Ismeretes hogy a márciusban hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) egyszersmind módosítja a társasági jogi szabályokat is. Ezzel egyidejűleg márciustól a társasági jogi szabályokat is áthatja a Ptk. általános, megengedő jellege: innentől kezdve, néhány kivételtől eltekintve, egy társaság tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a társasági jog szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat a maguk elképzelése szerint szabályozzák.
Míg ez, egyrészt, egy koncepcionális eltérést jelent a jelenlegi szabályoktól – hiszen a hatályos társasági törvény (Gt.) alapján a tagok csak azt tehetik, amit a törvény kifejezetten megenged nekik – addig az új szabályozás egyszersmind lehetőségek tárházát kínálja a gazdasági élet szereplőinek. Jelen cikkünkben azon lehetőségekből villantunk fel párat, amit az új szabályozás biztosít kockázati és magántőke befektetők részére befektetésük jogi struktúrájának kialakítása során.
Törzsbetétek – oszthatósági szabályok
A jelenleg hatályban levő Gt. két, technikai szabályt tartalmaz, amelyek a gyakorlatban eddig rendkívül megnehezítették a kft.-be történő befektetések strukturálását. Egyrészt a Gt. előírta, hogy a törzsbetétek minimális mértéke el kell, hogy érje a 100.000 Ft-ot, másrészt minden egyes törzsbetétnek 10.000 Ft-tal oszthatónak kellett lennie. Ez sokszor nagyon nehézkessé tette a magántőke-befektetéseket, hiszen a befektetőkkel között üzleti megállapodás feltételei gyakran nem voltak beerőltethetők ebbe a jogi követelményrendszerbe. Másrészt, a szabály kifejezetten nehézzé tette munkavállalói opciós programok létrehozatalát, mivel a munkavállalóknak biztosítani kívánt tulajdonrész mértéke csak szerencsés esetben volt összeegyeztethető a Gt. korlátozó szabályaival.
Márciustól kikerül a törvényből az a szabály, amely a törzsbetétek 10.000 Ft-tal való oszthatóságát megkövetelte. Másrészt, bár az új Ptk. tartalmazni fogja a törzsbetétek minimális névértékre vonatkozó 100.000 Ft-os korlátot, a felek egyező akarattal a társasági szerződésben ettől a korlátozástól is jogosultak lesznek eltérni. Mindez együttesen azt fogja eredményezni, hogy a feleknek nem kell csupán azért a nehézkesebb, részvénytársasági formát választaniuk, mert a törzsbetétek minimális mértékére vagy oszthatóságára vonatkozó formális szabályoknak nem tudnak megfelelni.
Zrt. – a részvényfajták numerus clausus-a megszűnik
A hatályos Gt. pontosan körülhatárolja, hogy egy rt. részvényesei milyen elsőbbségi jogokat (pl osztalék-elsőbbség vagy szavazatelsőbbség) fűzhetnek az egyes részvényekhez, ettől az eltérés jelenleg nem megengedett. Ez a szabály a gyakorlatban rendkívül megnehezítette a kockázatitőke-befektetések részvénytársasági formában történő megvalósítását.
Kockázati vagy magántőke befektetéseknél gyakori igény, hogy a felek valamely befektetőnek (vagy akár az alapítónak) többletjogokat biztosítsanak. A felek által üzletileg kialkudott többletjogok azonban sokszor nem fértek bele a részvényfajták merev szabályrendszerébe. Ez sokszor arra kényszerítette a befektetési tranzakcióban részt vevő feleket, hogy a befektetés céljául szolgáló társaság kft. formában működjön még akkor is, ha a felek részvénytársasági formában kívánták volna a céltársaságot működtetni.
Bár az új Ptk. továbbra is meghatároz egyes részvényfajtákat, és szabályozza az azokhoz fűződő jogokat, az eltérést megengedő szabályok miatt ezek a jogszabály által biztosított többletjogok már nem kőbe vésettek. Ezáltal a tőkebefektetésben részvevő felek a jövőben részvénytársasági forma esetén is rugalmasan tudják jogaikat kialakítani. Külön nevesíti továbbá az új Ptk. a felek azon lehetőségét, hogy a jogszabályban felsoroltakon túlmenően az alapszabályban további részvényfajtákat hozzanak létre. Ilyen esetben a részvényfajta által biztosított jogokat a felek az alapszabályban kötelesek rögzíteni. Innentől kezdve már csak a felek képzelete szab annak határt, hogy a jövőben a felek milyen jogokat fognak a részvényeikhez fűzni.
Tőkehiány: irány a pótbefizetés!
A pótbefizetés eddig is egy nagyon rugalmas finanszírozási forma volt, hiszen egyesítette a tőke- és hitelfinanszírozás előnyeit. Így, egyrészről, a pótbefizetés egy tőkeművelet és a befizetett összeget a finanszírozott társaság a saját tőkében írja jóvá, ezáltal a pótbefizetés alkalmas a tőkehiányos helyzet orvoslására. Másrészt viszont sem a pótbefizetés megfizetése, sem annak társaságból való visszavonása nem igényel hosszadalmas cégjogi procedúrát, az egy egyszerű társasági döntéssel kivitelezhető. Kifejezett előnye a pótbefizetésnek a tagi kölcsönnel szemben továbbá, hogy az nem hitelművelet és ezért azt nem terheli kamatfizetési kötelezettség – amely által elkerülhetők a kamat mértékének meghatározásával kapcsolatos transzferár problémák és a feleket terhelő dokumentációs kötelezettség. A pótbefizetés tehát egy ideális, flexibilis és minimális adminisztrációs teherrel járó mód egy társaság finanszírozási problémáinak a megoldására.
Mindezidáig azonban a pótbefizetés alkalmazhatósági körét a Gt. jelentős korlátok közé szorította. Így pótbefizetésre kizárólag korlátolt felelősségű társaságok esetén volt lehetőség, zrt.-k esetén nem. Nem volt lehetőség arra sem, hogy a tagok a pótbefizetést nem pénzbeni úton teljesítsék. Szintén korlátozást jelentett, hogy a pótbefizetést kizárólag veszteség fedezetére lehetett elrendelni, valamint az azonnal visszafizetendővé vált amint a társaság nyereséget termelt: ezáltal a pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására jogszabály szerint nem volt felhasználható.
Az új Ptk. megengedő jellege miatt a jövőben pótbefizetést a fenti korlátozásoktól mentesen lehet előírni. Így nem látjuk akadályát például annak sem, hogy pótbefizetéssel a részvényesek egy részvénytársaságot finanszírozzanak. Ezáltal a pótbefizetés egy kifejezetten rugalmas és felhasználóbarát finanszírozási formává válik és az előreláthatólag lényegesen nagyobb szerepet fog kapni magán- és kockázati tőke befektetések során.
Szervezeti felépítés – rugalmas lehetőségek
A jelenlegi Gt. mereven meghatározza egy társaság szervezeti felépítését, eltérést nem engedő módon nevesíti az egyes szervek felépítését és hatáskörét. Ez a merevség sokszor akadályozta a múltban a befektetők által kialakítani kívánt társasági irányítási viszonyokat.
Az új Ptk. ezen a területen is megengedi az eltérést. Ezáltal egyrészt megszűnnek a merev hatásköri szabályok: elképzelhető, hogy a felek egyes döntési jogköröket a megszokottól eltérő szervezeti egységhez csoportosíthatnak. Az új Ptk. olyan kérdéseket hoz például felszínre, hogy: rendelhető-e innentől kezdve az ügyvezetés hatáskörébe a törzstőke felemelése? Kaphat-e a felügyelőbizottság felhatalmazást a társasági szerződés módosítására? Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyekre elvileg az új törvény alapján lehetőség nyílik, de amely kérdésekben a végső választ nagy valószínűséggel majd a gyakorlat fogja megadni.
Bár eddig is lehetőség volt arra, hogy egy társaság a Gt.-ben felsoroltakon túl bármely egyéb testületi szervet (pl. bizottságot) hozzon létre, kérdéses volt, hogy ezen testületek döntései társasági jogi hatállyal bírnak-e, azaz azok kikényszeríthetők-e. Az új Ptk. egyértelműen megfogalmazza, hogy a társaság létesítő okirata a jogszabályban foglaltakon túlmenően egyéb társasági szerveket is létrehozhat és ezen szervek működésének feltételeit meghatározhatja. Ezen szervek döntései innentől kezdve ugyanúgy kötelezővé válnak a társaság tevékenysége szempontjából, mint a törvény által nevesített szervezeti egységek döntései.
A gyakorlati életben igényként merült fel továbbá, hogy egy társaság a jogszabályban foglalttól eltérő felépítéssel hozza létre valamely társasági szervét. Így különösen kft.-k esetében merült fel az igény arra, hogy ezen társaság vezető tisztségviselői ne önálló ügyvezetők legyenek, hanem testület formájában lássák el tevékenységüket. Erre, értelemszerűen, a Gt. alapján eddig nem volt lehetőség. Az új Ptk. megengedő jellege miatt azonban márciustól elvileg nem lesz akadálya annak, hogy egy kft. ügyvezetése testületi formában működjön.
Határ a csillagos ég?
Mint ahogy a fák sem nőnek az égig, úgy a jogszabály is egyes biztonsági fékeket épít be annak érdekében, hogy a társasági tagok ne tudjanak visszaélni a márciustól rájuk szakadó szerződési szabadsággal. Így, egyrészt, a törvény kifejezetten meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyektől nem engedi meg az eltérést. Továbbra sem lehet például egy kft. üzletrészének az átruházhatóságát teljesen kizárni. Szintén biztonsági okokból mondja ki a törvény, hogy a jogszabályban foglalt feltételektől nem lehet eltérni akkor sem, amennyiben az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének a jogait nyilvánvalóan sérti. Így, értelemszerűen, nem lehet eltérni például a törzstőkeminimumra vonatkozó szabályoktól, hiszen egy, a jogszabályban foglaltnál alacsonyabb törzstőke mértéke a hitelezők érdekét egyértelműen sértené.
A jogszabálytól eltérésnek tehát vannak ugyan korlátai, azonban a társasági jogviszonyok szabályozásának az új koncepciója várhatóan így is sok tekintetben át fogja alakítani a kockázati és magántőke-befektetések jogi gyakorlatát. Kíváncsian várjuk, hogy a fenti ötletekből melyek azok, amelyek a gyakorlatban valóban meg fognak honosodni.
