Az elmúlt időszakban egyre több kötelező átvételi rendszerben (KÁT) működő piaci szereplő használta ki azt a lehetőséget, hogy az általa megtermelt megújuló energiát a szabadpiacon értékesítse és így a jelenlegi kedvező piaci helyzetből adódóan az állam által fizetett támogatott árnál jóval magasabb áron értékesítse az általa megtermelt áramot. Ez a rugalmasság azonban egy éjszaka alatt megszűnt.
Miközben egyre több piaci szereplőnek okoz nehézséget az egekbe szökött energiaárak mellett a működéséhez szükséges energiamennyiség beszerzése, addig az állami ösztönző programok már nem tudnak valós üzleti haszonnal kecsegtető alternatívát nyújtani az erőművek fejlesztőinek. A megoldást a szabadpiacon való áramértékesítés adhatja – nem mindegy azonban, hogy mik ennek a finanszírozó bankok által befogadható jogi keretei.
Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen. A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelem-projektek is.
A jog folytonos változásban van. Míg ez sokak számára ijesztő, számunkra éppen ettől lesz még izgalmasabb. Ezt a hozzáállást szeretnénk az üzleti élet szereplőivel, vezetőkkel, valamint az üzleti jog iránt spontán érdeklődőkkel megosztani rendszeresen frissülő, aktuális adójogi és kereskedelmi jogi témákat érthető stílusban tárgyaló blogunkban. Várjuk a kérdéseket és további témajavaslatokat is a blog@jalsovszky.com e-mail címre.
