Társaságiadó-bevallás – új lehetőségek és kötelezettségek

Illetőségigazolás kamat, jogdíj és szolgáltatási díj külföldi személy részére történő kifizetése esetén

A 2010-es társaságiadó-szabályok 30%-os forrásadó-kötelezettséget írtak elő külföldi személy részére történő kamat-, jogdíj- és egyes szolgáltatásidíj-kifizetésekre. Forrásadó-köteles szolgáltatásnak minősült, többek között, az üzletvezetési és az üzletviteli tanácsadás, az ügynöki tevékenység, a reklám, a piac- és közvélemény-kutatás. A kifizetett kamatból, jogdíjból vagy szolgáltatási díjból a forrásadót a kifizetést teljesítő magyar társaságnak kellett levonnia és az adóhatóság felé befizetnie. Nem kellett a forrásadót levonni azonban, ha a kifizetésben részesülő külföldi társaság olyan államban bírt illetőséggel, amely állam Magyarországgal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt kötött.

Ahhoz, hogy a kifizető mentesüljön a fenti forrásadó-fizetési kötelezettség alól, az éves társaságiadó-bevallás benyújtása előtt be kell kérnie a díjfizetésben részesülő külföldi üzleti partner adójogi illetőségigazolását. Az illetőségigazolás bizonyítja ugyanis, hogy a kifizetést azért nem terhelte forrásadó, mert a kifizetésben részesülő külföldi személy egyezményes államban bírt adójogi illetőséggel. Az illetőségigazolást a külföldi állam adóhatósága állítja ki. Ilyen illetőségigazolás hiányában az adóhatóság megállapíthatja a levonni elmulasztott 30%-os forrásadót a kifizető magyar társaság terhére.

Térítés nélküli átadásokhoz kapcsolódó adminisztratív teendők

A 2010. évtől hatályos adószabályok értelmében a térítés nélkül átadott eszközök (szolgáltatások) könyv szerinti értékével az átadó félnek már nem kell növelnie a társaságiadó-alapot. Ugyanakkor a térítés nélküli juttatást kapó fél sem jogosult a társaságiadó-alap csökkentésére. Fontos azonban kiemelni, hogy a juttatást kapó fél 2010-ben is csökkentheti a társaságiadó-alapját, ha 2009. december 31-ig kapott támogatást vagy juttatást és ezt bevételként (az időbeli elhatárolásnak megfelelően) 2010. évben számolta el.

Új szabály 2010-től, hogy meghatározott esetekben a térítés nélküli átadás az átadó félnél nem tekinthető elismert költségnek, illetve ráfordításnak. Azaz ilyen esetben a juttató félnek 2010-ben is növelnie kell a térítés nélküli juttatás értékével a társaságiadó-alapot. Ilyen eset, ha a juttatás külföldi személy részére történik (2010. május 14-ig csak az ellenőrzött külföldi társaság, illetve a nem egyezményes államban illetőséggel bíró társaság tartozott ebbe a körbe), továbbá, ha a juttatás ún. „veszteségpótló” jellegű (azaz, ha a juttatás nélkül a juttatásban részesülő 2010-ben veszteséges lenne). Annak érdekében, hogy a térítés nélküli átadást teljesítő félnek 2010-ben ne kelljen a társaságiadó-alapját megnövelnie a juttatás értékével, a társaságiadó-bevallást megelőzően a következő igazolásokat kell beszereznie:

• a 2010. május 15-ét megelőzően, külföldi személy részére történő juttatás esetén a külföldi állam adóhatósága által kiállított illetőségigazolást;
• belföldi személy részére történő juttatás esetén a juttatásban részesülő fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy 2010. évi eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív (a nyilatkozatot utólag a juttatásban részesülő számviteli beszámolójával is alá kell támasztani).

A belföldi juttatásban részesülő nyilatkozatának beszerzésére abban az esetben is szükség van, ha a támogatott részben vagy egészben közhasznú tevékenységet végez. Abban az esetben, ha a juttatásban részesülő fél vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatban erre a körülményre utalni kell. A megfelelő nyilatkozat beszerzése hiányában előfordulhat olyan eset, hogy a közhasznú szervezetnek történő tartós adományozás után is még az adományozónak kell adót fizetnie. Ugyanis, míg a közcélú adomány címén maximum az adomány 70 százalékával csökkenthető az adóalap, addig az adomány teljes értékével növelni kell az adóalapot, ha az adományozó a közhasznú szervezet fenti nyilatkozatával nem rendelkezik.

Követelés értékvesztésének elszámolása

Számviteli szempontból a kétes követelésekre értékvesztés számolható el, amelynek összegét a társaság az értékvesztés elszámolásának évében ráfordításként veszi figyelembe. Főszabályként azonban a követelésre számvitelileg elszámolt értékvesztést a társaságiadó-szabályozás nem ismeri el és az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés összegével meg kell növelni a társaságiadó-alapot.

Fontos kiemelni azonban, hogy 2009 óta már lehetőség van arra, hogy az ún. „éven túli követelések” esetében (azaz azokban az esetekben, amikor a követelést az adós a fizetési esedékességet követő 365 napon belül nem egyenlítette ki) évente a követelés 20 százalékának megfelelő értékvesztés levonásra kerüljön a társaságiadó-alapból. Ilyen módon, öt év elteltével, akár a követelés teljes összege értékvesztésként leírható lehet a társaságiadó-alappal szemben.

Kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek adminisztrációja

Az adójogi szempontból kapcsolt vállalkozásnak minősülő adózók egymás közötti ügyleteire speciális szabályok vonatkoznak. Az ilyen ügyletek adókötelezettségét úgy kell megállapítani, mintha a kapcsolt felek a szokásos piaci ár alapulvételével számoltak volna el egymással. Ha például az egyik kapcsolt vállalkozás a szokásos piaci értéket meghaladó ellenértéket fizet a másik kapcsolt vállalkozásnak, a szokásos piaci árat meghaladó ráfordítással meg kell növelnie a társaságiadó-alapját, míg a másik kapcsolt vállalkozás ugyanezen értékkel csökkentheti a társaságiadó-alapot.

Azok a kapcsolt vállalkozások, amelyek egymással szerződéses kapcsolatban állnak, és a 2010. adóév során e szerződés alapján közöttük teljesítés történt, a szokásos piaci ár meghatározása céljából ún. transzferár-dokumentációt kötelesek készíteni. Nincs dokumentációkészítési kötelezettségük az adóév utolsó napján kis- és mikrovállalkozásnak minősülő társaságoknak. A dokumentációt a társaságiadó-bevallás benyújtásának határidejéig kell elkészíteni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetében a társaságiadó-bevallás, és egyben a transzferár-dokumentáció elkészítésének határideje az adóév utolsó napját követő 150. nap.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2010. évre vonatkozó transzferár-dokumentációt már egy új jogszabályban, a 22/2009. (X. 16.) PM rendeletben meghatározott tartalommal kell elkészíteni (a rendelet a korábbi 18/2003. (VII. 16.) PM rendelet helyébe lépett).

A 2010. adóévi dokumentációk ellenőrzésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kiemelt figyelmet fordít. A dokumentációs kötelezettség elmulasztása ügyletenként 2 millió forintig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után.