Cégvezetők feketelistán

Aki felelőtlen, rosszhiszemű vagy hanyag, ne lehessen vezető vagy többségi tag egy társaságban – így összegezhető sommásan az eltiltásról szóló jogszabályok üzenete. Ezek a szabályok azonban meglehetősen szerteágazóak, valamint úgy tűnik, hogy szigoruk néha túlmegy a megkívánható mértéken. Ez pedig nagyon kellemetlen élethelyzeteket eredményezhet.

Az eltiltás több esetben is felmerülhet:

1. Adótartozás

A társaság ügyvezetőjét, vagy többségi tagját a NAV eltiltja, amennyiben a társaságnak több, mint 180 napja 5 millió forintot meghaladó adótartozása van vagy ha a társaság felszámolás alá került és annak végén 5 millió forintot meghaladó összegű adótartozást hagy maga mögött. Az első esetben az eltiltás az adótartozás idejére áll fenn, második esetben viszont a felszámolás záró időpontjától számított 5 éves időtartamra.

Nem egy esetben állapít meg a NAV adótartozást gondosan eljáró cégekkel szemben és szintén nem ritka az az eset sem, hogy a megállapított adótartozás miatt a cég felszámolás alá kerül. Mindamellett, hogy a tulajdonos vagy az ügyvezető ilyenkor több évtizedes munkájának az eredményét elveszítheti, azzal is számolnia kell, hogy akár további 7-8 évre feketelistára kerül. És ráadásul ez ellen kimentési lehetősége sincs például azon az alapon, hogy megfelelő alapossággal vagy gondossággal járt el.

Még ennél is veszélyesebb, hogy az eltiltás azokra is kiterjed, akik az eltiltásra okot adó esemény bekövetkeztét megelőző egy évben ügyvezetők vagy többségi tulajdonosok voltak. Amennyiben tehát valaki 2016 szeptemberében teljesen jóhiszeműen eladja a cégét, amely egy év múlva, adótartozás miatt felszámolásra kerül, a gyanútlan eladó is eltiltás alá kerülhet.

2. Törlési eljárások

A cégbíróság kényszertörlési eljárást folytat le, amennyiben a társaság működésében valamely súlyos törvénytelenséget észlel (például a cégnek lemondott az ügyvezetése és az ennek orvoslására irányuló felszólítást a cég székelyén nem veszik át). Hasonlóan a NAV is élhet az adószám törlésének az eszközével bizonyos hiányosságok esetén (így például ha a cég székhelyén nincs kint a cégtábla és ezt az adózó nem orvosolja).

Azért, hogy a vállalkozókat cégeik elhagyásától elriassza, ilyen esetekben mind a NAV, mind pedig a cégbíróság feketelistára helyezi vagy helyezheti a törölt cég ügyvezetőjét, vagy többségi tagját. Ráadásul, cégbírósági eltiltás esetén ez nem csak a jövőbeni, esetleges ügyvezetői pozíciókra terjed ki, hanem az adott személy törlésre kerül mindazon bejegyzett cég adatai közül is, ahol mint ügyvezető tisztségviselő szerepel.

A szabály több kockázatot hordoz, amellyel tisztességesen működő cégeknek is számolniuk kell. Az adószám törlése és ezáltal az eltiltás akár kisebb fajú szabálytalanság esetén is felmerülhet. Másrészt az 1 éves, visszamenőleges hatály ezen eljárások esetén is alkalmazandó: ha a 2016 szeptemberében eladott cég törlése 2017 augusztusában elindul, úgy a társaság eladója ugyancsak eltiltás alá kerül, függetlenül attól, hogy a vevő tisztességtelen szándékairól tudott-e vagy sem.

3. Felszámolás

Eltiltás szóba jöhet felszámolás esetén is. Amennyiben ugyanis egy felszámolás alá került cég vezető tisztségviselője felelősségre vonásra kerül azért, mert a hitelezők védelmére vonatkozó szabályokat megsértette, úgy neki a kártérítési felelősségen túlmenően az eltiltással is szembe kell néznie: a felszámolástól számított 5 évig nem lehet vezető tisztségviselő vagy többségi tag. Az eltiltás, hasonlóan a kényszertörlés esetén alkalmazott szankcióhoz, a meglevő vezető viszonyokra is kihat, a cégbíróság az adott személyt törli fennálló vezető tisztségviselői pozícióiból.

Fontos látni, hogy ebben az esetben az eltiltáshoz a vezető felelősségének megállapítására is szükség van. Az már megint egy más kérdés, hogy egy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben levő társaság vezető tisztségviselője miként tud helyesen eljárni és a hitelezők érdekeit figyelembe venni, ha őt több oldalról egyszerre több hitelező is szorongatja.

Mit tegyünk, hogy elkerüljük az eltiltást?

A feltett kérdésre egyrészt viszonylag egyszerű a válasz: ne hagyjuk, hogy cégünk adótartozást halmozzon fel, kényszertörlés vagy felszámolás alá kerüljön. Az élet azonban sohasem ennyire egyszerű, a leggondosabban eljáró céggel szemben is hozható adóhatósági megállapítás, sőt akár kisebb gondatlanság is elég lehet ahhoz, hogy egy cég adószámát töröljék.

Még nehezebb a helyzet akkor, ha eladjuk cégünket: nincs kontrollunk ugyanis afelett, hogy az új tulajdonos mit fog kezdeni a céggel. Ilyenkor még a vevő részéről szankcióval biztosított szerződéses kötelezettségvállalás sem elegendő, hiszen nehezen számszerűsíthető az abból eredő kár, hogy valaki több éven keresztül nem tud ügyvezetőként eljárni vagy cégben tulajdonrészt szerezni. Fokozott fontossággal bír ilyen esetben az olyan vevő kiválasztása, aki megbízhatóan működteti tovább az eladott céget.