A januárban hatályba lépett új ingatlan-nyilvántartási törvény átalakította a több részletben megvásárolt vagy feltételhez kötött ingatlanok bejegyzésének a rendszerét, és létrehozta az úgynevezett vevői jogot. Január óta azonban nagy vita övezte annak a kérdését, hogy a vevői jog bejegyezhető-e banki finanszírozással érintett (és ezáltal elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló) ingatlanokra. Egy napokban hatályba lépett törvénymódosítás azonban megoldja a kérdést.

A globális munkavállalói mobilitás egyre gyakoribb kérdés a vállalatok életében. Nem árt ezért tisztában lenni a kiküldetés alapvető jogi és adózási szabályaival. Míg háromrészes cikksorozatunk első fejezetében a legfontosabb jogi kérdéseket vettük górcső alá, addig most az adózási és társadalombiztosítási megfontolásokat járjuk körül.

Összekötni a tenerifei nyaralást távmunkavégzéssel? Három hónapra Kínába küldeni a munkavállalónkat? Míg tíz éve ezek a kérdések egyedinek számítottak, ma már a nemzetközi mobilitás a munkaviszonyok mindennapi részévé vált.
 

A „gazdaságfehérítés” jegyében az adóhatóság mindig is nagy hangsúlyt fektetett a „fekete” – azaz a be nem jelentett – foglalkoztatás feltárására. A kihágókkal szembeni szigorú retorziók célja, hogy olyan kockázatot telepítsen a foglalkoztatókra, amely mellett ne érje meg kibújni a foglalkoztatással járó adókötelezettségek teljesítése alól. Sokszor azonban nem annyira elvágólagos, hogy foglalkoztatóként mikor is terhel minket a bejelentési kötelezettség, és a szigorú szankciók alkalmazása rendkívül igazságtalanul hathat azokban az esetekben, amikor vétlenek voltunk.

A fogyasztóvédelmi hatóság már 2024-ben is kiemelten vizsgálta a webáruházakat és a nemzetgazdasági miniszter legutóbbi bejelentése alapján ezek a vizsgálatok csak szaporodni fognak a jövő évtől. Ráadásul, 2025-től egy fogyasztóvédelmi csúcshatóság is létrejön, amelynek kiemelt célja lesz a fogyasztók védelmének biztosítása az online térben. Webáruház üzemeltetőjeként nem árt ezért felkészülni arra, hogy mik is azok a főbb gyakorlatok és hiányosságok, amikre ugrik a hatóság.

Nemrég elemeztük a Kúria kötelező döntését, amely alapján a pervesztes félnek kell viselnie a pernyertes fél oldalán felmerült teljes ügyvédi munkadíjat, és a bíróságok csak egészen kivételes esetekben mérsékelhetik azt. Mindezt azért, hogy a pernyertesség pénzügyi értelemben is nyereséges legyen. Az igazságügyi miniszter napokban megjelent új rendelete néhány fenntartással, de összességében jogszabályi szinten is megerősítette a Kúria által elindított reformot.

Az earn-out kikötése egy vállalateladási tranzakcióban nagyon jó eszköz lehet a társaság hatékony és folyamatosságot biztosító átadásának elősegítésére, de ezzel egyidejűleg ugyanennyi adózási problémát is okozhat. Nem árt ezért az óvatosság azoknak, akik a szerződésükben ilyen kikötést kívánnak alkalmazni.

Az Országgyűlés által elfogadott „adósaláta” tartalmaz egy újabb meglepetést: hamarosan jelentősen megváltozik a polgári peres eljárások megindításakor fizetendő illeték számítása. A kisértékű perek megindítása olcsóbbá válik, a nagyértékűeké azonban akár jelentősen is megdrágulhat. Mindez növelheti a választottbírósági eljárások vagy akár a mediáció vonzerejét.