címke: áfa

A jogi szakma évtizedes vágyát teljesítette az új Ptk., amikor a nevesített szerződések közé beemelte a pénzügyi lízinget. Az új szabályozás azonban számos olyan elemet tartalmaz, amelyek mind adózási, mind jogi szempontból nem várt meglepetést okozhatnak az óvatlan gazdasági szereplők számára.

Az ún. láncügyletek vizsgálata mindig is az adóhatósági ellenőrzések kiemelt célpontja volt. Az Európai Bíróság pár évvel ezelőtti ítélete sok tekintetben megnehezítette ezen vizsgálatok lefolytatását, ám a közelmúltban az adóhatóság láthatóan újra felvette a kesztyűt és úgy próbál eljárni a láncügyletek szereplőivel szemben, hogy közben az Európai Bíróság próbáját is kiállja.

A bérbeadási tevékenység áfaszempontú megítélése sokszor vezet bizonytalansághoz a gazdasági életben. Néhány olyan tevékenység ugyanis, amely a mindennapi vagy akár a polgári jogi megközelítés alapján áfamentes bérbeadási szolgáltatásnak tűnik, valójában nem felel meg a bérbeadás áfajogi fogalmának. A téves besorolás nem várt meglepetéseket okozhat: egyik oldalról megkérdőjeleződhet a bérbeadó levonási joga, másik oldalról az áfamentesnek gondolt ügylet olykor mégis áfakötelezettséget teremthet. Az Európai Bíróság közelmúltban napvilágot látott ítélete fogódzót nyújt az ilyen helyzetek értelmezésére.

Nemzetközi adótervezésre létrehozott struktúrák egyre gyakrabban buknak meg a valós gazdasági jelenlét hiánya miatt. Mind külföldi, mind pedig magyar adóhatóságok az ilyen struktúráknál most már alaposan elemzik: az adott társaságnak van-e valós gazdasági kötődése ahhoz az országhoz, amelyben létrehozták. Míg az ilyen adórevíziók az elmúlt időszakban elsősorban társaságiadó-kötelezettségek tekintetében tettek megállapításokat, addig az Európai Unió Bíróságának a közelmúltban közzétett ítélete rámutat arra, hogy a valós gazdasági jelenlét hiánya súlyos áfa-következményekkel is járhat. 

Az áfa-levonási jognak a számla hiteltelenségére hivatkozással való megtagadása régóta forró téma a NAV és az adózók küzdelmében. Bár úgy tűnt, az Európai Bíróság másfél évvel ezelőtti ítélete az adózók javára döntötte el a kérdést, az adóhatóság által azóta kimunkált régi-új érvrendszer továbbra is a számlát befogadó, többnyire jóhiszemű adózókkal téríttetné meg a más által elcsalt adót.

A visszaigényelt áfa-összegek késedelmes kiutalása rendkívüli terhet jelent a hazai vállalkozásokra. Az áfa-kiutalásokat megelőző NAV ellenőrzések, jóllehet bizonyos fokig indokolják a kiutalások késedelmét, a gyakorlatban sokszor évekig elhúzódó ellenőrzések miatti kiutalási késedelmek semmiképpen nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak. Csak idő kérdése, hogy a NAV-nak emiatt egy újabb eljárással kelljen szembenéznie az Európai Bíróság előtt.

Pert vesztett az adóhatóság az év végi transzferár-korrekciók áfa-kezeléséhez kapcsolódó ügyben. A bíróság kimondta, hogy az év végi árkorrekció az év során lezajlott ügyletekhez kapcsolható, ezért azokkal azonos áfa-kezelés alá esik. Az ítélet jelentősége túlmutat az egyedi ügyön, mert kiderült: a NAV álláspontjával ellentétben a bíróságok is azt a logikát követik, amely a hasonló ügyletek számviteli kezelésére vonatkozó legutóbbi törvénymódosításokban megjelent.

Évek óta a NAV egyik kiemelt ellenőrzési célpontja az áfa-levonás alapjául szolgáló számlák hitelességének vizsgálata. Ugyan tavaly nyáron az Európai Unió Bírósága több magyar vonatkozású ügyben is kimondta, hogy a NAV ellenőrzési gyakorlata nincs összhangban a közösségi joggal, a tavaly év végi jogalkotási hullámmal újabb szabályok kerültek bevezetésre az adótörvényekbe, amelyek mégis lehetővé fogják tenni a jelenlegi ellenőrzési gyakorlat fenntartását. Jelen bejegyzésben arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az új szabályok milyen veszélyeket hordozhatnak az ügyfeleinkre nézve, és hogy ezek kezelésére milyen perspektívák körvonalazódnak.