ADOMÁNYOZÓI ABC

A mindennapi szóhasználatban az "adomány", "támogatás" és „szponzoráció” gyakran összemosódik. Jogi értelemben az adomány azt a pénzbeli vagy természetbeni juttatást jelenti, amelyet az adományozó az adományozott civil szervezet alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérésére ellenszolgáltatás nélkül juttat.

Ezzel szemben a támogatás fogalmat a jogszabályok némileg más jelentéssel, jellemzően a civil szervezetnek juttatott költségvetési támogatással összefüggésben használják. A szponzoráció pedig egyfajta üzleti alapú támogatásra utal, mely támogatás tehát nem ellenszolgáltatás nélküli, a támogatásért cserébe a szponzor jellemzően reklám, illetve marketing lehetőséget kap.

Érdemes szót ejteni az adományozás olyan speciális eseteiről, amely keretében az adományozó további adókedvezményekre lehet jogosult. Ide tartozik a tartós adományozás, mely esetében az adományozó írásbeli szerződésben vállalja, hogy a pénzbeli támogatást a szerződéskötés évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja.

A tartós adományozásnak alapvetően adózási szempontból van jelentősége, melyről bővebb információ az „Adókedvezmény mértéke TAO alanyok esetében” pont alatt található.

Egy további speciális eset az, amikor közhasznú jogállású civil szervezet részére történik az adományozás. A közhasznú jogállást a civil szervezetet nyilvántartó bíróság, azaz a székhely szerint illetékes törvényszék jegyzi be. A jogszabályok a közhasznú státusz megszerzését számos feltételhez kötik, így például csak meghatározott szervezeti forma (alapítvány, egyesület, vagy nonprofit gazdasági társaság) esetén lehetséges ez, a létesítő okiratnak tartalmaznia kell a törvény által előírt kötelező tartalmi elemeket (ideértve a közhasznú tevékenységet), és a szervezetnek megfelelő erőforrásokkal, valamint kimutatható társadalmi támogatottsággal kell rendelkeznie. Egy szervezet közhasznú jogállása ellenőrizhető a bírósági nyilvántartásban.

A korábbi szabályozásban létezett „közhasznú” és „kiemelkedően közhasznú” státusz, de ez megváltozott a 2011-es civil törvény (2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és működéséről) bevezetésével. Az új szabályozás óta csak egyféle „közhasznú” státusz létezik, amely meghatározott feltételekhez kötött.

A közhasznú státusznak az adókedvezmények szempontjából van jelentősége, melyről bővebb információ az „Adókedvezmény mértéke TAO alanyok esetében” pont alatt található.

Az adományozás során javasolt körültekintően eljárni és az adományozás céljából kiválasztott civil szervezetet érdemes ellenőrizni a bírósági nyilvántartásban, valamint az etikusan és átláthatóan működő civil szervezeteket tömörítő Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete honlapján.

Mi minősül adománynak adózási szempontból?

A támogatások esetében adózási szempontból fontos megkülönböztetni az adománynak minősülő és az adománynak nem minősülő támogatásokat, mivel csak az adományok alapján lehet adókedvezményeket érvényesíteni.

Adománynak minősül minden olyan támogatás, amelyet egy közhasznú szervezet vagy egyház közhasznú céljainak elősegítésére nyújtanak visszafizetési kötelezettség nélkül. Ide tartozik a pénzbeli támogatás, az ingyenesen átadott eszközök értéke, valamint a térítésmentesen nyújtott szolgáltatások költsége.

Fontos, hogy az adomány semmilyen vagyoni előnyt nem jelenthet az adományozó vagy annak közeli kapcsolatai (pl.: tulajdonosok, vezetők, családtagok) számára. Nem számít vagyoni előnynek az, ha a támogatott szervezet például a honlapján közzéteszi a támogató vállalkozás nevét.

A civil szervezetek „közhasznú” jogállásukat általában a nevükben is feltüntetik, de javasolt ezt előzetesen az alábbi linken is ellenőrizni.

Adományigazolás

Az adókedvezmények érvényesítéséhez az adományozónak rendelkeznie kell a támogatott szervezet által kiadott adományigazolással, melyet csak közhasznú szervezet állíthat ki.

Az igazolásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

• - A kiállító és a támogató vállalkozás azonosító adatait (név, székhely, adószám);
• - Az adomány (támogatás, juttatás) összegét; és
• - A támogatott cél megjelölését.

Az igazolást a támogatott szervezetnek a támogatásnyújtás időpontjában ki kell állítania, és legkésőbb az érintett adóév végéig el kell juttatnia a támogatóhoz.

Adókedvezmények – közhasznú szervezetek támogatása esetén

Az adományozó vállalkozásnak nem kell megnövelnie adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha rendelkezik megfelelő adományigazolással. Ez tehát azt jelenti, hogy a támogató vállalkozás oldalán az adomány értéke elismert költségnek minősül, így azután nem merül fel társasági adókötelezettség.

Az adományozó vállalkozás továbbá csökkentheti a társasági adóalapját – együttesen legfeljebb az adózás előtti eredménye összegéig – az adomány értékének:

• - 20%-ával „eseti” adományozási szerződés esetén;
• - 40%-ával „tartós” adományozási szerződés esetén (ld. a feltételeket részletesen „A Tartós adományozás” pont alatt).

Adókedvezmények – egyéb speciális szervezetek támogatása esetén

A közhasznú szervezeteken kívül támogathatók más szervezetek is, melyek után szintén adókedvezmény érvényesíthető. Így például az adományozó vállalkozás csökkentheti a társasági adóalapját – együttesen legfeljebb az adózás előtti eredménye összegéig – az adomány értékének:

• - 20%-ával (alapítói vagy csatlakozói vagyonrendelés esetén 40%-ával) közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány támogatása esetén;
• - 50%-ával felsőoktatási intézmény, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Kárenyhítési Alap támogatása esetén;
• - 300%-ával a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén.

Nem közhasznú civil szervezetek támogatása

Ha egy vállalkozás nem közhasznú civil szervezetet támogat, akkor adókedvezményt nem érvényesíthet. Ugyanakkor a támogatás összege a vállalkozás elismert költségének minősülhet, így azután nem merül fel társasági adókötelezettség akkor, ha:

• - a támogatott szervezet nem külföldi; és
• - a támogató rendelkezik a támogatott szervezet adónyilatkozatával.

Az adónyilatkozat nem tévesztendő össze az adományigazolással. Adónyilatkozat csak akkor szükséges, ha a támogatás nem felel meg az adomány fogalmának.

Ha a támogatott civil szervezet a támogatás évében nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor a civil szervezetnek csak erről kell nyilatkoznia az adónyilatkozatban. Ha a támogatott civil szervezet a támogatás évében végez vállalkozási tevékenységet, akkor a civil szervezet arról nyilatkozhat, hogy a támogatást nem a vállalkozási tevékenységéhez kapta, vagy a vállalkozási tevékenysége után adófizetési kötelezettsége nem keletkezik a támogatás évében.

Ha például egy vállalkozás egy olyan, (nem közhasznú) alapítványnak nyújt támogatást, mely vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor az adónyilatkozat csak akkor felel meg, ha az alapítvány nyilatkozik arról, hogy a támogatást az alapító okiratában elfogadott cél szerinti tevékenységéhez és nem a vállalkozási tevékenységéhez kapja.

Pénzben adott támogatás esetén nem merül fel áfa érintettség. Ugyanakkor, ha egy vállalkozás úgy támogat egy civil szervezetet, hogy ingyenesen nyújt neki szolgáltatást vagy ingyenesen ad át neki termékeket, akkor az ügylet áfakötelezettsége az alábbiak szerint alakul.

Ha a támogatás „közcélú adománynak” minősül, akkor az ügylet áfamentes (számlázási kötelezettség sem kapcsolódik hozzá). Az adomány akkor közcélú, ha azt a közhasznú szervezet, oktatási intézmény vagy egyház számára nyújtják a szervezet cél szerinti tevékenysége támogatására, és a támogató rendelkezik adományigazolással. Az adomány ebben az esetben sem jelenthet vagyoni előnyt az adományozónak és közeli kapcsolatainak.

Ha a támogatás nem minősül „közcélú adománynak”, mert pl. nem közhasznú civil szervezet részére nyújtják, akkor az ingyenes ügylet adókötelezettsége az alábbiak szerint alakulhat:

• - Ha a támogató vállalkozás már a termék/szolgáltatás beszerzésekor, illetve előállításakor tisztában van azzal, hogy azt támogatásként kívánja majd továbbadni, akkor nem élhet a kapcsolódó áfa-levonási joggal. A termék/szolgáltatás támogatásként történő átadásakor viszont ebben az esetben már nem keletkezik áfa-fizetési kötelezettség.
• - Más a helyzet, ha a támogató vállalkozás eredetileg nem támogatás céljából szerezte be vagy állította elő a terméket/szolgáltatást, és emiatt élt az áfa levonási jogával. Ebben az esetben a támogatás nyújtása során áfakötelezettség merülhet fel.

Adókedvezmények

Magánszemély, egyéni vállalkozó támogatók számára jelenleg nem érhetők el adókedvezmények adományozás esetén.

1+1% adófelajánlás

A magánszemélyek minden évben május 20-ig a személyi jövedelemadó bevallásukban rendelkezhetnek az adójuk 1-1%-áról, melyet civil szervezeteknek, illetve egyháznak ajánlhatnak fel.

Az 1+1% alapja az ún. „összevont adóalap” alapján megállapított személyi jövedelemadó, mely tipikusan például a munkabér, megbízási díj jövedelmeket foglalja magában. Nem tartozik ide az ún. „külön adózó jövedelmek” csoportja, így például az ingatlanértékesítésből, osztalékból, árfolyamnyereségből, kamatból származó jövedelmek.

A kedvezményezetteknek az alábbi két csoportja van, melyeknek külön-külön 1-1% adó ajánlható fel:

• - Közhasznú tevékenységet folytató alapítványok, egyesületek, és egyéb szervezetek (pl.: felsőoktatási intézmények, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Állami Operaház).
• - Vallási közösségek és egy minden évben az Országgyűlés által meghatározott, kiemelt előirányzat (2024-ben pl. a Nemzeti Tehetség Program).