címke: áfa

Egy nemrég napvilágot látott NAV tájékoztató tételes listát ad azon körülményekről, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy vagyonvédelmi cég áfacsalásban vesz részt. Míg a lista mindenképp növelni fogja az érintett cégektől számlát befogadók biztonságérzetét, addig csak azon szomorkodhatunk, hogy a lista nem egy évtizeddel ezelőtt készült el.

Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az EUB elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – a bevezetni kívánt adminisztratív korlátozások miatt – bizonyos esetekben még mindig csak az uniós jogra hivatkozással lehet csak visszakérni az áfát.

Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék. Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.

​Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni.

Az áfa-mentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől.

Pár héttel ezelőtt meghozott ítéltében az Európai Bíróság rugalmasan értelmezte az úgynevezett „háromszögügyletekre” vonatkozó áfaszabályokat. Míg az adózó javára döntő ítélet adótervezési lehetőséget biztosít nemzetközi áruértékesítés és fuvarozás szereplői számára, az ötletekkel csínján kell bánni.

Az elmúlt napokban fokozódó hullámokat vetett, hogy a kormánynak nem áll szándékában meghosszabbítani az 5 %-os, kedvezményes lakásáfa 2019. december 31-én lejáró időszakát. Míg a kedvezmény megvonása értelemszerűen nagyban befolyásolja a jövőbeni lakásépítések rentabilitását, addig annak nagyon komoly hatásai lehetnek a már folyamatban lévő projektekre is.

A cégek számtalan olyan helyzettel szembesülnek, amikor rajtuk kívül álló okokból sem a követelésükhöz, sem annak áfa-tartalmához nem jutnak hozzá. Az adóhatóság ugyanis sokszor akkor sem engedi meg az áfa visszaigénylését, ha azzal a költségvetést nem érné kár. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) közelmúltbeli ítéletei alapján azonban több ilyen esetben is visszaszerezhető az áfa.