A mai nap a Parlament megszavazta azt a „salátatörvényt”, amely, többek között, szeptembertől csorbítja a bvk legnagyobb adóelőnyét: az adómentes felértékelés lehetőségét. Bár a végső szabályozás puhábbra sikeredett, mint az eredeti javaslat, de így is igaz: aki most kimarad, az várhatóan lemarad.

Bármilyen termékről vagy szolgáltatásról beszélünk, vannak nevek, ábrák vagy szlogenek, amiről mindenkinek ugyanaz jut az eszébe. Egy vállalkozás indításakor minden alapító számára kulcsfontosságú, hogy az általa képviselt márka egyedi, ismert, jól csengő névvel rendelkezzen. Az üzleti reputáció megszerzése hosszú és rögös út, egy márkanév vagy egy logo kizárólagosságot biztosító jogi védelmének biztosítása azonban sokkal egyszerűbb, mint azt sokan gondolják: a védjegyoltalom a megoldás.

Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a 2022-es év legfontosabb adóhatósági eseményeit és statisztikáit összefoglaló évkönyve. Ebből kiderül többek között, hogy mennyi bírságot szabott ki vagy éppen milyen hatékonysággal lehet megtámadni az adóhatóság határozatait. A Jalsovszky iroda segítségével csokorba szedtük az évkönyv legfontosabb és legtanulságosabb számait.

A bizalmi vagyonkezelési struktúrák (bvk) létrehozása számos jogi és adózási előnnyel kecsegtet. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy bvk létrehozatalával a vagyonrendelő, adófizetési kötelezettség nélkül, fel tudja értékelni a vagyonát piaci értékre. Az adótörvények tervezett módosítása ezt a lehetőséget kívánja bezárni. Aki azonban idejében reagál, az még ki tudja használni a vagyonfelértékelés lehetőségét.

2016-ban, amikor az önkormányzatok már bő egy éve élhettek a települési adók kivetésének lehetőségével, összefoglaltuk  ennek az újsütetű adóztatási lehetőségnek az addigi tanulságait. Akkor nagy reményekkel vártuk, mit hoz a jövő, meddig ér az önkormányzatok adóztatási kreativitása. De mi is történt a giccsadóval, a pónilóadóval és társaival? Jó pár év elteltével ismét eljött az ideje, hogy szemlét tartsunk a települési adók háza táján.

A SAFE-re keresztelt szerződéstípus az Egyesült Államokban már évtizedek óta megkönnyíti a tőkebevonást frissen alakult, magas jövőbeni potenciállal rendelkező cégekbe. Mindeközben a magyar jogszabályok alatt ugyanezt csak macerásan és kerülőúton lehet jelenleg megvalósítani. Ezt a hiányt igyekszik pótolni azonban egy nemrégiben benyújtott törvénymódosítás-javaslat.

Hosszas várakozás után 2023. április 20-án az Európai Parlament megszavazta a kriptoeszközök piacairól szóló ún. MiCA rendeletet, amely az ezt a területet lefedő első, átfogó szabályrendszer lesz az Unión belül. Az viszont még egyelőre kérdéses, hogy az új rendelet milyen hatással lesz a kriptopiacra.

Az Országgyűlés által tegnap elfogadott törvény értelében valamennyi, 50 főt meghaladó vállalkozás köteles lesz decembertől visszaélés-bejelentési rendszert alkalmazni. Nem várhatnak eddig a 250 főt foglalkoztató munkáltatók, nekik ugyanis 60 nap múlva rendelkezniük kell a bejelentési rendszerrel. Kérdés természetesen, hogy a cégek a szabályozást egy újabb felesleges adminisztratív nyűgnek élik-e meg, vagy az valóban belső vizsgálatok lavináját fogja-e elindítani.