Az Európai Unió már régóta a célkeresztjében tartja a holdingtársaságot és az egyéb, ún. „postafiók társaságokat”, amelyek valós gazdasági jelenlét nélkül főként passzív jövedelmeket szednek be. Az Európai Bizottság december 22-én, egyfajta karácsonyi ajándékként közzétett irányelv-tervezete ezt a folyamatot teljesítheti be.
Egyre többen keresnek pénzt az interneten bloggerként, vloggerként vagy influenszerként. A közösségi hálókon keresztül milliókhoz lehet eljutni egy-egy jól célzott üzenettel, amely komoly jövedelmet is hozhat. Az adózás ezeket a jövedelmeket sem kerüli el – nem mindegy azonban, hogyan adózunk utánuk.
A cégek életében rendkívül népszerűek azon adóhatékony jövedelmezési formák, amelyek egyszersmind a menedzsment motiválásának eszközeként is szolgálnak. Ezen lehetőségek köre bővült idén nyáron az ún. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal („KMRP”), amely az MRP-khez hasonló, egyes, az MRP által nem kezelt helyzetekre is alkalmazható. Ráadásul a KMRP-k kiválóan alkalmasak ún. menedzsment buy-out-ok megteremtéséhez is.
Lassan már nemzeti sporttá válik a magáningatlan-beruházások cégvagyonból történő megvalósítása. Bár a megoldás kecsegtetőnek tűnik, az rengeteg kockázatot hordoz magában. Az ilyen konstrukciókat ráadásul a NAV célkeresztbe vette.
A nyári hónapokban sokan másra sem tudnak gondolni, mint a napfényes tengerpartra, az ínycsiklandó mediterrán konyhára, a portugál utcák színes épületeire, a kulturális feltöltődést nyújtó városokra... Kevesen tudják azonban, hogy a közkedvelt nyaralóhelyek a turistalátványosságokon túl az adórendszereik miatt is vonzó célpontok lehetnek a fizetőképes, jómódú külföldiek számára. És nem csak egy nyári kaland erejéig, hanem akár hosszabb időre is.
Bár alig hétéves múltra tekint vissza, a bizalmi vagyonkezelés rendkívüli népszerűségre tett szert napjainkra. Családi vagyonok százai mennek át vagyonkezelői struktúrába, miközben tényleges változás nem történik a társaságok irányítása felett. Ráadásul a tulajdonosok ezzel adózásilag is jól járhatnak.
A napokban járt le a határon átnyúló adózási konstrukcióban érintett feleknek az első ún. DAC-6-os adatszolgáltatási kötelezettsége. Ezzel egyidejűleg – még utolsó pillanatban – a Pénzügyminisztérium is közzétett egy tájékoztatót az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyes kérdésekről. Nem árt, ha – különösen – a könyvelők, tanácsadók, ügyvédek és a bankok is alaposan átrágják magukat a 38 oldalas dokumentumon, mert bármelyikük könnyen az adatszolgáltatás hatálya alá kerülhet.
„Szlovák lakcímkártyám van, ezért Magyarországon nem kell adót fizetnem…” „Csak arra kell figyelnem, hogy 183 napnál ne töltsek itthon többet!”. „Digitális nomád vagyok, sehol sem adózom.” Nagyon sok hasonló tévhit kering Magyarországon az adóilletőség szabályai és joggyakorlata kapcsán. Az adószabályozásoknak ennél azonban egyszerűen sokkal „több az esze”. A hamis illúziókban élő érintettek pedig sok esetben akár büntetőjogi kockázatnak is ki lehetnek téve.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
