Olyan büntetőügyekben, amelyben cég érintett, már eddig is lehetőség volt arra, hogy a cég vezetője mellett magát a céget is a büntetőpadra ültessék. A gyakorlatban erre eddig csak ritkán került sor. 2026-tól azonban gyökeresen megváltoznak a cégek elleni büntetőeljárás szabályai és várhatóan gyakrabban vonják majd a cégeket is felelősségre.

A vállalatfelvásárlási piac gyakran uborkaszezonként hivatkozik a vakációs időszakra, a 2025-ös nyári hónapok azonban korántsem bizonyultak eseménytelennek a befektetők és a tanácsadók számára. Június 24-én váratlan nyári záporként érkezett a jogszabály-módosítás, amely új szabályokat hozott a külföldiek magyarországi gazdasági társaságokban történő tulajdonszerzését illetően. Ezt követően alig telt el pár hét és augusztus 19-ével ismét visszaállt – apróbb módosításokkal – a korábbi rend.

Sokan vesznek igénybe állami és EU-s forrásokból finanszírozott támogatásokat K+F projektekre. Nem mindenkinek jut azonban eszébe, hogy a vállalkozás a támogatás mellett egyszersmind adókedvezményeket is érvényesíthet. Ráadásul, a támogatáshoz kapott K+F minősítés az adókedvezményeknél is jól jöhet.

Minap meghozott jogegységi határozatában a Kúria döntött arról, hogy egy közigazgatási pert indító személy meddig változtathatja meg a keresetét. A döntés alapján erre a keresetlevél megírására nyitva álló 30 napon túl csak nagyon korlátozott körben van lehetőség. Ezen álláspont rendkívül leszűkíti a felperes mozgásterét a közigazgatási perekben.

Új korszak kezdődik az európai gyógyszerjogban: az Európai Unió több mint húsz év után átfogóan megújítja gyógyszerjogi szabályozását, amely alapjaiban formálhatja át a gyógyszeripar működését. A Gyógyszeripari Csomag célja, hogy gyorsabb hozzáférést tegyen lehetővé a megfizethető gyógyszerekhez, ösztönözze az innovációt, megerősítse az iparág versenyképességét, mindeközben figyelmet fordítva a fenntarthatóság jelentőségére is. Cikkünk bemutatja a tervezett változások főbb elemeit és azok várható hatásait a gyógyszergyártók számára.

A közelmúltban benyújtásra és részben már elfogadásra is kerültek azok a törvényjavaslatok, amelyek a kriptoeszközökkel kapcsolatos információcsere magyar jogrendbe való beépítését célozzák. A tervezetek várhatóan jövő év elején lépnek hatályba, és innentől kezdve a magyar adóhatóság a külföldi országban végzett kriptoügyleteinkről is tudni fog. De vajon lehetséges, hogy a NAV részletesebb információkkal fog rendelkezni a kriptoügyleteinkről, mint mi magunk?