A hazai családi kis- és középvállalkozások túlnyomó többsége csupán egyetlen cég, jellemzően egy Kft testesíti meg, a KKV felsőbb régióiban azonban számos cégből álló cégcsoport formájában működnek. Hogyan jönnek létre a cégcsoportok, és mi indokolja? Mikor érdemes cégcsoport létrehozatalába kezdeni? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A hazai vállalkozói szektor meghatározó része a ’90-es években indult „garázscégként”. A tulajdonos-ügyvezetőknek (és a cég életében résztvevő családtagjaiknak) érthető okokból nem cég- és adójogi konstrukciókon járt az eszük, hanem az árbevétel generálásán és a növekedésben. Azonban időnkét át kell gondolni, hogy megfelel-e a cégünk működési formája, annak méretéhez – és itt nem csak presztízsről van szó. Cégcsoportok sokszor alakulnak ki egy külső okból vezérelve., például, ha egy vállalkozás felvásárol egy másikat, de akkor is, ha egy cég elindítja országhatáron kívüli tevékenységét egy külön külföldi cégen keresztül. Azonban a cégcsoporttá válást sokszor tudatos, belső tulajdonosi döntés alapozza meg, amelynek a legtöbb esetben vagyonvédelmi, adózási vagy üzletviteli megfontolásai vannak.
VEGYEN RÉSZT KONFERENCIÁNKON, AMELYEN EZT A TÉMÁT IS KÖRBEJÁRJUK:
Vagyonvédelem – soha ne tartsuk az összes tojást egy fészekben
Valamennyi vállalkozás működését kockázatok kísérik. Egy hibás teljesítésből vagy hibás termékből cégünknek szavatossági kötelezettsége keletkezhet. Az adóhatóság akár egy téves könyvelési tétel miatt adóhiányt állapíthat meg. Ilyen esetben egy szempillantás alatt elúszhat a társaság teljes vagyona - amely, ha az alapítók „visszaforgatták” a megtermelt profitot, akkor a vagyonunk jelentős részét, szinte egészét jelentheti.
Ezzel a kockázattal szemben tud a vállalkozás védekezni azáltal, ha a kockázatokat hordozó, operatív (termelő, szolgáltató) cég tulajdonából kiszervezi azokat a vagyonelemeket, amelyeknek nem kell feltétlenül a cégben, pontosabban annak tulajdonában lennie. Ezáltal az operatív cég mellett létrehozható egy ingatlan-, vagy egyéb vagyonkezeléssel foglalkozó cég, amely tulajdonban tartja a vállalkozás értékesebb tárgyieszköz-vagyonát. Ezt követően az operatív cég visszabérelheti a kiszervezett vagyonelemeket, hogy változatlanul – immár már bérlőként – használhassa azokat tevékenységéhez.
Szintén érdemes több társaság létrehozásán elgondolkodnunk, ha az eredeti vállalkozásunk több, egymástól teljesen elkülönülő tevékenységet folytat. Az egyik üzletág "betegsége” ugyanis átterjedhet a másikra is, mivel az azonos társaságban lévő tevékenységek és eszközök egymás fedezetélül szolgálnak.
Adózásilag sem mindegy
A cégcsoportok létrehozatalát a vagyonvédelmen túl sokban befolyásolják adózási szempontok is. Ha ugyanis a tulajdonos vagyonvédelmi szempontból – például osztalék formájában - ki kívánja vonni a társaságának felesleges készpénzvagyonát, úgy az az osztalékfelvétel azonnali adózással jár. Amennyiben azonban a tulajdonos saját maga és a cége közé egy úgynevezett holdingtársaságot hoz létre (azaz egy olyan társaságot, amelynek nincs más funkciója, mint hogy a cégcsoport más tagvállalkozásaiban tulajdoni részesedéseket tart), úgy az osztalékkivétel adómentesen megtehető. Ráadásul az így kivont osztalék a vállalatcsoport más tagjaiba szintén adómentesen befektethető. Nagyon fontos a holdingcégek szerepe akkor is, ha a tulajdonos valamely társaságának értékesítését tervezi: egy holdingtársaságon keresztül ugyanis a társaság-értékesítésből származó nyereség adómentessé tehető. Habár a holdingtársaság bonyolult formának tűnhet, a valóságban ez egy egyszerű Kft-t jelent, amelynek működtetése nem igényel speciális pénzügyi tudást vagy engedélyt.
Gyakran szintén adózási szempontok motiválják azt, amikor a társaság egyes vagyonelemeit (például szellemi termékeit) egy erre a célra létrehozott, külön csoporttársaságba szervezi ki. Ugyanis mind Magyarországon, mind egyes külföldi országokban a szellemi alkotások tartása, értéknövelése és hasznosítása adózásilag kedvezően oldható meg. Így például, ha egy vállalkozás külön cégben fejleszti ki a cégcsoportban hasznosított szellemi termékeket (pl. szoftvert vagy szabadalmaztatható találmányt) és azokra az operatív csoportvállalkozásoknak felhasználási jogot ad, úgy az ezután kiszámlázott jogdíjakra csak 4,5% társasági adót kell fizetnie (míg az operatív társaság az így kiszámlázott díjat egy 9%-os adókulccsal szemben tudja költségként elszámolni).
A szervezeti funkciók koncentrálása
Bár nem ez a cégcsoport létrehozásának első lépése, de egy már működő cégcsoportnál a cég üzemeltetését és hatékony működését is sokszor elősegíti egyes funkciók – pénzügy, jog, vagy akár a call center - külön cégbe való szervezése. Ugyanígy gyakori, hogy társaságcsoportokon belül egy finanszírozó tagvállalatot hoznak létre, amely a többi tagvállalat finanszírozásáról és likviditásának biztosításáról gondoskodik. Sok vállalkozás alkalmaz olyan megoldást, amelyben a munkavállalással kapcsolatos kockázatok és adminisztratív teendők koncentrálása érdekében egy csoporton belüli szolgáltató céget alakítanak ki. Ilyen esetekben a többi tagvállalat ezen speciális vállalkozás szolgáltatásait veszi igénybe és érte piaci díjat fizet.
Előnyök és hátrányok
Habár a társaságcsoporttá való alakítás (az egyedi igények függvényében) gyorsan megvalósítható és magasabb presztízst jelent, mint bármely átszervezésnek, egy ilyen ügyletsorozatnak is vannak költségei és hátrányai. Így, több vállalkozás fenntartása valamivel több adminisztrációt, illetve többletköltséget okozhat. Ráadásul elviekben gondoskodni kell a tagvállalatok közötti ügyletek megfelelő árazásáról is. Azonban a kedvező adózással elérhető azonnali, és a vagyonvédelemmel járó jövőbeni előnyök a legtöbb esetben jócskán meghaladják ezeket a költségeket.
