dr. Hosszú Péter

Napokon belül megkezdődhet a 2023 ősze előtt létrehozott bizalmi vagyonkezelések és vagyonkezelő alapítványok adóhatósági átvilágítása. Az első lépés minden struktúránál a jogkövetési vizsgálat, ezt követően azonban – ha a NAV kockázatot lát – adóellenőrzés, egy vitatott struktúra és megállapítás esetén pedig adóper következhet. Hogy egy vagyonkezelés hol áll meg ezen az úton, nagyrészt azon múlik, mennyire alaposan készülünk fel most.

Az első lépés biztos: a jogkövetési vizsgálat

Ritka, hogy az adóhatóság egy teljes adózói kört kivétel nélkül ellenőrizzen. Most azonban ez fog történni. A jogalkotó kötelezővé tette ugyanis valamennyi vagyonkezelési struktúra átvilágítását – azokét is, amelyek időközben megszűntek – és az ún. első hullámban létrehozott BVK-kkal és alapítványokkal kezdődnek az eljárások. A NAV tájékoztatása szerint több, mint ezer struktúra érintett már az első körben.

Az eljárás minden esetben ún. jogkövetési vizsgálattal fog indulni. Ennek célja, hogy a hatóság megismerje a vagyonkezelés valós gazdasági tartalmát, és képet kapjon arról, rendeltetésszerűen működik-e a struktúra. Vizsgálni fogja a jogviszony létrejöttének körülményeit, a szerződés célját és tényleges működését, a számviteli és adózási szabályok betartását, valamint a kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket és azt, hogy mindez megfelelően dokumentált.

Az eljárás az elektronikus tárhelyre érkező értesítés átvételével indul, amelyben a NAV rövid – várhatóan háromnapos – határidővel bekéri a szerződést, a vagyonrendelések, kifizetések és értékelések dokumentációját, valamint a kezelt vagyon könyvelését és bevallásait. Ezután a hatóságnak 30 napja lesz, hogy lezárja a vizsgálatot (amely határidő 30 nappal meghosszabbítható).  Függően az ellenőrzések megindításának tényleges dátumától, elképzelhető hogy az első megállapítások a karácsonyfával együtt érkeznek majd. A megállapításokra az adózó 15 napon belül tehet észrevételt.

Önellenőrizni vagy csatába menni?

Ha a megállapítás (és az esetlegesen arra tett adózói észrevétel) alapján a hatóság úgy látja, hogy van keresnivalója, adóellenőrzést indíthat. Fontos tudni, hogy mindaddig, amíg az ellenőrzés el nem indul, az adózónak van lehetősége önellenőrzést benyújtani. Erre a jogkövetési vizsgáltatót követő adóellenőrzés megkezdése után azonban már nincs mód.

A jogkövetési vizsgálat lezárása így egyben döntési pont is. A nyilvánvaló hibákat – egy elmaradt bevallást, egy nem megfelelően adózott kifizetést – érdemes ilyenkor rendezni, hiszen az önellenőrzés lényegesen olcsóbb a hatóság által kiszabott bírságnál. Egy vitatott jogértelmezés esetén azonban az adózónak el kell döntenie, hogy elfogadja-e az adóhatóság álláspontját és önellenőrzést nyújt be, vagy belemegy egy hosszabb, költséges és adott esetben drágább kimenetelű jogvitába.

A várható vitapontok

Tapasztalataink szerint a dokumentáltság hiányán felül két kérdés körül várható a legtöbb jogvita. Az első az osztalékkövetelések vagyonrendelése. Évekig bevett gyakorlat volt, hogy a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot a vagyonrendelő követelésként helyezte bizalmi vagyonkezelésbe. Ezt az eljárást a szakma – sőt korábban maga az adóhatóság is – elfogadta mint adómentes vagyonrendelést. 2025-ben azonban megjelent egy a Pénzügyminisztérium által kibocsátott iránymutatás, amely ezt gyökeresen átértelmezte: eszerint osztalékkövetelés vagyonrendelése esetén a vagyonrendelőnek személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Bár az iránymutatás nem minősül jogszabálynak, de a NAV jelenlegi álláspontja a Pénzügyminisztérium iránymutatását követi az iránymutatását kiadását megelőző időszakra, azaz 2025 előttre visszamenőlegesen is. Ebben a kérdésben előreláthatólag a bíróság mondja majd ki az utolsó szót.

A másik vitapont vélhetően a rendeltetésszerű joggyakorlásnak való megfelelés kérdése lesz. A NAV azt fogja vizsgálni, hogy a vagyonkezelő valós gazdasági, családi célokat szem előtt tartva döntött-e a bvk vagy vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról. Ráadásul a rendeltetésszerű joggyakorlás igazolása a jövő évtől kap egy csavart is. A jelenleg a Parlament előtt álló Art. módosítás ugyanis a bizonyítási terhet is megfordítaná: elég lesz, ha a NAV valószínűsíti, hogy a struktúra elsődleges célja az adóelőny volt, és innentől az adózónak kellene bizonyítania a valós gazdasági okot. Az persze megint egy végső soron a bíróságok előtt landoló értelmezési kérdés lesz, hogy mely struktúrák minősülhetnek rendeltetésszerűnek, valamint egy 2027-től hatályos rendelkezést a NAV alkalmazhat-e majd pl. egy 2022-ben létrejött struktúrára.

Melyek a tipikus hibák?

Vagyonkezelési struktúrák átvilágításában szerzett tapasztalataink alapján a hibák sokesetben meglepően hasonlók. Adózási és számviteli oldalon visszatérő probléma az elmaradt adószám-igénylés, a nem megfelelő könyvelés, az elkülönült bankszámla hiánya, a vagyonrendeléskor alá nem támasztott érték és általánosságban a dokumentáltság hiánya, valamint a kifizetések típushibái és a rendeltetésszerűség kapcsolódó kérdése (pl.: öt éven belüli jelentős tőkekiadás vagy a kedvezményezetteknek nyújtott kölcsön). Nem ritka az sem, hogy a kezelt vagyon bevallásai elmaradtak, a kedvezményezetti kifizetések vagy például az ingatlan ingyenes használata nem került alátámasztásra . Szintén nem egyedi, hogy a maga a vagyonkezelési szerződés nem lett megfelelően elkészítve, ami kiemelt súllyal bír majd az adóvizsgálat során (pl: nincs valós gazdasági tartalom vagy koncentrált döntési jogkörök).  

A jó hír, hogy ezek, hogy ezen hibák többsége még jelenleg is orvosolható.

Mit érdemes most tenni?

A felkészülés kiemelt jelentőséggel bír. Minden vagyonkezelés tekintetében indokolt a struktúra előzetes átvilágítása, mert habár a 2023 ősze előtt létrejött vagyonkezelések ellenőrzésével kezd a NAV, idővel minden BVK és alapítvány vizsgálat alá kerül. Sok minden mehetett félre akár alapításkor, akár időközben, ráadásul 2023 előtt sem a vagyonkezelések gyakorlata, sem azok adminisztrációs kérdései nem voltak annyira kifejlettek, mint jelenleg.

Ami pedig a vizsgálatok időzítését illeti, mivel az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok és adatok beszerzése és rendezése időbe kerülhet, érdemes a jogszabály adta lehetőségen belül késleltetni az adóhatósági megkeresések átvételét. Ezzel ugyanis értékes idő nyerhető a felkészülésre és várhatóan nem a karácsonyi asztal mellett kell majd azon morfondírozni, hogy hogyan válaszoljunk a NAV megállapításaira. Lesznek olyan esetek, ahol a vita vállalása megalapozott döntés – ehhez azonban már a jogkövetési vizsgálat első napjától a későbbi bírósági szakaszt is szem előtt tartó stratégiára van szükség.