Vagyonvédelmi funkcióinál és kedvező adózási környezeténél fogva a bizalmi vagyonkezelés („bvk”) mára a családok vagyontervezésének egyik legközkedveltebb eszköze lett. Nem mindegy azonban, hogy a vagyonrendelő mely eszközöket helyez el a bvk-ban – egy rossz megoldás ugyanis könnyen alááshatja a vagyonkezelés kedvező adójogi megítélését.

Az elmúlt időszakban egyre több kötelező átvételi rendszerben (KÁT) működő piaci szereplő használta ki azt a lehetőséget, hogy az általa megtermelt megújuló energiát a szabadpiacon értékesítse és így a jelenlegi kedvező piaci helyzetből adódóan az állam által fizetett támogatott árnál jóval magasabb áron értékesítse az általa megtermelt áramot. Ez a rugalmasság azonban egy éjszaka alatt megszűnt.

Két héttel ezelőtt, szinte kertek alatt született meg az a jogszabálymódosítás, amelynek révén megoldódhat az ingatlanpiac egyik „slágerproblémája”, a társasházban lévő gépkocsibeállók értékesítésének bonyolult folyamata. A változások május 2-án hatályba léptek, így már a piac szereplőin a sor, hogy a gyakorlatban is alkalmazzák az új rendelkezéseket.

Az üzleti életben is meglepően hasznosak lehetnek egyes olyan egzotikusabb bizonyítási eszközök, amelyeket jellemzően csak a filmekben vagy súlyos büntetőügyekben tudunk elképzelni. Pedig a mindennapi életben is komoly kellemetlenségeket előzhetünk meg egy magánnyomozó időben történő megbízásával, vagy éppen egy jól irányzott hazugságvizsgálattal. Bodnár Zsolt és Dr. Balla Béla, a Hori-Zone Biztonsági Iroda munkatársai segítettek elmélyedni a témában.

Amikor a cégtulajdonos fejében megérik az eladás gondolata, onnantól kezdve a cég értékesítéséig még hosszú az út. Ebben a folyamatban számos olyan jogi és adózási tennivaló van, amelyeket nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. Ezek közül gyűjtöttünk össze párat.

Immár hetedik éve vesszük számba a magyarországi adófajtákat és a sokéves trend egyértelműen megnyugtató. Szinte minden évben csökkent valamelyest az adónemek száma. Idén 51 adófajtát számoltunk össze, és ezen a ponton talán már jogos a kérdés: reális-e, hogy még ennél is kevesebb adónk legyen?

Az Európai Unió már régóta a célkeresztjében tartja a holdingtársaságot és az egyéb, ún. „postafiók társaságokat”, amelyek valós gazdasági jelenlét nélkül főként passzív jövedelmeket szednek be. Az Európai Bizottság december 22-én, egyfajta karácsonyi ajándékként közzétett irányelv-tervezete ezt a folyamatot teljesítheti be.

Egyre többen keresnek pénzt az interneten bloggerként, vloggerként vagy influenszerként. A közösségi hálókon keresztül milliókhoz lehet eljutni egy-egy jól célzott üzenettel, amely komoly jövedelmet is hozhat. Az adózás ezeket a jövedelmeket sem kerüli el – nem mindegy azonban, hogyan adózunk utánuk.