Korábbi cikkünkben elemeztük azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel valójában a pernyertesnek kell indokolatlan veszteséget elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az irodánk által képviselt ügy legfontosabb tanulságait szedtük össze.

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor.

Az adózási jogszabályok évközi változása miatt a tavalyi évben rengetegen vágtak bele bizalmi vagyonkezelés létrehozásába. Ennek következtében 2023 nyarán lényegében megduplázódott a Magyarországon nyilvántartásba vett bvk-k száma. Mindeközben sokan nem tudták pontosan, hogy mire is vállalkoznak, amely hibákhoz, többletadózáshoz vagy a banki kapcsolatokban felmerülő értetlenséghez vezetett. Ezen átgondolatlan vagy elrontott bvk-kból mutatjuk be a tipikus eseteket.

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is.

A technológia fejlődésével egyre könnyebbé válik bármilyen beszélgetés rögzítése. Ma már egy okostelefonnal bárki könnyedén felvehet üzleti tárgyalásokat – akár titokban is. Titkos felvétel készítésének számtalan oka lehet: egyesek számára biztonságot jelenthet a későbbi viták elkerülése érdekében, mások pedig valamilyen hátsó szándékkal akarják felhasználni azt később. De vajon jogilag megengedett a hangfelvétel titokban történő készítése? És milyen következményekkel járhat, ha valaki egy titokban készített hangfelvételt használ fel egy polgári perben vagy büntetőeljárásban?

Tegnap tette közzé az adóhatóság a 2024-es ellenőrzési tervét, amelyből az látszódik, hogy a NAV egy lépéssel már a piac előtt jár. A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. A NAV beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó.