Jalsovszky Ügyvédi Iroda

1. Hány munkavállalót foglalkoztat?

1-49 fő

50-249 fő

250 fő vagy több

2. Az Ön tevékenysége besorolható az alábbi kategóriák egyikébe?

igen

nem

Árukereskedőre, ha tevékenysége folytatása során 3 millió forintot elérő összegű készpénzfizetést elfogad
Ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, közjegyző
Virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató
Letétkezelő pénztárca-szolgáltató
Kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedő vagy közvetítő (ha az ügylet értéke a 3 millió forintot eléri)

Játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező
Nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végző
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végző

Hitelintézet
Pénzügyi szolgáltató
Könyvvizsgáló
Könyvelő
Adószakértő
Okleveles adószakértő
Adótanácsadó
Székhelyszolgáltató
Bizalmi vagyonkezelő
Nemesfémkereskedő

Árukereskedőre, ha tevékenysége folytatása során 3 millió forintot elérő összegű készpénzfizetést elfogad
Ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, közjegyző
Virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató
Letétkezelő pénztárca-szolgáltató
Kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedő vagy közvetítő (ha az ügylet értéke a 3 millió forintot eléri)
Játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező
Nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végző

Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztár
Ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység végző
Hitelintézet
Pénzügyi szolgáltató
Könyvvizsgáló
Könyvelő
Adószakértő
Okleveles adószakértő
Adótanácsadó
Székhelyszolgáltató
Bizalmi vagyonkezelő
Nemesfémkereskedő

A kérdésekre kötelező választ jelölni!

KIÉRTÉKELEM

SZOLGÁLTATÁSAINK

Folyamatok és szabályzatok kialakítása

A társaság igényeinek, belső gyakorlatának megfelelő olyan eljárásrend kialakítása, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek. Ideértendő a társaságnál jelenleg is alkalmazott etikai kódexek vagy whistleblowing szabályzatok aktualizálása is.

Tájékoztatók készítése

A jogszabályok által megkövetelt tájékoztatók elkészítése és aktualizálása. Ezek alapvetően a panaszok kivizsgálásának menetéről, illetve az adatok kezelésének szabályairól nyújtanak információt az érintettek számára.

Személyes oktatás, kommunikáció

Ahhoz, hogy a munkavállalók is megfelelő bizalommal forduljanak a rendszerhez, ismerniük kell annak működését, a jogaikat. Segítséget nyújtunk a rendszer megismertetése során.

Bejelentési rendszer működtetése

Az ügyfeleket nem csak a rendszer felállításakor, hanem annak gyakorlati alkalmazása során is támogatjuk. Tanácsot adunk esetleges kérdések, gyakorlati problémák esetén, módosítjuk a szabályzatot a gyakorlati tapasztalatok alapján.

Segítség a vizsgálatok során

Egy panasz beérkezése, és annak kezelése ismeretlen helyzetet teremthet egyes cégeknek. Támogatást nyújtunk a vizsgálat lebonyolítása, a lehetséges következmények feltárása és azok megfelelő dokumentálása során.

Eljárás bejelentővédelmi ügyvédként

Eljárunk bejelentővédelmi ügyvédként vagy ilyen kollegát ajánlunk. Bejelentővédelmi ügyvéd nem csupán a rendszer működtetéséért felelős személyként nevezhető ki, de kiszervezhető részére a panaszok kivizsgálása is.

GYAKORI KÉRDÉSEK

1. Köteles vagyok bevezetni visszaélés-bejelentési rendszert?

A magánszektorban működő munkáltató, aki legalább 50 személyt foglalkoztat, köteles visszaélés-bejelentési rendszert működtetni. Ha a cég a pénzmosási törvény hatálya alá tartozik, akkor a munkavállalók számától függetlenül köteles bejelentési rendszert felállítani.

Természetesen, ha egy munkáltató elkötelezett a cél iránt, jogszabályi kötelezettség nélkül, önkéntes alapon is felállíthat ilyen rendszert.

2. Hogyan történik a visszaélés-bejelentési rendszer felállítása?

A munkáltatók kötelesek kialakítani egy belső eljárásrendet (azaz pl. hova érkezhetnek be a panaszok, hogyan történik az elbírálásuk stb.), kinevezni a rendszer működtetéséért felelős személyt vagy szervezetet, és tájékoztatókat készíteni a potenciális bejelentők részére.

A bejelentési rendszerre nincsenek speciális formai követelmények, felállítható egy külön erre létrehozott email fiókkal vagy panaszláda kihelyezésével, de akár telefonos vonal vagy külön erre szolgáló platform felállításával is.

3. Ha beérkezik egy panasz, köteles vagyok-e kivizsgálni?

Igen, főszabály szerint a munkáltató köteles a beérkező panaszokat vizsgálni. A panaszok érdemi vizsgálata mellőzhető, ha pl. azonosíthatatlan a bejelentő, vagy nyilvánvalóan alaptalan a bejelentés (ismételten teszi meg, korábbival azonos tartalommal). Fontos, hogy a munkáltató, arról is köteles tájékoztatni a bejelentőt, ha a panaszt nem vizsgálja ki.

4. Ki lehet a cégen belül a visszaélés-bejelentési rendszerért felelős személy?

A társaság szervezetén belül egy olyan személy (vagy szervezet) nevezhető ki, aki független és összeférhetetlen. Ez egyedileg megítélendő. Alkalmas lehet pl. a HR-vezető, adatvédelmi tisztviselő vagy a pénzügyi igazgató is. A feladat akár ki is szervezhető egy ún. bejelentővédelmi ügyvéd vagy egyéb független külső társaság részére.

5. Mit kell tenni, ha beérkezik egy panasz?

A rendszer üzemeltetőjét számos tájékoztatási kötelezettség terheli. Először is, 7 napon belül egy visszaigazolást köteles küldeni a bejelentőnek a bejelentése benyújtásáról (ez lehet egy automatikus üzenet is). A vizsgálat során is köteles tájékoztatni a bejelentőt az eljárás menetéről, ha egyes kérdések tisztázandóak. Tájékoztatni kell a bejelentőt az adatai kezelésével kapcsolatban.
Az eljárás végén pedig a meghozott döntésről köteles a bejelentőt tájékoztatni.

6. Mi történik, ha jogszabályi kötelezettség ellenére nem vezetem be a rendszert?

A foglalkoztatás felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a jogszabálynak való megfelelést és jogsértés esetén szankciót alkalmazni. Emellett szabálysértési felelősséget alapoz meg, ha valaki a visszaélés-bejelentés megtételét akadályozza, illetve a panasz bejelentőjével szemben hátrányos intézkedést alkalmaz. Az adatkezelési szabályok be nem tartása adatvédelmi bírság kiszabását alapozhatja meg.

7. Több cég bevezethet együtt visszaélés-bejelentési rendszert?

Igen, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztató társaságok közösen is létrehozhassák a belső visszaélés-bejelentési rendszerüket.

A foglalkoztatottak számításánál figyelembe kell venni a munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókat mind a kölcsönbeadó, mind a kölcsönvevő társaság esetén.

8. Milyen visszaélések jelenthetőek be?

A bejelenthető visszaélések köre igen tág. Nemcsak valamennyi jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás (pl. szexuális zaklatás, környezetvédelmi szabályok megszegése) jelenthető be, hanem bejelenthetővé válnak az egyes cégek általános, belső magtartási szabályai is (pl. etikai kódex szerinti céges elvárások), akkor, ha rendelkeznek ilyen szabályzattal a társaságok.

VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉS

(WHISTLEBLOWING)