Kiment vagy nem ment ki? Új áfaszabályok a közösségi termékértékesítésekre

Az áfamentes közösségi termékértékesítés

A napokban nem csak a 25%-os áfa-plafon miatt kapkodja a fejét az adószakma. Az ECOFIN, azaz az Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa október 2-án több elemből álló áfa-csomagot fogadott el. Ennek egy jelentős és a vállalkozásokat messze leginkább érintő része az áfa-mentességgel járó Közösségen belüli értékesítésekhez kapcsolódik.

A Közösségen belüli, más vállalkozásnak történő termékértékesítések áfa-mentességet élveznek, feltéve, ha a termék ténylegesen is elhagyja az eladó tagállamát. Ennek bizonyítása azonban rengeteg problémát szül a mindennapokban. Ha pedig egy magyar eladó nem tudja bizonyítani, hogy a termék ténylegesen is elhagyta az országot, akkor végső soron megtagadható tőle az áfamentesség, azaz nulla helyett 27% áfát kell fizetnie.

Ennek megfelelően ez a fajta termékértékesítés egy különösen rettegett pontja az adóellenőrzéseknek: még az amúgy viszonylag jól működő EKAER rendszer ellenére is megesik, hogy az adóhatóság a jóhiszemű eladótól megtagadja az áfamentességet, mert nem látja bizonyítottnak akár azt, hogy a termék valóban elhagyta az ország területét, akár azt, hogy a vevő adóalany volt.

Bizonyítékok vélelmében

A most elfogadott javaslat bevezet egy vélelmet a termék kiszállításával kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy ha az eladó a jogszabályban felsorolt iratokkal tudja bizonyítani, hogy a termék elhagyta az országot, akkor ezt mindaddig el kell fogadni, amíg az adóhatóság nem bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A vélelemhez szükséges bizonyítékok körét azonban elég rigorózusan határozták meg. A javaslat alapesetben legalább kettő, egymástól és az ügyletben érdekelt felektől is független személy (pl. fuvarozó, raktározó, stb.) által kiállított, legalább két különböző, de egymással összhangban lévő iratot vár el bizonyítékként – azon túlmenően, hogy (a fuvarozást szervező személyétől függően) megkívánja az eladó vagy a vevő nyilatkozatát is.

A javaslat továbbá az áfa-mentességet két további alapfeltételhez köti. Egyrészt ahhoz, hogy az eladó rendelkezzen a vevő (EU-s) áfa-számával, másrészt ahhoz, hogy az értékesítésről készített összesítő jelentését hiánytalanul töltse ki.

Lazítás vagy szigorítás?

Első látásra a csomagot akár jó hírnek is tekinthetnénk, hiszen végre konkrétan meghatározták az elvárt bizonyítékok körét. Ráadásul a szigorú dokumentáció csak a vélelem felállításához kell, de nem zárja el attól az eladót, hogy a kiszállítás megtörténtét más, megfelelő módon bizonyítsa.

Az új szabályok mégis szigorításként foghatók fel. Egyfelől, az adószám- és összesítő jelentés alapfeltételkénti nevesítése azt jelenti, hogy ezen a téren nincs pardon: ha nem stimmelnek az adatok, nincs mentesség. Márpedig ez egyfajta biankó csekk az adóhatóságnak arra, hogy az összesítő jelentés akár legkisebb formai hibája esetén is megtagadja a mentességet.

Másrészt, az eddigi magyar joggyakorlatban félig kikristályosodott az, hogy ha az eladó bármilyen megfelelő bizonyítékkal igazolta azt, hogy a termék elhagyta az országot, akkor az adóhatóságnak kellett ennek ellenkezőjét bizonyítania. A jövőbeni mérce viszont ennél magasabb és bürokratikusabb lesz. Félő továbbá, hogy az összes többi esetben (pl. amikor az eladónál csak egy egyszerű CMR bizonyítja a termék kiszállítását) az adóhatóságnak elég lesz csupán kétségeket megfogalmaznia a rendelkezésre álló bizonyítékok hitelessége, teljeskörűsége tekintetében

Még javaslat vagy már realitás?

Jóllehet, a csomagot formálisan még az Unió állam- és kormányfőiből álló Tanácsának is el kell fogadnia, az ECOFIN-döntést követően ez inkább csak formalitás. És bár a szabályok hivatalosan 2020 előtt várhatóan nem lépnek hatályba, könnyen elképzelhető, hogy az adóhatóság már az új szabályok szellemében alakítja át jelenlegi ellenőrzési gyakorlatát.