címke: áfa

Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfa-bombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta egy áfás és egy áfa-mentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni. Ennek komoly kihatásai lehetnek a magyarországi lízingpiacra is, így érdemes kiemelten figyelni az ügy alakulását.

Hagyományos felmérésünkben ismét megnéztük, hogy hány adófajta van Magyarországon. Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számoltunk. A csökkenés viszont csak technikai jellegű, miközben továbbra is velünk élnek olyan adók, mint a kiirthatatlannak tűnő, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj vagy az újonnan bevezetett plakátadó.

2009-ben a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó közcélú beruházások áfája levonható, ha ezek nélkül a fejlesztés nem lenne megvalósítható. A közelmúltban azonban nem várt izgalmakat okozott az Európai Unió Bírósága („EUB”) főtanácsnokának egy hasonló, bolgár ügyben adott előzetes véleménye, amely megtiltotta volna az adólevonási jogot. Bár az EUB múlt hét közepén közzétett ítéletében végül nem követte a főtanácsnoki véleményt, azonban komoly feltételekhez szabta az adólevonási jog érvényesítését

Az adóhatóság és az adózó közötti viták egyik leggyakoribb terepe, hogy egy láncértékesítéses ügyletben részt vevő adózó milyen feltételek mellett vonhatja le a rá áthárított áfát. A küzdelemben az adóhatóság a minap egy újabb pofont kapott, amikor a Kúria, precedensértékű ítéletében nem értett egyet az adóhatóság azon gyakorlatával, amely a láncügyletek szereplőit rendszeresen ügynökké minősíti át. Ráadásul a Kúria ítélete lényegesen messzebb is mutat és általánosan megkérdőjelezi az adóhatóság jogát arra, hogy az adózók ügyleteit kénye-kedve szerint átminősítse.

Hagyományos év eleji felmérésünkben ismét megszámoltuk, hány adófajta létezik ma Magyarországon. Most 59-ig jutottunk. Bár tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma, annak nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást. Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető; kb. 3.300 milliárd forintot generálva 2016-ban.

A jelenlegi gyakorlat szerint a NAV akkor is bírságolja az áfahiányon kapott adózókat, ha a költségvetést nem érte kár. Az Európai Bíróság Főtanácsnokának közelmúltban közzétett véleménye azonban megszüntetheti ezt a rendkívül igazságtalan és sokak által sérelmezett eljárást.

A magyar általános áfakulcs világrekorder mértéke nem csak abban ütközik ki, hogy emiatt drágábbak a boltban vásárolt termékek. Abban is, hogy komolyan ösztönöz az áfa elcsalására, s ezért legalább ennyire készteti az adóhatóságot arra, hogy ezt valakin bevasalja. A NAV legutóbbi évkönyve szerint például az összes megállapított adókülönbözetből az áfa több mint 90 százalékot tett ki. Az ország teljes adó- és tb-bevételében pedig közel 25 százalékkal képviselteti magát. A tét tehát komoly.

Friss döntésében immár sokadszor mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a NAV jogsértően tagadja meg az áfa-levonást azon tisztességes adózóktól, akik nem tudhatták, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette. A hét elején napvilágot látott, ún. Signum-ügy külön pikantériája, hogy a kérdést a bíróság a Kúria iránymutatását vitatva utalta az EUB elé. A határozatnak különösen a mezőgazdasági és a kereskedelmi szektorban folyamatban lévő adóvizsgálatokra és adóhatósági megállapításokra lesz jelentős hatása.