A „whistleblowing”, azaz a szervezeten belüli visszaélések bejelentése számottevő múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Ezekben az államokban már korábban kidolgozták az arra vonatkozó szabályokat, hogy a munkavállalók miként jelenthetik munkáltatóiknak a munkahelyükön felfedezett anomáliákat.
Az elmúlt évek során több amerikai és európai nemzetközi nagyvállalat próbálta a már korábban kialakított és jól működő whistleblowing rendszerét magyar leányvállalatainál is bevezetni. A megfelelő jogi háttér hiánya miatt azonban ezek a próbálkozások gyakran jelentős nehézségekbe ütköztek. Eltekintve ugyanis néhány adatvédelmi szabálytól, a jogi háttér gyakorlatilag teljes hiányával kellett szembenézniük, ami arra kényszerítette a vállalatokat, hogy sokszor „szürke zónában” működjenek.
Ezt a helyzetet azonban a 2014. január 1. napjától hatályos új whistleblowing törvény orvosolhatja Magyarországon. Az alábbiakban bemutatjuk az új szabályozás legfontosabb jellegzetességeit.
Egyszerűbbé válik-e az életünk?
Elsőként fontos megjegyezni, hogy az új jogszabály nem csak azokat a társaságokat érinti, amelyek 2014-ben kívánják bevezetni whistleblowing rendszerüket, hanem azokra is vonatkozik, amelyek már működtetnek ilyen eljárásokat. Ezeknek a társaságoknak is meg kell majd vizsgálniuk jelenlegi szabályzataikat, illetve gyakorlatukat, hogy biztosítsák azoknak az új törvénnyel való összhangját.
A whistleblowing alapvető szabályainak lefektetésével az új szabályozás minden bizonnyal nagyobb biztonságot jelent majd mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részére. Másrészt azonban a vállalatoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a törvény csak egy keretszabályozást biztosít, amelyet az egyes társaságoknak kell megtölteniük tartalommal, a saját igényeiknek és gyakorlatuknak megfelelően. Így például a törvény „magatartási szabályok”-ra hivatkozik, de azt már a munkáltatókra hagyja, hogy meghatározzák, milyen magatartásformákat várnak el munkavállalóiktól. A munkáltatók tehát belső szabályzataikban alakíthatják ki a munkavállalóiktól elvárt viselkedésre vonatkozó szabályokat – aminek hátterét értelemszerűen a Munka Törvénykönyvének rendelkezései adják.
A jogszabályoknak, illetőleg a munkáltató által elvárt magatartási szabályoknak a megsértését akár a munkavállaló, akár bármely más olyan személy bejelentheti, akinek ehhez jogos érdeke fűződik. A bejelentést követően a munkáltató vizsgálatot folytat le, amely eljárás rendjét szintén meg kell határozni a belső szabályzatokban.
Az új szabályozás ugyanakkor azt is meg kívánja előzni, hogy a munkáltatót elárasszák panaszokkal. Ennek érdekében a név nélkül tett bejelentéseket a munkáltató nem köteles megvizsgálni, és azokat azonnal elutasíthatja.
A siker kulcsai
Noha az új jogszabály fontos lépést jelent a hatékony whistleblowing rendszerek kialakítása felé, sikeressége mégis a munkáltatókon múlik. Annak érdekében, hogy hatékony és jogilag is megfelelő rendszerek kerüljenek kialakításra, a következő tényezőket indokolt figyelembe venni:
A szabályrendszer egyértelműsége
Mind a magatartási, mind az eljárási szabályoknak elérhetőeknek kell lenniük a munkavállalók számára. Lényeges, hogy a szabályok világosan, minden munkavállaló számára érthető módon kerüljenek meghatározásra. Fontos továbbá, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a rendszer céljával, illetőleg annak működésével.
Személyes adatok védelme
A panaszok kézhezvételével elkerülhetetlenné válik, hogy a munkáltató személyes adatokat kezeljen. Számos korlátozás és megkötés vonatkozik ezeknek a személyes adatoknak a kezelésére.
A bejelentő nevét, valamint egyéb személyes adatait titkosan kell kezelni, és azokhoz kizárólag a társaság belső ellenőre vagy a törvényes működésért felelős más munkatársak férhetnek hozzá. Ha egy társaság nem rendelkezik a panaszok kezeléséhez szükséges belső forrásokkal, akkor ügyvédet is megbízhat azoknak a kezelésével.
A nemzetközi vállalatcsoportok többnyire átadják a beérkezett panaszokat a cégcsoporton belül működő belső ellenőrzési részlegnek. Ilyen esetben meg kell felelni bizonyos adatvédelmi szabályoknak. Először is, az adatkezelést előzetesen kell jelenteni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság részére. Továbbá, ha az adatokat az Európai Unió területén kívülre továbbítják, az adat továbbítása előtt a társaságnak további követelményeket is figyelembe kell vennie.
A munkavállalók tájékoztatása és a velük való egyeztetés
Ha egy társaságnál üzemi tanács működik, akkor a whistleblowing rendszer kiépítését megelőzően az üzemi tanáccsal való egyeztetés is szükséges. Az is növelni tudja a rendszer hatékonyságát, ha a munkavállalókat biztosítják arról, hogy a visszaélések bejelentése semmiféle hátrányt nem eredményezhet számukra.
Működhet a rendszer?
A visszaélések bejelentése minden társaság esetében kényes kérdés. Sokan a büntetéstől való félelmüktől vezérelve inkább nem jelentik a visszaéléseket, míg mások éppen ellenkezőleg, a bosszú eszközeként tekintenek erre az intézményre.
Ebből a szempontból az új törvény csak a rendszer keretét kívánja kialakítani, önmagában tehát nem jelent garanciát a sikerre. A zavartalan működés és eredményesség leginkább azon múlik, hogy milyen érzékenységgel kerül kialakításra a bejelentés és eljárás szabályrendszere, valamint, hogy a szabályozás bevezetése hatékonyan kerül-e kommunikálásra a munkavállalók felé.
