Rövidebbek lehetnek az adóviták?

Az adóviták sokszor akár 8-10 év alatt sem érnek véget. Ennek legfőbb oka, hogy azok elbírálása két szinten történik: először az adóhatóság első- és másodfokú szerve dönt az ügyben, majd ezt követően kerülhet az ügy a bíróságra, ahol ténylegesen szintén kétfokú eljárás vár rá. Ráadásul a bíróság az adóhatóság határozatának megsemmisítésével az ügyet vissza is dobhatja az első szintre, ahol kezdődhet minden elölről. És arról még nem is beszéltünk, hogy az adóügy akár az Európai Bíróság, akár az Alkotmánybíróság (és extrém esetben a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság) fórumait is megjárhatja.

Bár az egész rendszert nem forradalmasítja, de némi vigaszt jelenthet az adózóknak a Kúria nemrégiben született döntése. Egy, az elsőfokú bíróság előtt az adózó javára megítélt ügyben ugyanis az adóhatóság a Kúria előtt úgynevezett „jogvédelmet” kért, azaz azt kérte, hogy mindaddig ne kelljen lefolytatnia az új adóeljárást (és - nem mellékesen - az adózónak visszatérítenie a neki járó összeget), ameddig a bíróság ítéletét a Kúria nem vizsgálja felül.

Az említett ügyben a Kúria úgy döntött, hogy az azonnali jogvédelem eszköze kizárólag az adózót illeti meg, az adóhatóságot viszont nem. A bíróság érvelése szerint ugyanis az adóhatóság esetében a „saját döntése által okozott hátrány” nem értelmezhető, és ezért nincs az adóhatóságnak olyan joga, amelyik sérülhetne, ha a bíróság ítéletét végre kellene hajtania.

A Kúria ezen döntése azzal jár, hogy az adóhatóságnak nem kell (és nem is szabad) bevárnia a Kúria ítéletét a megismételt eljárás lefolytatásával – azt a rendes bíróság ítéletét követően el kell indítania, függetlenül attól, hogy esetleg a Kúriához fordul. Ez a gyakorlat, ha meggyökeresedik, értelemszerűen gyorsítja az adóvitákat, hiszen azokból kiesik a kúriai eljárás (akár fél-egy évre is elhúzódó) időtartama. Arról nem is beszélve, hogy az adózó is hamarabb kapja vissza az elsőfokú bíróság határozata szerint neki visszajáró adókülönbözetet.

Az már egy más kérdés, hogy egyelőre nem tudni: ez a döntés mennyiben tükrözi a Kúria egészének álláspontját. Mivel a döntésnek nincsen precedens ereje, ezért egy következő ügyben a Kúria juthat ettől eltérő álláspontra is – főként, hogy eddig is inkább erre hajlott a gyakorlata.