Hiába nyer meg egy vállalkozás egy pert az adóhatósággal szemben, ha még az ítélethirdetés előtt csődbe megy. Márpedig ez nem egyedi eset, mivel az adóhatóság a jelenlegi jogszabályok szerint a per ideje alatt is végrehajtást vezethet a vállalkozással szemben. Ráadásul a tapasztalatok szerint az adóhatóság még akkor sem feltétlenül retten vissza a végrehajtástól, ha erre nincs is jogi lehetősége.
Az adóhatóság adótartozást megállapító, másodfokú határozata ún. jogerős és végrehajtható. Eszerint az adóhatóság az általa megállapított és felettes szerve által is jóváhagyott adótartozást attól függetlenül jogosult az adózóval szemben végrehajtani, hogy az adózó azzal nem ért egyet és a határozat ellen bírósághoz fordul. Ráadásul az adóhatóságnál külön apparátus és külön erre a célra kiépített informatikai rendszer figyeli árgus szemmel azt a napot, amikor a határozat végrehajthatóvá válik, és adott esetben rögtön a következő napon inkasszót hajt végre az adózóval szemben. A végrehajtás elrendeléséről az adóhatóság az adózót nem is köteles értesíteni, így az adózó nem egyszer abba a kellemetlen helyzetbe kerülhet, hogy amikor bankszámlájáról kifizetést akar teljesíteni, arra nincs fedezet.
A végrehajtás hosszú távon is súlyos nehézséget okozhat az adózónál – ritka az az adózó, akinek a számlájáról ne hiányoznának a végrehajtott adóforintok. Nem egy esetben fordult elő, hogy az adóhatósági határozat végrehajtása miatt az adózó csődbe ment, mielőtt még igényét bíróság előtt érvényesíteni tudta volna. Az adóhatóság végrehajtási lehetősége egyenlőtlen helyzetet teremt a peres eljárás során is: itt már az adózó fut a pénze után, ő van kiszolgáltatott helyzetben, a bírósági eljárás, illetve annak gyors lefolytatása már neki fontos.
Hogyan lehet védekezni?
A fentiek miatt nem csoda, hogy az adózó és az adóhatóság küzdelmének egyik nagyon jelentős állomása az adóhatóság végrehajtási lehetőségének kivédése vagy elodázása. Erre több mód is kínálkozik. Az adóhatóság elleni per megindításakor a keresetlevelében az adózó kérheti a bíróságtól a végrehajtás felfüggesztését. Ha ennek a bíróság helyt ad, úgy a bíróság ítéletéig a végrehajtás nem foganatosítható. Sajnos a bíróság az esetek kisebb részében dönt csupán a végrehajtás felfüggesztéséről – és legtöbb esetben bíróságról bíróságra, bíróról bíróra eltérő, hogy milyen indokok alapján és hogyan érhető el a felfüggesztés. Ráadásul a kérelem időzítésére is figyelemmel kell lenni: bár a kereset indítására az adóhatósági határozat kézbesítésétől számított 30 nap áll rendelkezésére, a határozat a 16. napon végrehajthatóvá válik. Azaz, ha valaki a keresetét a 20. napon nyújtja be, úgy előfordulhat, hogy hiába dönt a bíróság a végrehajtás felfüggesztéséről, addigra az adóhatóság a végrehajtást már elrendelte.
Lehetőség van arra is, hogy az adózó az adóhatósághoz részletfizetési vagy fizetési halasztási kérelmet nyújtson be. Ezek elbírálásában azonban az adóhatóság még a bíróságnál is szigorúbb és merevebb: az ilyen jellegű kérelmek ritkán mennek át az adóhatóságon.
A régi mondás szerint: aki időt nyer, életet nyer. Különösen igaz ez a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmekre: még ha azok esetleg nem is sikeresek, elbírálásuk ideje alatt a végrehajtás nem foganatosítható. Ráadásul ezek a határozatok mind-mind külön megfellebbezhetők, aminek ideje szintén lélegzetvételnyi lehetőséget nyújt az adózónak. És mikorra minden lehetőség kimerült, addigra jó esetben az adózó eljuthat oda, hogy legalább az első tárgyalásra sor kerüljön.
Amikor az adóhatóság jogszerűtlenül inkasszózik
Sajnos az utóbbi évek tapasztalata alapján nem ritka eset az sem, amikor az adóhatóság úgy hajt végre, hogy annak nincsen jogi alapja. Elképzelhető, hogy akár adminisztrációs hiba folytán, akár bármi más ok miatt az adóhatóság olyan időszak alatt nyújt be inkasszót az adózó számlájára, amikor a végrehajtás a jogszabály szerint felfüggesztésre került. Márpedig ez tényleg derült égből villámcsapásként érheti az adózót.
Ugyan az adóhatóság ezen intézkedése ellen, leginkább végrehajtási kifogás formájában, jogorvoslat kérhető, ennek elbírálása időt vesz igénybe. Nem egyedi eset, hogy ezen idő alatt az adózó üzleti lehetőségektől esik el, végső soron akár felszámolási eljárás alá is kerülhet. És még ha a rendes működés utólag esetleg helyre is állítható, az ebből eredő károk megtérítésére vajmi csekély az adózó esélye.
És ebből mi következik?
Az adóhatósággal szembeni küzdelem egyik rendkívül fontos állomása az, amikor az adóhatóság másodfokú határozata végrehajthatóvá válik – függetlenül attól, hogy azzal szemben az adózó bírósághoz fordul. Érdemes ezért már előre gyűjteni az érveket annak érdekében, hogy a végrehajtás felfüggesztését vagy esetleg a fizetési haladékot az adózó eséllyel kérelmezze akár a bíróságtól, akár az adóhatóságtól. Legalább ilyen fontos taktikát kidolgozni annak érdekében, hogy ezen eljárások még azok sikertelensége esetén se járjon azonnali végrehajtással.
Egy kicsit tágabb perspektívából nézve a kérdést: nem biztos, hogy hatékony az a jogi környezet, amely nem ad stabil lehetőséget az adózónak arra, hogy bíróság előtt érvényesítse az adóhatóságtól eltérő véleményét, és amely sokkal inkább alkalmas az adózó idő előtti kivéreztetésére. Érdemes lenne a jogalkotónak megfontolnia, hogy ezen helyzet fenntartása indokolt-e.
