Csapatunk » tevékenysége kiterjed szerzői jogi és iparjogvédelmi tanácsadásra, ideértve szoftverek, adatbázisok, know-how és kereskedelmi márka jogi védelmének biztosítását is. Tapasztalattal rendelkezünk innovatív szolgáltatások bevezetésével kapcsolatos jogi tanácsadásban, szolgáltatási szerződések elkészítésében, valamint digitális szabályozási megfelelés biztosításában, ideértve a kiberbiztonsággal, digitális szolgáltatásokkal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozást is. Tanácsot adunk az adatvédelmi jogi szabályoknak való megfeleléssel kapcsolatban, ideértve az átfogó GDPR megfelelési projektek koordinálását, adatvédelmi incidensek kezelését, illetve ügyfeleink képviseletét az adatvédelmi hatóság előtt.
AKTUÁLIS BEJEGYZÉSEINK
Az arc az enyém, a beállítás a fotósé, a portré a munkáltatóé?
Dr. Kristóf Patrícia
| 2026. október 19.
Ki rendelkezhet egy munkavállalóról készült professzionális portréfotóval a vaku villanása után? A kérdés elsőre egyszerűnek tűnhet, különösen akkor, ha a fotózást a munkáltató rendelte meg és finanszírozta. A helyzet azonban ennél összetettebb: ugyanahhoz a fényképhez szerzői jogi és személyiségi jogi jogosultságok is kapcsolódnak, amelyek nem feltétlenül ugyanazt a személyt illetik meg. A kérdés különösen a munkaviszony megszűnésekor válhat aktuálissá. Használhatja-e a munkavállaló a korábbi munkáltató által készíttetett portréját saját LinkedIn-profilján vagy az új munkáltatója honlapján? És meddig használhatja a korábbi munkáltató a munkavállaló fényképét a munkaviszony megszűnését követően?
Jogos érdek mint adatkezelési jogalap - európai trendek és tanulságok
dr. Sill Abigél
| 2026. július 1.
A jogos érdek továbbra is az egyik leggyakrabban alkalmazott GDPR-jogalap, ugyanakkor a felügyeleti hatóságok egyre szigorúbban vizsgálják annak alkalmazhatóságát. Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) által közzétett új OSS Case Digest több tucat határon átnyúló ügy tanulságain keresztül mutatja be, milyen szempontok alapján értékelik az európai adatvédelmi hatóságok a jogos érdek fennállását és az érdekmérlegelési teszt megfelelőségét. A döntések számos ponton összhangban állnak a NAIH gyakorlatával, és fontos jelzést adnak a magyar adatkezelők számára is arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető megfelelően alátámasztottnak a jogos érdek alkalmazása, mint adatkezelési jogalap. Cikkünk bemutatja a legfontosabb európai trendeket és azok gyakorlati jelentőségét a magyar vállalkozások számára.
