fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben vannak. Egy nemrégiben hatályba lépett törvénymódosítás azonban feloldja ezt a patthelyzetet és jobban ösztönzi a menedzsereket, hogy válsághelyzetben az üzletileg indokolt döntéseket hozzák meg.