Immár hetedik éve vesszük számba a magyarországi adófajtákat és a sokéves trend egyértelműen megnyugtató. Szinte minden évben csökkent valamelyest az adónemek száma. Idén 51 adófajtát számoltunk össze, és ezen a ponton talán már jogos a kérdés: reális-e, hogy még ennél is kevesebb adónk legyen?

Az Európai Unió már régóta a célkeresztjében tartja a holdingtársaságot és az egyéb, ún. „postafiók társaságokat”, amelyek valós gazdasági jelenlét nélkül főként passzív jövedelmeket szednek be. Az Európai Bizottság december 22-én, egyfajta karácsonyi ajándékként közzétett irányelv-tervezete ezt a folyamatot teljesítheti be.

Egyre többen keresnek pénzt az interneten bloggerként, vloggerként vagy influenszerként. A közösségi hálókon keresztül milliókhoz lehet eljutni egy-egy jól célzott üzenettel, amely komoly jövedelmet is hozhat. Az adózás ezeket a jövedelmeket sem kerüli el – nem mindegy azonban, hogyan adózunk utánuk.

Miközben egyre több piaci szereplőnek okoz nehézséget az egekbe szökött energiaárak mellett a működéséhez szükséges energiamennyiség beszerzése, addig az állami ösztönző programok már nem tudnak valós üzleti haszonnal kecsegtető alternatívát nyújtani az erőművek fejlesztőinek. A megoldást a szabadpiacon való áramértékesítés adhatja – nem mindegy azonban, hogy mik ennek a finanszírozó bankok által befogadható jogi keretei.

A cégek életében rendkívül népszerűek azon adóhatékony jövedelmezési formák, amelyek egyszersmind a menedzsment motiválásának eszközeként is szolgálnak. Ezen lehetőségek köre bővült idén nyáron az ún. Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Programmal („KMRP”), amely az MRP-khez hasonló, egyes, az MRP által nem kezelt helyzetekre is alkalmazható. Ráadásul a KMRP-k kiválóan alkalmasak ún. menedzsment buy-out-ok megteremtéséhez is. 

Az utóbbi időkben szemmel láthatólag megváltozott a NAV ellenőrzési gyakorlata. Míg korábban egy adóellenőrzés többnyire önmagában indult, addig mára már egyre többször kezd a NAV büntetőeljárást is az adóvizsgálat mellett. Különösen így van ez az áfát érintő fiktív számlás ügyletekben, a jövedéki ügyekben és egyes vámügyekben is. De mi áll e mögött?

Lassan már nemzeti sporttá válik a magáningatlan-beruházások cégvagyonból történő megvalósítása. Bár a megoldás kecsegtetőnek tűnik, az rengeteg kockázatot hordoz magában. Az ilyen konstrukciókat ráadásul a NAV célkeresztbe vette.

Tulajdonosi körben a legbevettebb cégfinanszírozási forma jelenleg a tagi kölcsön. De sokan elfelejtik, akármennyire is egyszerű egy tagi kölcsön nyújtása, az több időzített bombát rejt magában – mint arra egy friss kúriai döntés is ráerősít. Szerencsére, létezik már kockázatmentesebb tőkejuttatási lehetőség is.