Egy ideje egyértelmű, hogy Magyarország uniós jogot sért azzal, hogy nem engedi a behajthatatlan követelések áfájának visszatérítését. Az pedig, hogy immár magyar adózók ügye is az EUB elé került, lépéskényszerbe hozta a magyar jogalkotót. A tegnap beterjesztett adócsomag megadná ugyan a lehetőséget az áfa visszakérésére, azonban – a bevezetni kívánt adminisztratív korlátozások miatt – bizonyos esetekben még mindig csak az uniós jogra hivatkozással lehet csak visszakérni az áfát.
En garde!
Az EUB elsőként az olasz Enzo di Maura ügyben mondta ki egyértelműen, hogy a tagállamoknak vissza kell adniuk az áfát akkor, ha egy teljesített ügylet ellenértéke véglegesen behajthatatlanná válik. Ez a döntés merőben ellentétes volt a magyar hatóságok és bíróságok korábbi megértésével, amely szerint a tagállamokat e tekintetben választási jog illeti meg. Ennél fogva több cég is felvette a kesztyűt, hogy végső soron bíróságon bizonyítsa igazát és – szükség esetén – az EUB közreműködésével kényszerítse ki a behajthatatlan követelésére jutó áfa visszatérítését.
Elővágás
A kormány tegnap benyújtott „tavaszi” adócsomagjából úgy tűnik, hogy a magyar jogalkotó inkább elébe megy a támadásnak. A javaslat szerint a Parlament maga emelné be az áfatörvénybe a visszatérítési lehetőséget és szabályozott mederbe terelné a kérdést.
Ha a javaslatot elfogadják, azzal kétségtelenül régi és fontos adósságot törleszt a jogalkotó. Régóta áldatlan állapotokat okoz az, hogy a magyar eladóknak olyan értékesítésük után is be kell fizetniük az áfát, amit a vevőjük soha nem térít meg. Ez sokszor furcsa és kevéssé jogszerű megoldásokra sarkallta a cégeket, például arra, hogy valós, teljesített értékesítéseikről szóló számláikat is lesztornózzák, csak azért, hogy ne kelljen egy soha meg nem térülő áfát befizetniük.
A most terítékre került javaslat ebben gyökeres változást hozna. Az ugyanis megengedné a jóhiszemű értékesítőknek, hogy számtalan formai és adminisztratív feltétel teljesítése esetén visszakérjék a behajthatatlanná váló követeléseikre jutó áfát. Az új rendelkezésre hivatkozással, ha arra a Parlament is áldását adja, 2020. január 1-jétől kérhetnék vissza az áfát a cégek.
Tus?
A tervezett rendelkezés ugyanakkor rejt buktatókat. Egyrészt a visszatérítésnek sok olyan adminisztratív feltétele lesz, amelyek jelentősen megnehezíthetik az áfa tényleges visszakérését. Ráadásul a javaslat szerint csak olyan értékesítés áfája lesz visszakérhető, amelyet 2016-ban, vagy azt követően teljesítettek. Magyarán több el nem évült ügylet áfája sem lesz visszakérhető, amely szintén megkérdőjelezhető korlátozásnak tűnik. Éppen ezért azoknak, akiknek a követelése korábbról datálódik, vagy akik egyéb okok miatt nem tudják, vagy nem akarják teljesíteni a most bevezetendő adminisztratív feltételeket, továbbra is érdemes lehet elgondolkodniuk azon, hogy a visszaigénylést közvetlenül az uniós jog alapján kezdeményezzék.
