Újabb teher a megújuló energiát termelő cégekre?

Az EU-s rendelet szerinti „különadó”

A pénteken elfogadott EU-s szabályozás lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy a villamosenergia-termelők (ideérve a megújuló energiát előállító szél- és naperőműveket is) által elért bevételeket maximalizálják, és a többletbevételt a központi költségvetésbe csatornázzák. A rendelet a villamosenergia-termelők által realizált piaci bevételek plafonját az előállított villamos energia egy MWh-jára vetítve legfeljebb 180 EUR összegben állapítja meg. Habár a rendelet szövege nem adóként kategorizálja a termelők bevétel maximalizálását, annak funkciója megegyezik a Magyarországon a háborús veszélyhelyzetre hivatkozással bevezetett extraprofit adókkal elérni kívánt céllal. A szabályozás jogalkotó által vallott célja, hogy a termelők, akik közvetett haszonélvezői a jelenleg kialakult energiapiaci helyzetnek - hiszen költségeik növekedése nélkül részesülnek a megemelkedett villamosenergia-árakon elért nyereségből - járuljanak hozzá az állami költségvetéshez. A tagállamok az így szerzett bevételt kötelesek a végső villamosenergia-felhasználók támogatására szolgáló olyan intézkedések finanszírozására fordítani, amelyek enyhítik a fogyasztók terheit. A szabályozás Magyarországon történő végrehajtásának pontos módja még kérdéses, ugyanis ezzel kapcsolatban a rendelet kifejezett rendelkezéseket nem rögzít.

A METÁR és KÁT termelőket sújtó extraprofit adó

Magyarországon 2022 júniusa óta extraprofit adó alanyai azon KÁT és METÁR engedéllyel rendelkező termelők, akiknek termelői kapacitása 0,5 MW-nál magasabb és 2022-ben nem kötötték meg vagy megszűnt a MAVIR-ral a támogatási szerződésük. A kormány a háborús veszélyhelyzetre tekintettel 65%-os extraprofit különadóval sújtja ezeket az állami ösztönzőket igénybe nem vevő termelőket. Az adó alapja a KÁT engedéllyel rendelkező termelőknél a havonta megtermelt energia utáni bevétel és a havonta megtermelt energia után járó KÁT bevétel különbsége, míg a METÁR engedélyes termelők esetében az adóalap a tárgyhónapban megtermelt villamos energia mennyiségének és a termelő által piaci alapon megkötött villamosenergia kereskedelmi szerződés szerinti értékesítési ár (egységár) és a tárgyévi METÁR ár pozitív különbségének a szorzata. Magyarul az állam azt tekinti extra bevételnek, amit a támogatott termelők a támogatáson felül realizálnak. Megjegyzendő, hogy ezen termelőket az extraprofit adó mellett egy másik különadó is sújtja, az ún. Robin Hood adó, ami a termelők adózás előtti eredményét csökkenti.

Különadók tengerében?

Jelenleg nem ismert, hogy a már létező magyar extraprofit adó szabályozásra tekintettel a magyar állam milyen módon érvényesíti az EU-s rendelet szerinti különadót a KÁT és METÁR engedélyes villamosenergia-termelőkkel szemben. Kérdés, hogy az extraprofit adó szabályai kerülnek-e módosításra vagy új adónemként kerül bevezetésre az előírt bevételi plafon. Elméletben ez utóbbira a tagállamoknak lehetősége van, a rendelet felhatalmazza a tagállamokat olyan intézkedések fenntartására vagy bevezetésére, amelyek tovább korlátozzák a termelők piaci bevételeit, feltéve, hogy ezek az intézkedések arányosak és megkülönböztetéstől mentesek, nem veszélyeztetik a beruházási jelzéseket, biztosítják a beruházási költségek fedezését, nem torzítják a villamos energia nagykereskedelmi piacának működését, és összeegyeztethetők az uniós joggal. Az bizonyos, hogy a KÁT és METÁR támogatási szerződéssel rendelkező termelők az EU különadós alanyi körből is kimaradnak (őket a magyar extraprofit adó sem sújtja), hiszen a rendelet tervezet szövege alapján a plafon nem vonatkozik azokra a termelőkre, akiknek egy MWh-ra jutó bevétele állami intézkedések révén már maximálva van. Azon termelők esetében viszont, akik nem éltek az állami támogatásokkal, valószínűleg az EU-s szabályok bevezetése után egy alaposabb újragondolást igényel a magyar különadók összhangba hozatala.