A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is.
Ha valaki már találkozott a crowdfunding kifejezéssel, akkor szinte biztos nem az európai szabályozást megalapozó 2020/1503 EU rendelet ugrik be neki. Sokkal inkább a közösségi finanszírozás kezdő löketét 2009-ben megadó Kickstarter platform, ahol ígéretes projektötletekhez gyűjthető mind a mai napig támogatás. A cég elsőként hozta össze sikeresen a weboldalán keresztül az innovatív projektek gazdáit és az általuk kitűzött cél (pl. egy szoftver fejlesztése) megvalósulásában érdekelt felhasználókat. A felhasználók előfinanszíroznak, amiért cserébe jutalomban részesülnek. Ez a jutalom általában egy termék, amelyet a projektgazda megtervez, lefejleszt, forgalomba hoz.
Jutalomalapú finanszírozás – az adózás fontos, a szabályozás kevésbé
Az ilyen, jutalomalapú közösségi finanszírozás és az azzal párba illeszthető adományalapú közösségi finanszírozás azonban nem igényelnek komolyabb szabályozást. Mindkettőnél adományozás valósul meg, amiért cserébe előbbi esetén konkrét árut vagy szolgáltatást várnak a felhasználók, míg utóbbinál nem kapnak pénzbeli vagy más anyagi ellenszolgáltatást, hiszen jótékonysági alapon járulnak hozzá karitatív projektekhez.
Ezeknél a megoldásoknál legfeljebb az lehet a kérdés, hogy ki és miként adózik utánuk. Ezt főként áfa-, illeték- és jövedelemadó szempontból kell alaposan átgondolni. Áfa-szempontból általában azzal kell számolni, hogy a hozzájárulásért cserébe adott termék, szolgáltatás vagy más jutalom áfa-kötelezettséggel jár. A tisztán adományozási jellegű közösségi gyűjtések ugyanakkor áfa-teherrel nem, illeték- és esetleg jövedelemadó teherrel viszont járhatnak. Mindez attól is függ, hogy ki gyűjti és ki adja az adományt, és egyáltalán: hogy mindez Magyarországon valósul-e meg.
Miért lett mégis szabályozás tárgya a közösségi finanszírozás?
A közösségi finanszírozás a már említett lehetőségeken túlmenően lehet befektetési alapú („equity-based”) vagy hitelezési alapú („credit-based”) is. A befektetési alapúnál a befektető a vagyoni hozzájárulásáért cserébe tulajdonjogot szerez értékpapír formájában, míg a hitelezésinél a befektetők kamattal együtt visszafizetendő hitelt nyújtanak a projektgazdának. Ezekkel a módszerekkel jelentős mennyiségű tőke bevonható, így a klasszikus forrásgyűjtési formák, mint a banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetés alternatívájaként és kiegészítéseként is szolgálhatnak. A crowdfunding két formája azonban pénzügyi szolgáltatást, valamint befektetési szolgáltatást valósít meg. Míg azok tekintetében hosszú ideig kizárólag állásfoglalások, illetve hiányos nemzeti szabályozások adtak csak iránymutatást a piaci szereplőknek, addig az EU által 2020-ban kiadott és 2023. novemberétől alkalmazandó rendelet egyértelműen kimondja: a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatóknak engedéllyel kell rendelkezniük hitelezési vagy befektetési alapú szolgáltatás végzéséhez.
Külföldön már működik… és itthon?
Az egységes európai szabályozás a tavalyi év végétől átláthatóvá tette a közösségi finanszírozásokkal szembeni követelményeket. Mint ahogyan ez más, engedélyhez kötött tevékenységre is igaz, a pénzintézeti engedély megszerzése itt sem könnyű. Olyannyira, hogy a mai napig még nincs hazai szolgáltató, aki ilyen engedélyt kapott volna.
Nem szabad azonban, hogy ez bárkit is elriasszon. A közép-keleteurópai régió más országaiban ugyanis (amelyek értelemszerűen ugyanazon EU rendelet hatálya alá esnek) már számos cég hozott létre és engedélyeztetett crowfunding platformokat. Így Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában is van már engedélyeztetett közösségi finanszírozási szolgáltató. Komoly a tülekedés egyes nyugat-európai országok crowdfunding szolgáltatói között: egyedül Franciaországban a rendelet hatálybalépése óta eltelt csaknem fél évben kb. 60 szolgáltatót jegyeztek be és engedélyeztettek.
Remélhetőleg a transzparens szabályozásnak és a sikeres régióbeli mintáknak köszönhetően a közösségi finanszírozás hamarosan hazánkban is a hagyományos forrásgyűjtés kiegészítésévé válhat. De addig is, ha valaki nem kíván a magyar pénzügyi szabályozás útvesztőin végigmenni, úgy egy, már más EU országban létrehozott finanszírozó határon átnyúló szolgáltatásaként most is elkezdheti működését Magyarországon.
