Az ügyvezetői eltiltás – amikor a csúcsfegyver visszafelé sül el

Az adóregisztrációra az adótanácsadó szakma jelentős része az adócsalás elleni csúcsfegyverként tekint. A célja, hogy akik a múltban valamilyen turpisságot követtek el – például adótartozással hagytak céget megszűnni – azok egy ideig ne tölthessenek be vezetői pozíciót. Számos példa azonban azt mutatja, hogy a szabályozás elvitathatatlan érdemei mellett sokan anélkül válnak annak áldozatává, hogy az adócsalásnak akár a legkisebb vádja is illethetné őket.

Hogy nem vettük észre?

Nem raktuk ki a cég székhelyén a cégtáblát és ezt az adóhatóság felszólítása ellenére sem pótoltuk. Vagy a tulajdonosok közötti konfliktus miatt nem sikerül elfogadni az éves beszámolót, ami miatt a cég a közzétételi kötelezettségének – hatósági felszólítás ellenére – sokadik határidőre sem tett eleget. Ez csak pár azok közül a mindennapos esetek közül, amelyek miatt az adóhatóság jogosult a cég adószámát törölni. Márpedig a cég adószámának törlése „megbélyegzi” az adott cég ügyvezetőjét és tulajdonosait – ők innentől kezdve öt éven keresztül nem jogosultak cégben vezető tisztségviselőként vagy többségi tulajdonosként részt venni.

Ráadásul, ha jogerősen törlik egy cég adószámát, az adóhatóság sem a törlést megelőzően, sem pedig utólag nem figyelmezteti az ügyvezetőket, a tulajdonosokat az eltiltás veszélyéről. Ezzel az érintett személyek általában csak akkor szembesülnek, amikor az újonnan alapítandó cég bejegyzése helyett az adóhatóságtól érkezik egy határozat, miszerint az adóregisztrációs eljárás keretében olyan akadályt találtak, amely miatt az új cég nem kaphat adószámot.

Emiatt érdemes észben tartani, hogy lehetőségünk van az adóhatóságtól igazolást kérni arra vonatkozóan, hogy nem hordozunk adóregisztrációs akadályt. Egy közös cégvásárlás, cégalapítás vagy új ügyvezető kinevezése esetén pedig az üzleti partnerünktől is indokolt lehet megkövetelni, hogy ilyen igazolást kérjen.

Mit lehet ilyenkor tenni?

Mivel maga a regisztrációs akadály, tény egy megelőző eljárásban keletkezik, amely akár évekkel korábban véglegesen lezárult, ezért mire az ominózus adóregisztrációs eljáráshoz eljutunk, addigra a helyzet sokszor orvosolhatatlanná válik. Hiába próbálunk pár év távlatából arra hivatkozni, hogy a mérleg késedelmes beadásáért igazból nem is vagyunk felelősek, ekkor ez már hiábavaló.

Bizonyos esetekben az eltiltott személy élhet ugyan kimentéssel, a jó kimentés azonban olyan, mint a fehér holló, és szerencsés csillagállás szükséges ahhoz is, hogy utólag orvosoljuk a bajt. Így például mentesítést jelent az, ha az az adótartozás, amelyre tekintettel az eltiltás történt, már nem áll fenn, vagy azt az adózó megfizeti. Belátható azonban, hogy ez a kimentés nem működhet már megszűnt cégek esetén, hiszen megszűnt cég adótartozását utólag már nem lehet rendezni.

Ha már más megoldás nincs, felmerülhet, hogy a felek – az eltiltás miatt – az előre eltervezettől eltérő társasági formában folytatják a tevékenységüket. Így például bizalmi vagyonkezelésen vagy betéti társaságon keresztül elkerülhetők lehetnek az eltiltással járó következmények. Ez azonban sokszor rendkívül megbonyolítja az egyébként egyszerűre tervezett társasági működést.

Gyökerénél a problémát

Az egyetlen igazán hatékony megoldás, ha időben cseleszünk, és nem hagyjuk, hogy felkerüljünk a feketelistára. Azaz, ha az adóhatóság bármi miatt a cégünk adószámának törlésével fenyeget vagy 5 millió forintot meghaladó adótartozásunk jelentősebb ideje rendezetlenül áll, akkor intézkednünk kell. Ám még ilyenkor sem mindegy, milyen eszközhöz nyúlunk.

Az egyik gyakori tévhit, hogy az adószám visszaállításával minden megoldódik. Ha ugyanis a cég adószámának jogerős törlése után az adószám visszaállításával sikerülhet is visszahozni a céget a kényszertörlésből, ettől a tulajdonosok és vezető tisztségviselők változatlanul eltiltottak maradnak. Emiatt fontos, hogy maga a törlésről rendelkező határozat véglegessé válásáig cselekedjünk, mert utána lehet, hogy késő lesz.

Ugyancsak okozhat kellemetlen meglepetéseket, ha az derül ki, hogy a behajthatatlanság ellenére az adóhatóság továbbra is nyilvántartja cégünk valamely adótartozását. Emiatt érdemes az adószámlánkról utólag is kivonatot kérni és az adótartozást külön kérelemre töröltetni onnan, ha az adóhatóság ezt magától nem tette volna meg.