Az utóbbi évek egyik slágerterméke a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) volt, komoly családi és magánvagyonok kerültek át vagyonkezelőkhöz. Míg azonban a céges részesedések bvk-ban való tartása számos adózási és vagyontervezési előnnyel jár a cégtulajdonosok számára, azok értékesítése egy M&A tranzakció során számos kérdést és megoldandó problémát vet fel. Ezekből szemezgettünk.
Mi is a bvk?
A bizalmi vagyonkezelés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között megkötött szerződés, amely alapján a vagyonrendelő (jelen példában egy cégtulajdonos) a vagyonát vagy annak egy részét a vagyonkezelőre ruházza át azzal a céllal, hogy azt a vagyonkezelési szerződés rendelkezései alapján kezelje, és hasznosítsa. A vagyonkezelő a vagyont és annak hozamait a szerződésben meghatározott feltételek esetén a kedvezményezetteknek (akik általában a vagyonrendelő családtagjai) köteles kiosztani. Vagyonok bvk-ba adása számos előnyt biztosíthat a vagyonrendelő részére. Így a cégtulajdonos meg tudja védeni a vagyont a személyes kockázataival szemben. Másrészt biztosítani tudja a vagyon generációk közötti szofisztikált átadását. Végül, nem utolsó sorban, vagyontárgyak bvk-ba adása több adózási előnnyel is jár.
Transzparencia
Egy bvk-ban levő cég értékesítésekor több kérdés másként működik, mint a magáncégeknél. Az egyik ilyen a transzparencia. Egy vevőnek fontos azt tudnia, hogy kik az eladandó társaság tényleges tulajdonosai és kik milyen joggal rendelkeznek a vagyon felett. Egy magántulajdonban lévő cégnél a társasági dokumentáció és a cégnyilvántartás alapján eléggé könnyen megtudható, hogy kik ezek a személyek. Egy bvk-ban levő részesedés esetén ez nem így van. A vagyon feletti rendelkezési jogosultak rendelkezési köre kizárólag a teljes bvk dokumentáció – így különösen a vagyonrendelési szerződés – átnézésével deríthető ki.
Fedezetelvonás mint kockázat
A bvk-ba a vagyonrendelő ingyenesen teszi át a vagyonát. Mint minden ingyenes vagyonátruházás esetén, ilyenkor is felmerül annak a kockázata, hogy a vagyonátadás fedezetelvonást valósít meg. Márpedig, ha ez megállapításra kerül, az érinteni fogja a vagyontárgyak bvk-ba való átadásának az érvényességét és ezáltal ezen vagyontárgyak eladhatóságát is.
Fontos ezért, hogy a vevő a lehető legteljesebb mértékben meg tudjon győződni a vagyonrendelés körülményiről. Így különösen fontos tudni azt, hogy azon személyek, akik ezen vagyonra esetlegesen igényt formálhatnak (pl. a vagyonrendelő felesége, közeli hozzátartozói) a vagyonrendelésről tudtak-e, azt jóváhagyták-e. Fontos ellenőrizni azt is, hogy nem merül fel semmi olyan körülmény (pl. egy NAV ellenőrzés a vagyonrendelőnél) amely a vagyonrendelést gyanússá teszi.
Hogyan adható el jogszerűen a bvk-ban levő üzletrész?
Egy magánvagyonban levő üzletrész esetén viszonylag egyszerű annak tisztázása, hogy az eladó vállalhat-e jogszerűen kötelezettséget az értékesítésre. A legtöbb esetben elegendő az eladó cégkivonatát, társasági szerződését és az ügyvezető aláírási címpéldányát megtekinteni.
Bvk-ban lévő vagyon esetén a helyzet bonyolultabb. Bár ilyen esetben is nézni kell a vagyonkezelő társasági szerződését, hogy az abban foglaltak szerint ki jogosult és milyen feltételekkel rendelkezni az üzletrész értékesítéséről, de ez nem elegendő. Legalább ennyire fontos a vagyonkezelési szerződés átnézése is. Ez rendezi ugyanis azt, hogy a vagyonkezelő milyen feltételek mellett jogosult a hozzá rendelt vagyonnal rendelkezni, azt eladhatja-e, mikor és milyen áron. Bár magát az értékesítés jogi érvényességét nem befolyásolja, ha a vagyonkezelő az üzletrész értékesítésével megszegi a vagyonkezelési szerződést, de az biztos, hogy egy ilyen esetben a vevő komoly jogi kockázatnak teheti ki magát.
Az adásvételi szerződés megkötéséhez érdemes lehet a kedvezményezettek hozzájáruló nyilatkozatát kikérni, hiszen végső soron az ő érdekükben áll a bvk-ban lévő vagyontárgyak minél hatékonyabb hasznosítása. Továbbá, ha a vagyonrendelő protektort bízott meg, úgy az értékesítés feltétele lesz a protektor beleegyező nyilatkozata is.
Felelősségi kérdések
Részesedések bvk-n keresztül való értékesítése számos extra felelősségi kérdést is felvet. Ilyenkor a vételár a bvk-ba kerül. A vevőnek elemi érdeke, hogy mindaddig, amíg az eladó szavatossági és egyéb kötelezettségei fennállnak, a bvk-ban lévő vagyon fedezetet nyújtson az eladó esetleges követelésére.
Ez többféleképpen biztosítható. Egyrészt az eladó kötelezettséget vállalhat arra, hogy a vagyonkezelést a kötelezettségek lejártának az időtartamáig nem szünteti meg. Ugyanígy előírható lehet, hogy az eladásból befolyt vagyon (vagy annak megfelelő része) eddig az időpontig nem kerül felosztásra a kedvezményezettek között (ebből a szempontból fontos a vagyonkezelési szerződés áttekintése, hogy az nem tartalmaz-e ettől eltérő rendelkezést). Felmerülhet igény arra is, hogy vagy a vagyonrendelő vagy a kedvezményezettek bármelyike kezesként álljon be a szavatossági kötelezettségek mögé.
Végső soron pedig fontos még azt is látni, hogy a szavatossági időszak alatt a vagyonkezelő személye megváltozhat és az eredeti vagyonkezelő helyébe egy új, helyettes vagyonkezelő léphet. A jogszabály alapján ilyenkor az eredeti vagyonkezelő által elvállalt kötelezettségek automatikusan átszállnak az új vagyonkezelőre. Azonban az adásvételi szerződésben mindenképpen szükséges kikötni minimum egy tájékoztatási kötelezettséget egy ilyen jogátruházás esetére, hogy a vevő tudja, hogy esetleges igényét kivel szemben kell a jövőben érvényesítenie.
