A társaságiadó-törvény jelenlegi szabályai akadályokat gördítenek a külföldi személyek részére történő ingyenes eszközátadások elé. Ez jelenleg sok, nemzetközi vállalkozáscsoporton belüli restrukturálás hatékony és egyszerű megvalósításának akadályát jelenti. Az Európai Bíróság nemrégiben napvilágot látott ítélete alapján azonban feltételezhető, hogy a magyar szabály ellentétes az európai joggal.
A társaságiadó-törvény szerint a belföldi személyek részére adott ingyenes juttatások – így visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, ellenérték nélkül vállalt kötelezettség – akkor vonhatók le az átadó vállalkozás társaságiadó-alapjából, ha a juttató rendelkezik a juttatásban részesülő személy nyilatkozatával. A nyilatkozatban az átvevő igazolja, hogy a támogatás nélkül a társasági adójának alapja nem lenne negatív.
Ha azonban a juttatásban részesülő személy külföldi, akkor kizárt az ingyenes juttatás adóalapból történő levonhatósága – függetlenül a nyilatkozat meglététől. Ez a szabály pedig hátráltatja olyan, nemzetközi vállalatcsoporton belüli átstrukturálások megvalósítását, amely során egy magyar tagvállalat ad át ingyenesen pénzeszközöket (akár likviditásmenedzsment céljából, akár egyéb okból) egy nem magyar csoportvállalatnak. A szabály szintén gátolja magyar vállalkozások azon törekvéseit is, hogy akár tőlük független, nem magyar vállalkozások, szervezetek részére támogatást nyújtsanak.
Az Európai Unió Bíróságának ítélete a „F.E. Familienprivatstiftung Eisenstadt” ügyben
Az Európai Bíróság közelmúltban napvilágot látott, C-589/13. szám alatt a „F.E. Familienprivatstiftung Eisenstadt” ügyben hozott ítélete alapján azonban a magyar társaságiadó-törvény fenti szabálya ellentétesnek tűnik az Unió jogával. A hivatkozott ügy osztrák magánalapítványok adózásával kapcsolatos. Az osztrák jog szerint a hazai magánalapítványok akkor érvényesíthetik a társaságiadó-alapjukban a kedvezményezettek részére történő támogatásuk összegét, ha a támogatás kedvezményezettje adóköteles Ausztriában. Abban az esetben viszont, ha kedvezményezett más tagállami illetőségű és a két ország közötti kettős adóztatási egyezmény alapján mentesül a támogatások utáni osztrák adókötelezettség alól, a magánalapítvány által adott támogatás költsége nem vonható le a társaságiadó-alapból.
Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a fenti rendelkezés sérti a tőke szabad mozgását, mivel végső soron visszatartja az alapítványokat attól, hogy külföldi kedvezményezettek részére nyújtsanak támogatásokat. A bíróság vizsgálta azt is, hogy az osztrák adótörvényben foglalt korlátozás objektíven igazolható-e, de ezt sem tartotta megállapíthatónak és kimondta: a vizsgált osztrák adószabály ellentétes az európai joggal.
Az osztrák ítélet hatása a magyar társaságiadó-szabályra
Az Európai Bíróság által vizsgált ügy sok hasonlóságot mutat a magyar társasági adó azon szabályával, amely nem engedi meg a társaságiadó-alapból levonni a külföldi személyek részére nyújtott támogatások értékét. Ezért az osztrák ítélet fényében várható, hogy egy erre vonatkozó eljárás során az Európai Bíróság ítélete kimondaná: a fenti magyar szabály is sérti a tőke szabad mozgását és ezért ellentétes az európai joggal.
Elvileg az Európai Unió jogába ütköző adószabályt vállalkozások nem kötelesek figyelembe venni és ezért magyar vállalkozások már most is hivatkozhatnak arra, hogy külföldi partnereik részére teljesített ingyenes eszközátruházásokat ugyanazon mérce szerint kell teljesíteniük, mintha az átadásban részesülő személy magyar lenne. Bátorság kell azonban ahhoz, hogy az európai jogra és egy precedens európai bírósági ítéletre való hivatkozással egy magyar vállalkozás a magyar adótörvény jelenleg hatályos rendelkezéseitől eltérő álláspontot fogadjon el és alkalmazzon.
Biztonságosabb megoldásnak az tűnik, ha az érintett adózó bejelentést tesz az Európai Bíróságnál, amely saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A legfrissebb tapasztalatok alapján az Európai Bizottság e téren egyre aktívabb, és bejelentések alapján több kötelezettségszegési eljárást is megindított Magyarországgal szemben. Az eljárás eredményeként a Bizottság megállapíthatja a magyar szabály EU-ellenességét, amely alapján Magyarország köteles lesz a társaságiadó-törvényt megfelelően módosítani.
