Minap meghozott jogegységi határozatában a Kúria döntött arról, hogy egy közigazgatási pert indító személy meddig változtathatja meg a keresetét. A döntés alapján erre a keresetlevél megírására nyitva álló 30 napon túl csak nagyon korlátozott körben van lehetőség. Ezen álláspont rendkívül leszűkíti a felperes mozgásterét a közigazgatási perekben.
Aki jogsértőnek tart egy hatósági (pl. NAV, GVH, fogyasztóvédelmi hatóság stb.) döntést, közigazgatási pert indíthat, és bíróságtól kérheti, hogy vizsgálja meg: jogszerű volt-e a hatóság döntése. A közigazgatási per keresetlevéllel indítható meg, amit általában a vitatott döntés közlésétől számított 30 napon belül kell benyújtani. A felperesnek a keresetben kell megjelölnie a közigazgatási tevékenységgel okozott „jogsérelmet”, vagyis azt, hogy a hatóság döntését (vagy épp mulasztását) milyen okok és jogi érvek alapján vitatja.
A kereset megváltoztatása a per során
A jogszabály lehetővé teszi, hogy a felperes a keresetét legkésőbb a per első tárgyalásán megváltoztassa. A törvény szövege ezzel kapcsolatban pusztán annyi megkötést tesz, hogy a keresetet a döntés eredetileg nem támadott, egyértelműen elkülöníthető részére csak a 30 napos keresetindítási határidőn belül lehet kiterjeszteni.
A szabályozás egyértelműnek tűnik, azonban a Kúria ítélkezési gyakorlatában több, egymásnak ellentmondó értelmezés alakult ki arra vonatkozóan, hogy a kereset milyen jellegű megváltoztatása engedhető meg a per első tárgyalásának befejezése előtt. Az egységes ítélkezési gyakorlat kialakulását akadályozta, hogy a közigazgatási perrendtartás sem a "jogsérelem", sem a "keresetváltoztatás" (amúgy alapvető fontosságú) fogalmait nem definiálja, így ezek értelmezése az egyes ügyekben eljáró bíróságokra hárult.
Az egyik álláspont szerint a keresetindítási határidő letelte után a felperes kizárólag a már előadott érveit részletezheti, illetve pontosíthatja. Ezen értelmezés szerint a kereseti indokoktól alapvetően eltérő, új szempontok bevezetése túlmutat a keresetváltoztatáson, az a per új irányát eredményezné, ezért nem megengedett.
Ezzel szemben a bíróságok más ügyekben kifejtett álláspontja a keresetváltoztatás keretei között megengedhetőnek találta további jogsérelmek megjelölését, illetve egyéb jogi érvek előadását is egészen az első tárgyalás végéig.
A Kúria most meghozott jogegységi határozata az első, szűkebb értelmezést találta irányadónak, ez az értelmezés pedig mostantól minden bíróságra nézve kötelező.
Szűkülő mozgástér a közigazgatási perekben
A Kúria jogegységi határozata jelentősen korlátozza a keresetváltoztatásként engedélyezett nyilatkozatok körét. A mostantól irányadó értelmezés szerint ugyanis a keresetindítási határidőn belül nem rögzített jogi érvek a későbbiekben már vagy nem válhatnak a per tárgyává, vagy csak akkor, ha azok szorosan kapcsolódnak a keresetben már előadott érvekhez.
A mostani határozat ezáltal szűkíti a közigazgatás tevekénységgel szemben jogorvoslatért folyamodó felperes mozgásterét. Vannak továbbá olyan pertípusok is, ahol a döntés pontos indokai a keresetindításkor még nem is ismertek. A mostani határozat fényében ezek különösen feladják a leckét a majdani felperesek számára.
Felkészülés, felkészülés, felkészülés
Az új kúriai álláspont fényében új közigazgatási peres stratégiákat kell kialakítani. A fókusz egyértelműen az eljárás elejére (az első 30 napra) helyeződik, mert lehetőleg a keresetindítási határidőn belül kell azonosítani minden jogsérelmet, illetve ekkor kell teljeskörű és részletes jogi érvelést kidolgozni, amitől a per során már nem, vagy csak kismértékben lehet eltérni.
Bizonyos esetekben a 30 napos keresetindítási határidő aránytalanul rövid, ezért a jogi érvek összegyűjtését és kidolgozását érdemes a lehető leghamarabb, a sérelmes döntésről való tudomásszerzéskor megkezdeni. Csak így biztosítható ugyanis, hogy a keresetindítási határidőn belül minden releváns jogi érv a per részévé váljon, és ezáltal a bíróság teljeskörűen felül tudja vizsgálni a hatóság döntését. A jogegységi határozat fényében az időben megkezdett, alapos előkészítés még az eddigieknél is fontosabb lesz, ha valaki eredményesen akarja perelni a hatóságokat.
Cikkünkben a 12/2025. Jogegységi határozatot (Jpe.IV.60.056/2024/12. szám) elemeztük.
