Döntött az EUB, fél évük van az adózóknak, hogy visszakérjék az áfát

Hosszú évek óta küzdenek azzal a magyar adózók, hogy ha a vevőjük véglegesen nem tudja, vagy nem akarja megfizetni egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét, akkor az eladó nem csak az ellenérték nettó összegét bukja el, de ráadásul még azt az áfa-összeget is, amelyet ő rendesen befizetett az államkasszába. Józan ésszel is belátható, hogy ez mennyire igazságtalan rendszer, hiszen az állam olyan áfát tesz zsebre, amelyet végső soron nem a vevő finanszíroz, hanem az eladó.

A NAV (be)hajthatatlan

A múltban az adózók már számos esetben megpróbálták a bíróságok előtt kiharcolni az igazukat, és elérni azt, hogy visszakaphassák a behajthatatlan követelésükre jutó áfa összegét – eredménytelenül. 2017 végén azonban az EUB egy olasz ügyben olyan ítéletet hozott, amelyből sejthető volt, hogy az eddigi magyar gyakorlat nem tartható. Az ítélet kimondja ugyanis, hogy az adózónak az áfa visszajár, ha már szinte egészen biztos, hogy a vevő soha nem fogja kifizetni a vételárat – tipikusan azért, mert arra nem képes. Ennek leggyakoribb esete, amikor a vevő felszámolás alá kerül, de lehetnek egyéb hasonló helyzetek is, például amikor a vevő ellen végrehajtási eljárás indul.

A látszólag egyértelmű, olasz ügyben hozott ítélet ellenére azonban a magyar adóhatóság az áfa visszatérítésére változatlanul nem volt hajlandó: még a közelmúltban is született olyan bírósági ítélet, amely fenntartotta a korábbi magyar álláspontot és a véglegesen behajthatatlanná vált követelésekre nem engedte visszaadni az áfát.

Az EUB friss, magyar vonatkozású döntése

A fentiekben gyökeres fordulatot hoz az EUB-nek a C-292/19. számú, magyar adózó által kezdeményezett ügyben hozott végzése, amely egyértelművé teszi: ha egy követelés véglegesen behajthatatlanná vált, akkor nem dönthet úgy a tagállam, hogy nem adja vissza az áfát. Ez ugyanis összeegyeztethetetlen lenne az áfasemlegesség elvével.

Elébe mentek?

Érdekes csavar ebben a történetben, hogy idén – amikor már a fenti ügy az EUB előtt várt a döntésre – valószínűleg a magyar jogalkotó is belátta, hogy a korábbi teljes elzárkózás nem fenntartható. Ugyanakkor, mint a népmesében, hoztak is ajándékot, meg nem is: egyrészről szigorú feltételek szerint 2020. január 1-től lehetővé tették ugyan az áfa visszatérítését, azonban ez a lehetőség nem terjed majd ki a 2016 előtt teljesített eladásokra. Annak ellenére sem, hogy a legtöbb áfa-alany esetén a 2015. év egésze és a 2014. év vége is csak a jövő év végén évül el. Ráadásul a 2020-tól életbe lépő módosítás alapján az idén még el nem évült, 2014-es évre és a 2013. év végére sem lehet kérni az áfa visszatérítését, hiszen az új szabályok még nem hatályosak.

Most még gyorsan vissza lehet kérni az áfát

A fentiek miatt tehát a ma közzétett végzés az áfatörvény változása ellenére is komoly segítséget jelenthet az adózóknak. A döntésre hivatkozással ugyanis a vállalkozások úgy igényelhetnek vissza milliókat vagy akár milliárdokat is az adóhatóságtól, hogy arra a jövőre hatályba lépő új szabályok még nem adnak lehetőséget. Az adózóknak mostantól 180 napjuk van arra, hogy az EUB végzésére hivatkozással – és bizonyos egyéb, egyedileg vizsgálandó feltételek fennállása esetén – visszakérjék a 2016 előtt teljesített és behajthatatlanná vált követeléseikre bennragadt áfát. Fontos azonban azt is látni, hogy a 2014 vége előtti ügyletekre az elévülés miatt mindezt legfeljebb csak ezév végéig tehetik meg. Az óra tehát már jelenleg is ketyeg.